A korrupció árnya vetül Norvégiára
Parlamenti meghallgatást tartottak Norvégiában az egyre súlyosabb korrupciós botrányok miatt, amelyeknek állami érdekeltségű cégek a főszereplői.
2015. január 17. 10:18

A helyzet fonákságát jelzi: miközben egyes norvég visszaélések amerikai érdekeket is sértenek, az ő esetükben a konkrét bizonyítékok ellenére sem válaszolt kitiltással az Egyesült Államok. – Ezek az ügyek már kezdik megkérdőjelezni a norvég vállalatok hírnevét – jelentette ki Guro Slettemark, a Transparency International (TI) norvég főtitkára az oslói parlamenti meghallgatáson.

Az utóbbi hónapokban számos olyan korrupciós, megvesztegetési és befolyásszerzésre irányuló botrány robbant ki, amelyek mögött a legjelentősebb norvég állami tulajdonú vállalatok vagy maga a norvég állam állt. Slettemark a Telenort érintő botrányról megjegyezte: komoly vészjelzésként kellett volna értékelni, hogy jelentős összeget utaltak át egy adóparadicsomba.

Az eset súlyát jelzi, hogy Svein Aaser, a Telenor igazgatótanácsának elnöke a meghallgatáson beismerte: „Nem tudjuk garantálni, hogy nem történt korrupció, de a vizsgálataink során nem sikerült bizonyítani, hogy történt.”

Az egyre súlyosabb korrupciós ügyek több szempontból is érdekesek. Egyfelől a Norvég Civil Alap kapcsán kialakult magyar–norvég vita miatt, melyben a norvég fél úgy tesz, mintha köreiben ismeretlen lenne a korrupció – holott az általuk a civil pénzek magyarországi elosztásával megbízott Ökotárs Alapítvány számos visszaélést követhetett el a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal szerint. Másfelől azért, mert Norvégiát a magyar sajtó egy része és az európai média zöme hajlamos megbízható, átlátható partnernek beállítani. Elvileg ezt támasztaná alá, hogy a TI legfrissebb kimutatása szerint a skandináv ország az ötödik legkevésbé korrupt állam a világon. Igaz, ez nem tényeken és büntetőügyeken, hanem az emberek általános korrupciós érzületén alapul. Az is furcsa, hogy a magyarországi helyzettel ellentétben Norvégiában konkrét bizonyítékok is vannak a korrupcióra, az Egyesült Államok gazdasági érdekei is komolyan sérültek, ám ezt mégsem követték a magyarországihoz hasonló lépések, senkit sem tiltottak ki az Egyesült Államokból.

A napokban beszámoltunk az utóbbi időszak legsúlyosabb norvég korrupciós ügyeiről, amelyekben három vezető norvég mamutvállalat – a Telenor, az ország legnagyobb műtrágyagyártója, a Yara International és a hadiipari Kongsberg – is érintett. Közülük a Telenorral, a világ egyik legnagyobb telekommunikációs vállalatával kapcsolatos botrány tűnik a legsúlyosabbnak. Az 54 százalékban állami tulajdonú cég a hírek szerint Üzbegisztánban kenőpénzek árán jutott hozzá a terjeszkedéshez szükséges állami engedélyekhez. Kiderült, a Telenor az üzbég elnök, Iszlom Karimov lányának, Gulnara Karimovának s gibraltári fedőcégének utalt ezért pénzeket. A vesztegetésben érintett Vimpelcom telekommunikációs vállalat 33 százalékban a Telenor résztulajdonában áll, mely a szavazati jog 43 százalékával is rendelkezik. A botrányba keveredett cégnek több mint 120 millió ügyfele van világszerte, székhelye Amszterdamban van, és egy adóparadicsomban, a Bermudákon jegyezték be. Az ügyben az amerikai tőzsdefelügyelet és a holland hatóságok is nyomoznak, a botrányba pedig már belebukott a Telenor vezetője, Jon Fredrik Baksaas is. A holland vizsgálóbírók szerint a Telenor-érdekeltség 252 millió dollárt nyert az illegális kenőpénzekkel szerzett jogokkal, ami a feltételezett kenőpénzekhez képest jó üzlet.

