2014 parlamenti legjei
Schiffer András, az LMP frakcióvezetője beszélt a leghosszabban - több mint 11 órát -, frakciótársa, Sallai R. Benedek és a fideszes Tállai András pedig holtversenyben a legtöbbször - 138-szor - az Országgyűlés plenáris ülésein a Ház tavaly májusi megalakulása óta. Tíz képviselő egyszer sem szólalt fel az új ciklus 43 ülésnapja alatt.
2015. január 14. 11:20

A parlamenti honlap adatai szerint a felszólalások összidejét tekintve Schiffer András mögött a szintén LMP-s Sallai R. Benedek a második a sorban több mint tíz órával, őt pedig az MSZP-s Kiss László követi kilenc órát meghaladó idővel. Rajtuk kívül négy képviselő szónokolt többet hét óránál: a fideszes Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára (8 óra 53 perc), a jobbikos Z. Kárpát Dániel (8 óra 10 perc), a KDNP-s Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára (8 óra 5 perc) és a jobbikos Szilágyi György (7 óra 42 perc).

Ugyanezek a képviselők vezetik a legtöbbször felszólaló politikusok listáját is, csak más sorrendben. Ebben az összevetésben az élen holtverseny alakult ki Sallai R. Benedek és Tállai András között 138-138 megszólalással. A harmadik Schiffer András (133), a negyedik Rétvári Bence (129), az ötödik pedig Z. Kárpát Dániel (102) lett. Áder János köztársasági elnök ebben a ciklusban eddig kétszer mondott beszédet a parlamentben: az alakuló ülésen és októberben, amikor a klímaváltozás okozta gondok megoldása érdekében sürgetett összefogást.

Orbán Viktor kormányfő 2014 májusa és decembere között 32 - összesen csaknem 2,5 órányi - felszólalással élt. A miniszterek közül a Miniszterelnökség vezetője, Lázár János volt a legaktívabb 83 felszólalással összesen 3 óra 40 percben. A jelenleg aktív képviselők közül a mostani ciklusban eddig tízen nem emelkedtek szólásra: a Fideszből az előző négy évben is szótlan Bíró Márk és Kubatov Gábor, továbbá Farkas Flórián, Simonka György, Varga Gábor és Varga József, Jakab István parlamenti alelnök pedig csak ülésvezetői minőségében beszélt, amit technikai megszólalásként jegyzőkönyvez a parlamenti rendszer. Hozzájuk hasonlóan az MSZP-s Mesterházy Attila és a DK-elnök Gyurcsány Ferenc sem nyilatkozott az ülésteremben. Nem jegyez felszólalást a szocialista Horváth Imre sem, igaz ő csak decemberben - az újpesti időközi választás megnyerése után - vette át mandátumát.

A parlament májusi megalakulása óta nyolc képviselő mandátuma szűnt meg. A Szeged polgármesterévé újraválasztott - és ezért a képviselőségről lemondani kényszerült - MSZP-s Botka László helyét Gőgös Zoltán kapta, míg a kormányhivatal-vezetői posztja miatt szintén összeférhetetlenségi okokból lemondott fideszes Rácz Róbertet Révész Máriusz váltotta a Fidesz-frakcióban. Az elhunyt Kiss Péter újpesti körzetében a már említett Horváth Imre nyerte az időközi voksolást.

Az európai parlamenti (EP-) képviselővé választott jobbikos Balczó Zoltán országgyűlési helye Lukács László Györgyé, a már már szintén EP-képviselőként dolgozó DK-s Molnár Csaba mandátuma pedig Varju Lászlóé lett. Bajnai Gordon már a ciklus elején jelezte, hogy nem kíván az Országgyűlésben politizálni, így az ő független országgyűlési képviselői helyét az Együtt politikusa, Szelényi Zsuzsanna kapta. Az európai uniós biztossá kinevezett Navracsics Tibor és a héten elhunyt Lasztovicza Jenő egyéni körzetében a közeljövőben tartanak majd időközi választást.

MTI nyomán
  • A kormány az ország biztonságát és a gazdaságot is megvédi
    Az elhúzódó háborús helyzetben az új magyar kormány két legfontosabb feladatának az ország biztonságának és gazdaságának megvédését nevezte a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön a Kormányinfón. Gulyás Gergely bejelentette, hogy péntektől csak magyar rendszámú autók tankolhatnak rezsicsökkentett árú üzemanyagot, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter pedig a kormány által nyolc területen bevezetendő extraprofit-különadó részleteiről számolt be.
  • A Kádár-rendszer feltárása nélkül nem érthetjük a jelent
    Száztíz évvel ezelőtt született Kádár János, aki hazánk XX. századi történelmének egyik legmeghatározóbb figurája lett.
  • A digitalizált világ diktatúrába torkollhat
    „Ha a mesterséges intelligenciának átadjuk a döntést, akkor valóban jöhet egy fordulat, amikor valóban már egzisztenciális fenyegetést fog jelenteni az emberi létezésre” – mondja Miklos Lukacs de Pereny.
MTI Hírfelhasználó