MSZP-s aláírás a norvég szerződésen
A szocialista Juhász Ferenc honvédelmi minisztersége alatt gyanús körülmények között szereztek be katonai rádiókat Magyarországon attól a norvég, állami résztulajdonú Kongsberg hadiipari konszerntől, amely most súlyos korrupciós ügybe keveredett.
2015. január 14. 09:55

Egy romániai üzlet miatt került megvesztegetés gyanújába a norvég állam résztulajdonában lévő Kongsberg hadiipari konszern a napokban. A Magyar Nemzet úgy tudja, hogy a cég ellen a román és a norvég rendőrség is nyomoz.

Mindez annak fényében különösen érdekes, hogy Magyarországon 2003-ban a szocialista Juhász Ferenc akkori honvédelmi miniszter személyes döntése nyomán, egy 2002-es pályázat alapján szerződtek a Kongsberggel katonai rádiók beszerzésére, az ügylet azonban sokáig elhúzódott és pereskedéssel zárult, mert az eszközök egy része használhatatlan volt. A beszerzést már a kezdetekkor perelték a vesztes cégek, a francia Thales és a Siemens. Mint később kiderült, a konkurensek kritikája nem volt teljesen alaptalan, hiszen a magyar szakértők már az első, norvégiai katonai bevizsgáláskor rögzítették, hogy a kézirádiók nem felelnek meg egyes paramétereknek, és emiatt nem kérik a szállítást, de a norvégok mégis elküldték az első szállítmányt. A Kongsberg elismerte, hogy a kézirádiókon szoftvermódosítást kell elvégeznie, így ezeket visszaszállították Norvégiába.

A szerződés 9312 darab katonai rádióról szólt, amelyeket 2013-ig kellett volna leszállítania a Kongsbergnek, a Honvédelmi Minisztériumnak (HM) pedig 36 milliárd forintot kellett volna ezért fizetnie. Azért csak kellett volna, mert később a szocialista Szekeres Imre honvédelmi minisztersége idején a felére módosították a beszerzés mértékét a sorozatos műszaki és jogi problémák miatt, illetve azért, mert kiderült, hogy valójában nincs is szüksége a honvédségnek ennyi új rádióra.

A szállítások első darabjai 2004-ben érkeztek Magyarországra, de ezt szoftverhibára hivatkozva vissza kellett utasítania a HM-nek, így az eszközöket Székesfehérváron, egy polgári telephelyen, a Videoton gyár területén őrizték. A norvégok válaszul azzal fenyegetőztek, hogy ha a HM kockára teszi a NATO rejtjeleit, lejáratódik mint szövetséges, ezért meggondolás tárgyává teszik, hogy a 36 milliárd forintos tender 180 millió eurós ellentételezését egyáltalán véghezvigyék-e Magyarországon. Azt állították, hogy a közbeszerzési tenderen vesztes francia cég, a Thales lobbizni kezdet a HM-nél, hogy a norvég társaság azonnal fordítsa vissza a szállítmányt Németországból.

Később a Kongsberg ideiglenes engedélyt kapott a magyar rejtjelfelügyelettől a rádiókra. Ezek azonban még mindig őrzött polgári raktárakban voltak addig, amíg megkaphatták a hatóságtól a végleges engedélyt. Eközben kiderült, több esetben a mobiltelefonjaikon kommunikálnak a katonák a mindennapos gyakorlataikon, mert korszerű rádiók hiányában egyes alakulatoknál szinte teljesen ellehetetlenült a tábori hírszolgáltatás. A helyzetet tovább bonyolította, hogy a Kongsberggel kötött megegyezés alapján közösen kellett volna bevizsgálni a készülékeket, mielőtt újra engedélyt kérnek rájuk az Országos Rejtjelfelügyelettől. A cég azonban azt a módszert választotta, hogy olyan anyagi igényeket nyújtott be a szaktárcának a bevizsgálás költségeiről, amit már nem tudtak elfogadni. A beszerzési megállapodás aláírása után évekkel is csak 455 rádió csapatpróbáit tudták elvégezni, és összesen 789 hordozható járműfedélzeti és kézi rádiót sikerült vásárolnia a szaktárcának több mint hárommilliárd forintért.

