Nem csak Koszovóból jönnek egyre többen
A gazdasági migráció lehetséges kezeléséről, szigorításokról nyilatkozott a bevándorlási hivatal vezetője, a Fidesz-frakció szóvivője és egy biztonságpolitikai szakértő.
2015. február 8. 14:59

A Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorban civilek is megszólaltak, akik elmondták, miért tartanak a menekültektől.

Az illegális bevándorlók többsége illegálisan tovább vándorol. A magukat gyakran politikai üldözöttnek mondó gazdasági menekültek számára Magyarország jelenleg tranzit útvonal. Abban a pillanatban azonban, ha Ausztria és Németország   a határain felfüggeszti a schengeni megállapodásban biztosított szabad átkelés lehetőségét – amire már megtörténtek az előkészületek – Magyarország célországgá válik. A migránsok ugyanis a szigorítás után nem tudnának továbbmenni – mondta a Vasárnapi újságban Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő.

Tuzson Bence, a Fidesz-frakció szóvivője a Kossuth Rádió műsorában arról beszélt, hogy a megélhetési bevándorlás össztársadalmi kérdés, ezért kezdeményezték, hogy nemzeti konzultáció legyen róla. Hangsúlyozta: nagy problémáról van szó, hiszen a statisztikák azt mutatják, míg 2012-ben csak pár ezer migráns érkezett, 2013-ban már 19 ezer, majd 2014-ben több mint 42 ezer. Az igazán megdöbbentő adat pedig a 2015-ös, amelynek még csak most kezdődött a második hónapja, de már 14 ezer illegális bevándorló jött az országba. Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója szerint tavaly ősszel kezdett ugrásszerűen nőni a kérelmezők száma, és ha ez így folytatódik, akkor év végére a 100 ezret is elérheti.

Tuzson: A magyarok érdeke, hogy rend legyen

A főigazgató elmondta, az idén regisztrált közel 14 ezer kérelem közül több mint 10 ezer koszovói állampolgároktól jött – a balkáni ország lakói tömegesen hagyjál a hazájukat. Többségük nyitott befogadó intézménybe kerül, tavaly csak mintegy 10 százalékuk került menekültügyi őrizetbe. Eközben az eljárások kétharmada a továbbvándorló kérelmező eltűnése miatt szűnik meg.

Tuzson Bence szerint a hazai szabályozásnak sokkal keményebbnek kell lennie, mint a lassan változó uniósnak, el kell érni, hogy Magyarországon menekültügyi őrizetet lehessen elrendelni a nyilvánvalóan gazdasági migránsokkal szemben. Az európai szabályok ezt nem, vagy csak korlátozottan engedik meg, a magyaroknak viszont az az érdeke, hogy rend legyen, vagyis, hogy az országba érkezők ne tűnhessenek el a hatóságok látóköréből. Az őrizet alatt ügyükben lefolyna az eljárás, és amennyiben nem politikai menekültek, vissza lennének fordítva a határon. Tuzson Bence is kiemelte, hogy ha Ausztria és Németország zár, akkor ezek a migránsok Magyarországon fognak maradni – százezres nagyságrendben.
Végh Zsuzsanna, a bevándorlási hivatal főigazgatója a gazdasági migrációról - Vasárnapi újság

Végh Zsuzsanna arról is beszélt, hogy és nem csak a Koszovóból ide utazók száma nő, hanem a válságövezetekből érkezőké is, bár kisebb arányban. Elég sokan jönnek Szíriából, Afganisztánból, Irakból, ahol sok embernek tényleg veszélyben van az élete. Valós üldöztetés miatt Magyarországon tavaly 603 fő kapott menedéket, ami a kérelmezők töredéke.

Nógrádi: Ha ez így megy tovább, megoldódik a koszovói kérdés

A főigazgató hozzátette, nem csak Magyarországon, hanem általában az Európában is növekszik a kérelmezők száma, ez pedig cselekvésre kell, hogy késztesse az uniót. Például gyorsított eljárásokra lenne szükség, ami a koszovói állampolgárok esetében is indokolt lenne, hiszen biztonságos országból érkeztek, így a genfi konvenció szerint nem minősülnek menekültnek.

Nógrádi György képletesen úgy fogalmazott, ha a koszovóiak továbbra is a mostanihoz hasonló számban menekülnek el a hazájukból, akkor néhány év alatt megoldódik a koszovói kérdés, egyszerűen azzal, hogy kiürül a balkáni ország.

Kossuth Rádió, Vasárnapi Újság
MTI Hírfelhasználó