Stabilizálódik a forint
A jelképes magyar pénzügyi pajzs valamennyire megvédte a gazdaságot a pénzpiaci hullámveréstől. Kovács Levente, a Bankszövetség főtitkára arról is beszélt a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában, hogyan érintette a svájci meglepetés a magyar bankszektort, és hogyan érintheti a magánszemélyeket.
2015. január 18. 10:27

A legjobb pillanatban jött a bankoknak a forintosítás, miután a svájci frank árfolyama, amelyben a devizaalapú jelzáloghitelek túlnyomó többségét felvették Magyarországon, jelentősen erősödött a forinttal szemben a svájci jegybank csütörtöki intézkedése nyomán, írta a Bloomberg pénteken. A hírügynökség arra utalt, hogy egy nappal korábban a Svájci Nemzeti Bank megszüntette azt a korlátozást, amely a svájci frank túlzott felértékelését előzte meg mintegy három éven át. A frankot perceken belül jelentősen felértékelték a pénzpiacon, és órákon át tartott az árfolyamok hullámverése.

A svájci jegybank lépése váratlan volt, s mint általában a váratlan lépések, ez is turbulenciát okozott a pénzügyi piacokon, de azóta a piacok megnyugodtak, és a forint árfolyama is a stabilizáció irányába halad, mondta Kovács Levente, a Bankszövetség főtitkára a műsorban. Hozzátette: a magyar bankszektorban még mindig vannak svájci frank alapú hitelek, ugyanakkor a Magyar Nemzeti Bank növekedési programja keretében nagyon sok devizaalapú hitel forintosításra került. Vélhetően azok a vállalkozók forintosították a hiteleiket, akiknek nincsen devizában árbevételük. A lakossági devizaalapú jelzáloghitelek vonatkozásában a bankszektor 2015-ben a forintosításra készül, a forintosításhoz a bankszektor ősszel megvásárolta a jegybanktól azt a devizamennyiséget, amellyel lefedezte a pozíciókat, így a bankszektor számára a forintosítás kapcsán ez a hatás már neutrális, mondta a főtitkár.

Kovács Levente hangsúlyozta: a Bankszövetség és a bankszektor is támogatja a különböző pénzügyi kockázatok csökkentését. Ennek keretében a magyar bankszektorban intenzíven folyik az a munka, amely a következő hónapokban a kivezetést és a forintosítást teszi lehetővé.

Kovács Levente azt mondta: minden bizonnyal a kis- és középvállalati szektor is levonta azokat a következtetéseket, ami a gazdasági válság hatásaként rá hárult. Felismerték, hogy nem lehet teljes mértékben eladósodni, kizárólag hitelre alapozni a fejlődést, a megtakarításokat is be kell forgatni az országoknak a növekedésébe. A válság a felelősséget, a beruházások iránti szakmai háttéranyag vizsgálatoknak a megerősödését, a jobb felkészültséget is magával hozta. Azok a kis- és középvállalkozók, akik korábban is így végezték a munkájukat, felelősen döntöttek a hitelfelvételről, most, a gazdasági válság után megerősödve, nagyobb piaci részesedést kiszakítva tudnak majd működni.

A családokat, a háztartásokat a gazdasági válság miatt közvetlenül is megérintette az árfolyamkockázat veszélye, ezért vissza kell térni ahhoz a klasszikus folyamathoz, hogy abban a devizában, valutában szabad eladósodni, amelyből a jövedelmét szerzi valaki. Az eladósodás mértékét pedig mindenkinek a kezelhetőség szintjén kell meghúznia, s ez a korábbiakhoz képest óvatosabb hitelfelvételt jelent.

Arra a kérdésre, hogy a változás távlatosan a forintot is megerősítheti-e, Kovács Levente úgy válaszolt, a forint az Európai Unió egy független országának nemzeti valutája. Magyarország közepes méretű ország, közepes méretű gazdasággal. A függetlenség lehetőséget ad az Európai Uniótól eltérő gazdasági növekedésre. Ha ezzel a függetlenséggel jól tudunk élni, akkor van arra esély, hogy gyorsabban fejlődünk, a függetlenségnek azonban megvannak a kockázatai is, ezt kell Magyarországnak menedzselnie.

hirado.hu - Kossuth Rádió Vasárnapi Újság
  • Kövér: Magyarország magyar ország akar maradni
    Kövér László azt mondta: a több mint ezeréves Kárpát-medencei magyar történelemben "egy demokratikusan megválasztott Országgyűlés által 2011-ben megalkotott első írott alkotmányunk szerint mi, magyarok a jövőben is önrendelkező és cselekvőképes államban, önazonosságát megőrző nemzetként és demokratikus jogrendben akarunk élni".
  • Csatanyerés a keresztény önvédelemben
    A kereszténységet ennél bőszültebben már alig lehet támadni! Ne feledjék, a keresztényüldözés a XXI. század legjelentősebb emberi jogi válsága. A világban soha nem látott mértékben tombol a keresztényüldözés! Naponta átlagosan nyolc keresztényt gyilkolnak meg, és mintegy 260 millió hívő van kitéve üldöztetésnek.
  • Éric Zemmour: Magyarországnak igaza van
    Éric Zemmour kifejtette, hogy a labdarúgó-Európa-bajnokságot is – mint oly sok nagyszabású sportversenyt – foglyul ejtették különféle lobbik és mozgalmak, amelyek felhasználják a népszerű sportokat és sporteseményeket saját kisebbségi ideológiájuk terjesztésére.
MTI Hírfelhasználó