Aztán elérkezett a 2006-os választás, az új Gyurcsány-kormányban pedig a honvédelmi tárcát a szocialista Szekeres Imre vette át, aki felülvizsgáltatta a beszerzést. Ehhez persze megfogalmazták egy hivatalos indokot is. A felülvizsgálat során úgy döntöttek, hogy az előrelátható igények kielégítésére a tervezett mennyiségnek kevesebb mint a fele is elegendő. Juhász minisztersége idején tehát valamilyen megfontolásból túltervezték a beszerzés mértékét, a beszerzési hivatal átalakításával azonban fény derült a turpisságra. Katonai körökben azóta is azt gyanítják, hogy a rádiók nagy részéről azért kellett lemondania a honvédségnek, mert azokat a hibáik miatt nem kívánták használni a NATO-val folytatott kapcsolattartásra a katonák.

Az új megállapodás már csak alig több mint négyezer rádió beszerzéséről szólt, összesen 16 milliárd forintért 2013-ig. A szerződésben viszont kikötötték, hogy a norvégokat kárpótolni kell az árbevétel-kiesésükért, hogy ne követeljenek több tíz milliárdos kártérítést. A HM ugyanakkor arról kezdett el tárgyalni, hogy a fennmaradó összeg (mintegy 19 milliárd forint) fejében a Kongsberg 2013 után újabb fejlesztéseket hajtson végre a honvédségnél. Ezt a kompenzációs megállapodást azonban nem sikerült megkötni 2009 végéig, ezért a Kongsberg – élve a szerződésmódosításban biztosított lehetőségével – választottbírósághoz fordult. Az első tárgyalást 2010. augusztus 10-én tartották, de ezen nem született döntés. Mivel a tárgyalások nem nyilvánosak, nem lehetett megtudni, hogy a Kongsbergnek pontosan milyen kártérítési, illetve kompenzációs igényei vannak az elmaradt szállítások után, illetve miről kíván megállapodni a céggel a minisztérium.

Az ügy szóba került később a 2010-es kormányváltás után, Orbán Viktor norvégiai tárgyalásain is, és sikerült kimozdítani a tárgyalásokat a holtpontról. A céggel új megállapodás született, amely alapján csak a honvédség igényeinek megfelelő számú berendezést vesszük meg, a program határidejét pedig az eredeti 2013-ról 2018-ra tolták ki, ami változatlan ár mellett kedvezőbb költségvetési tehertételt jelent.

Magyar Nemzet nyomán
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • Orbán Viktor: hamisak a magyar vétóról szóló hírek
    Hamisak azok a hírek, amelyek szerint Magyarország megvétózta volna az Ukrajnának nyújtandó pénzügyi segítséget - írta a Twitteren Orbán Viktor miniszterelnök.
  • Pénzügyi zsarolással próbálkozó EU-szélsőség
    Varga Mihály miniszter az Ukrajna támogatását szolgáló közös 18 milliárd eurós uniós hitelfelvétellel kapcsolatban leszögezte, hogy Magyarország ehhez nem hajlandó hozzájárulni. "Rossz tapasztalataink vannak a közös hitelfelvétellel, például a koronavírus-járvány alatt hozott ilyen típusú uniós döntés nem segített Magyarországnak, hogy hozzájusson a forrásokhoz" - tette hozzá.
  • Egyre hatékonyabb az áldozatirányítás
    Egyre hatékonyabb az áldozatirányítás, és a csökkenő bűnügyi számok mellett is egyre több áldozatot érnek el - mondta Varga Judit igazságügyi miniszter az Áldozatsegítő Központ budapesti konferenciáján kedden.
MTI Hírfelhasználó