A telekommunikációs óriás 2011-ben szintén a korrupcióval szerezhetett előnyöket Üzbegisztánban, norvég források szerint akkor 30 millió dollár csúszópénzt fizethettek. Az eddig megjelent információk és bankbizonylatok szerint Karimova és postafiókcége az utóbbi években 92,5 millió dollárhoz juthatott a Vimpelcomtól a 2007-ben életbe lépett, majd a meghosszabbított megállapodásokért s az azokkal járó jogokért. A Telenor-botrány a norvég kormánynak azért is kínos, mert a tulajdonosi érintettség okán szakminiszterek is tudhattak az ügyről, mégsem ellenőrizték a kifizetéseket, s az adóparadicsomban bejegyzett Telenor-érdekeltség sem az átláthatóságot segítette, amit tudniuk kellett.

Kétes ügyekbe keveredett a 36 százalékban állami tulajdonú Yara International, Norvégia legnagyobb műtrágyagyártó vállalata is. A gyanú szerint a vezetők jóváhagyásával líbiai és indiai üzleteket szereztek meg csúszópénzzel. A Financial Times úgy tudja, az ügyben a Yara korábbi vezérigazgatóját és három másik magas rangú vezetőt korrupcióval gyanúsítottak meg, amit tagadtak, de a vállalatnak rekordösszegű büntetést kellett kifizetnie, csaknem 300 millió norvég koronát (kb. 10,5 milliárd forintot). A botrány után a Yarától több vezetőnek is mennie kellett, s nem tisztázott, hogy az állami résztulajdonú nagyvállalat miért és milyen eredménnyel folytatott titkos tárgyalásokat legnagyobb riválisával, az amerikai CF Industriesszal egy esetleges összeolvadásról.

A harmadik nagy korrupciós ügy a szintén állami résztulajdonú Kongsberg hadiipari vállalaté, mely egy romániai ügylettel égette meg magát. Ott a kenőpénzfizetés gyanúját a román és a norvég rendőrség is vizsgálja; a Kongsberg mindent tagad.

Oslóban a szerdai parlamenti meghallgatáson a volt és a jelenlegi norvég gazdasági miniszter számos kérdést kapott, melyek többsége az állam felelősségét firtatta. Válaszaikban többek között arra hivatkoztak: a norvég jogszabályok megengedik, hogy az állami tulajdonú vállalatok olyan országokban is befektessenek, amelyek korrupció szempontjából veszélyesek, és ilyenkor elvárt a fokozott óvatosság. Monica Maeland gazdasági miniszter a Telenort érintő botrány kapcsán pedig kijelentette: a minisztérium „rendkívül komolyan kezeli az ügyet”, ám szerinte a következtetések levonásával meg kell várni a rendőrségi vizsgálat eredményeit.

Magyar Nemzet
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • 23 millió hazugság a nemzet ellen – 18 éve árulták el a külhoni magyarokat
    A 2004. december 5-i népszavazáson az emberek szavazhattak határon túli nemzettestvéreink sorsáról, természetesen az akkor meglévő baloldali-liberális gőzhengerrel szemben, amely nem volt rest akár hazugságokkal is akadályt gördíteni a közjogi magyar nemzetegyesítés elé. Az alacsony részvétel miatt nem lett érvényes a voksolás, melyen többségbe kerültek az elszakított területeken élők mellett leadott szavazatok. 2010-ben az Országgyűlés elsöprő többséggel megszavazta a kettős állampolgárság megkönnyítéséről szóló törvényt, ismét egyesítve jogaiban a szétszakított magyarság alkotóelemeit. Gyógyítva ezzel 2004. december 5-e sebeit.
  • Végképp lelepleződött a dollárbaloldal
    Az újabb hét új leleplezést hozott a dollárbaloldalon, egyértelművé vált, hogy nem csupán Márki-Zay Péter mozgalmát pénzelték a tengerentúlról, hanem további több mint egymilliárd forint szolgálta a pártok kampányát – mondta lapunknak Kiszelly Zoltán politikai elemző.
  • Emberkereskedők irányítják a migrációt
    Franciaország és Németország „saját határain vizsgálja meg, ki jogosult és ki nem a belépésre, ki képvisel hasznos munkaerőt a vállalatok számára és ki nem”. Olaszországban viszont – hangoztatta Meloni – a szelektálás a tengeri útvonalon történik, és a migránshajókat mozgató embercsempészek döntenek.
MTI Hírfelhasználó