Még a törékeny béke is jobb, mint a háború
Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában adott interjút.
2015. február 13. 09:03

A helyzet továbbra is törékeny Ukrajnában, igazi háborúval állunk szemben, egy remény van a tűzszüneti megállapodás betartására – mondta a 180 percben Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő szerint olyan háborúról, befagyott konfliktusról beszélünk, ami szokatlan az európai történelemben – tette hozzá. A kormányfő szerint a kérdés most úgy hangzik, hogy háború vagy béke. Ő az utóbbi pártján áll, még a törékeny béke is jobb, mint a háború – fogalmazott.

A csütörtöki uniós csúcsról azt mondta, mindenki örül a minszki tűzszüneti megállapodásnak, vannak, akik optimistábbak, mások borúlátóbbak. Megjegyezte, mint Ukrajnával közvetlenül szomszédos ország miniszterelnöke, személyesen mondott köszönetet a tűzszüneti tárgyaláson részt vevő német kancellárnak és a francia elnöknek az erőfeszítéseikért.

Orbán Viktor hozzátette, most nem az Oroszország elleni szankciókon, hanem a tűzszüneten van a hangsúly. Magyarországnak pedig nemzeti érdekei miatt ésszerű, rendezett, kiszámítható és a kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolatokra van szüksége Oroszországgal. "Ez nem könnyű, az Oroszországgal való együttműködés kérdése nagyon sok magyar számára érzelmi kérdés", a sajátos lélektani feszültségen azonban úrrá kell lennünk, ez nem érzelmi kérdés – fogalmazott. Magyarországnak biztonsági, gazdasági és energiaellátáshoz kötődő érdekei is vannak orosz viszonylatban.

Azt is elmondta, soha nem volt kétsége afelől, hogy vendégül lássa az uniótag Magyarországon Vlagyimir Putyin orosz elnököt, aki jövő héten tesz látogatást Budapesten. Megjegyezte: Putyin az európai politika vitatott, de elismert szereplője, és Magyarországnak is így kell erre tekinteni. Hozzátette: a földrajz meghatározó Magyarország szempontjából, nem válogathatunk a szomszédok között. Két nagyhatalom hat Közép-Európára, Oroszország és Németország, ezért fontos, hogy mindkét állam vezetői jó viszonyban legyenek a magyar miniszterelnökkel.

Eközben az ukrán kapcsolatokról sem szabad elfeledkezni. Azt is hangsúlyozta, tudomásul kell venni, hogy az ukránokat most a háború köti le, ezért jelenleg nem a kárpátaljai magyarok ügye az első téma a két ország közti tárgyalásokon. Bár Magyarország mindig ki fog állni a határon túli magyarokért, és pénteki kijevi tárgyalásain is megfogalmazza majd a magyar kisebbséghez fűződő érdekeket– tette hozzá.

A lejáró hosszú távú földgáz-szerződések kapcsán Orbán Viktor azt mondta, arról, hogy milyen útvonalon és mennyiért és milyen mennyiségben érkezik majd a jövőben az orosz gáz, a tárgyalások után lehet nyilatkozni.

A migráció kérdésében arra lenne szüksége, mondta, hogy a magyar közvélemény kiálljon mellette a szabályozás szigorítása ügyében, így azt hatásosabban tudja képviselni Brüsszelben. Azt, aki tiltott módon lépi át a határt, azonnal őrizetbe kell venni – ezt most tiltja az Európai Unió, és menedékkérelmet adhatnak be. Ha eközben Németország és Ausztria lezárja a határait, és itt rekednek a migránsok, akkor Magyarország egy nagy menekülttáborrá alakulhat - jelentette ki a miniszterelnök.

A bankok ügyében az EBRD-vel kötött februári megállapodásról Orbán Viktor azt mondta, annak első feltétele az volt, hogy a devizahiteles problémát az év közepéig maga mögött hagyhassa. A második feltétel, hogy a bankrendszer legalább fele nemzeti kézben legyen. Nem az a lényeg, hogy állami, hanem, hogy magyar kézben legyenek a pénzintézetek, a megállapodásban is az szerepel, hogy a bankok ne állami kézben legyenek – tette hozzá.

A reklámadóról azt mondta, Magyarországon szükség van erre, az összes többi kérdés technikai. Hozzátette: a két nagy kereskedelmi tévé, amelyeket a reklámadó súlyosabban érintene, mint mást, megtámadta a döntést az Európai Uniónál. Az emiatt indított eljárást jó lenne elkerülni, ennek érdekében zajlanak tárgyalások.

Miint a reklámadó, mint minden adó, pénzről és magántulajdonosok zsebbe vágó érdekeiről is szól, nekik erről van véleményük.  Ilyen vitákban azonban sem a kormány, sem a miniszterelnök nem vehet részt, a kávéházi legendák világa nem a kormányzás világa. A kormányzatnak tízmillió ember biztonságával és életével kell foglalkoznia, ehhez képest az,  hogy ki milyen stílusban, hogyan beszél, mit mond, nem szeret adót fizetni, de mégis kell neki, egészen másodlagos – mondta a 180 percben Orbán Viktor miniszterelnök.

hirado.hu - Kossuth Rádió, 180 perc
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
  • „Késelés történt, agyonlőtték a gyanúsítottat”
    A „politikai korrektség” pszichoterrorja hatott. Egy újságíró agya áldozatul esett: meghibbant attól a megfeleléskényszertől, amelyet környezete kialakított benne. Nem merte leírni azt, hogy a tettes, a bűnöző, a terrorista.
  • Nemzeti örökségünk megőrzése a színházban is
    Nyílt levél színművészeinktől - A Színház- és Filmművészeti Egyetemen százötvenöt éve generációk adják egymásnak tovább a tudást és a szakma szeretetét. Nemzeti kultúránk védelmében kinyilvánítjuk, hogy támogatunk minden olyan átalakítást, amely az egyetemen felhalmozott hatalmas tapasztalatot - továbbfejlesztve azt - nemzeti örökségünk megőrzésének és gyarapításának szolgálatába állítja.
  • Orbán: Magyarország megerősödve kerülhet ki a válságból
    Ha Magyarország nem engedi, hogy a koronavírus-járvány ismét "felszaladjon", ha "észnél van a határvédelemnél", ha támogatja a beruházásokat és a munkahelyteremtést, és ha nem engedi, hogy "baleknak" nézzék Nyugaton, akkor megerősödve kerülhet ki a válságból - mondta Orbán Viktor kormányfő a közrádióban.
  • Nagybakos a magyar kultúra térképén - 925 év
    Sajnos, korábban valahogy (nyilván nem véletlenül!) nem fordítottak kellő figyelmet a magyar történelem tanításában a kimagasló személyiségekre, eseményekre. Példa erre a 907-es pozsonyi csata vagy a második, 1285 februárjában történt tatárjárás, amely fényes magyar győzelemmel végződött.
MTI Hírfelhasználó