Hol a Tesco-nyereség?
Folyamatosan növekvő árbevételük mellett is veszteségesek egyes, hazánkban is jelen lévő nemzetközi áruházláncok és nem fizetnek társasági nyereségadót Magyarországon.
2015. január 26. 10:28

Így több tízmilliárd forinttól esik el az állam évente. A közgazdász szerint a NAV-nak 5 évre visszamenőleg rendkívüli célellenőrzéseket kellene tartania ezeknél a cégeknél a társasági nyereségadó-alap vonatkozásában.

143 milliárd forinttal csökkentette a 2013-as üzleti évben adóalapját, és veszteséget mutatott ki a magyarországi Tesco. Lentner Csaba közgazdász professzor szerint ez nem egyedi eset, minden, napi fogyasztási cikket árusító nemzetközi kereskedelmi lánc - papíron - veszteséges nálunk. Miközben az összesített forgalmuk 1500 milliárd forint, 2013-ban 64 milliárd forint veszteség keletkezett a nemzetközi cégek magyarországi tevékenysége után Magyarországon, ami – teszi hozzá a szakember - eléggé hihetetlen gazdasági eredmény a 2010 után a kormány kedvező jövedelemadó-politikája nyomán meglóduló fizetőképes kereslet, vásárlási hajlandóság mellett.

És a Tesco még ebből a sorból is kilóg, hiszen a 2013-as 1500 milliárdos forgalomból 600 milliárdot produkál, amihez 43 milliárdos veszteséget mutat ki. Utóbbi egyik oka, hogy kiugróan magas költségeket számolt el – derül ki a vállalat nyilvánosan is elérhető éves beszámolóiból. A megelőző, 2012-es évben az árbevétel 608 milliárd forint volt, amelyet egymilliárdos mérleg szerinti nyereség követett, azaz egyik évről a másikra drasztikusan emelkedett a veszteség, ami mindenképp elgondolkodtató. Egy év alatt - 2012-ről 2013-ra - a Tesco külföldi kapcsolt vállalkozásaival szembeni kötelezettségállomány 100 milliárd forinttal nőtt, a rendkívüli ráfordítások pedig 43 milliárd forinttal emelkedtek, miközben nem tudni olyan gazdasági körülményekről, amelyek ilyen mértékű értékcsökkenésileírás-elszámolást indokolnának. Arról van tehát egyszerűen szó, hogy ezzel a két tétellel a pozitív nyereségalapot a Tesco Magyarország képes volt eltüntetni, mínuszos társasági nyereségadó-alap után pedig nem kell fizetni társasági adót.

A közgazdász szerint a veszteséget kimutató áruházláncok miatt több tízmilliárd forint bevételtől eshet el az állam. (A Penny, az Auchan, az Aldi és a Spar sem fizetett). Ez a gyakorlat pedig évek óta jellemző: a napi fogyasztási cikkeket árusító áruházláncok rendre vagy veszteségesek, vagy nullszaldósak, vagy minimális társasági nyereségadó-alapot hoznak ki, azaz semmiképp nem vesznek részt súlyuk szerint a közteherviselésben, és sokkal több pénzt tüntetnek így el, mint amit a kormány most az útdíjjal, internetadóval próbál behozni. Lentner szerint a NAV-nak ezért mindenképp vizsgálatot kellene indítania, 5 évre visszamenőleg rendkívüli célellenőrzéseket kellene tartania a társasági nyereségadó-alap vonatkozásában.

MR - 180 perc
  • Novák: a családokat nem lehet felülírni
    Novák Katalin miniszter a közrádió műsorában örömének adott hangot, hogy sokan vettek részt a rendezvényen, amelyen közösen állapították meg: a családnak nincsen alternatívája és a demográfiai problémákkal foglalkozni kell. Hozzátette: mindenki egyetértett abban, hogy a demográfiai problémákra kifejezetten nem a tömeges bevándorlás a megoldás, hanem épp ellenkezőleg, a családok támogatása.
  • A keresztény gyökereknek újra hajtást kell adnunk!
    Veres András győri megyéspüspök azt mondta, az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) zárómiséje nem tett pontot semmire, ellenkezőleg Ferenc pápa a Hősök terén mondott beszédében "egyfajta programot adott a magyar egyháznak" a munka folytatására.
  • Meg kell adni a vidéknek, ami jár neki
    Meg kell végre adni a magyar vidéknek, ami jár neki - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Tokaj-Hegyalja Egyetem tanévnyitó ünnepségén, szombaton Sárospatakon.
MTI Hírfelhasználó