Kijev számít Budapest támogatására
A találkozón szó volt az ukrajnai magyar kisebbség helyzetéről, ezzel kapcsolatban Orbán Viktor kifejezte elégedettségét az ukrajnai magyar kisebbség jogainak tiszteletben tartását illetően a kijevi kormányzat részéről.
2015. február 13. 22:44

Kijev kérni fogja az Európai Tanács rendkívüli ülésének összehívását, ha vasárnapra virradóan nem lépteti életbe mindkét szemben álló fél a tűszünetet Kelet-Ukrajnában. Ezt Petro Porosenko ukrán államfő jelentette ki pénteken, amikor megbeszélést folytatott Kijevben Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel - olvasható az ukrán államfő hivatalos honlapján a megbeszélésről közzétett közleményben.

Indoklásul azt hozta az ukrán elnök, hogy Francois Hollande francia államfő és Angela Merkel német kancellár nemcsak országukat képviselték a csütörtökön véget ért minszki csúcstalálkozón, hanem az Európai Uniótól is felhatalmazást kaptak a tárgyalásra. Hozzátette, hogy az ülés összehívásában Magyarország támogatására is számít.
Orbán Viktor elmondta, hogy tisztában van a tűzszünet és a minszki megállapodások teljesülésének fontosságával. A találkozón szót ejtettek a két ország együttműködéséről az energiabiztonság területén, beleértve az Ukrajnába irányuló gázszállítások diverzifikációjának további előrehaladását.

Szó volt az ukrajnai magyar kisebbség helyzetéről. A megbeszélésen részt vett Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, az ukrán parlament egyetlen magyar képviselője, aki arról számolt be, hogy a Kárpátalján élő magyarok támogatják Porosenko elnöknek a béke megteremtésére tett erőfeszítéseit. Hozzátette, hogy az ukrajnai magyar kisebbség nem érez nemzetiségi alapon történő hátrányos megkülönböztetést Ukrajnában. Orbán Viktor kifejezte elégedettségét az ukrajnai magyar kisebbség jogainak tiszteletben tartását illetően. A tárgyalófelek megvitatták továbbá a magyar kisebbség szociális és kulturális fejlődésének további lehetőségeit.

Az ukrán államfő köszönetet mondott Magyarországnak Ukrajna függetlenségének, területi épségének és szuverenitásának támogatásáért, valamint a humanitárius segítségnyújtásért, beleértve a kelet-ukrajnai harcokban megsebesült ukrán katonák magyarországi gyógykezelését - tartalmazza az államfő honlapján közzétett közlemény a magyar kormányfő munkalátogatásáról.

hirado.hu - MTI
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Énekelt vallomás a nemzeti összetartozás évszázados megtartóerejéről
    A nemzeti összetartozás napjához, eszméjéhez, a trianoni békediktátum százesztendős keserűségéhez méltó dalt alkotott, a Hungarofest Nemzeti Rendezvényszervező felkérésére a Csík zenekar. A Hazám, hazám, édes hazám kezdetű népdalt dolgozták át oly módon, hogy az elszakított országrészek mindegyikét egy-egy énekes képviseli. Természetesen az anyaországban született művészek szintén hallhatók a kompozícióban, miként Tátrai Tibor szívszorító gitárszólója is hitet tesz az összetartozásról.
  • Áder: A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is
    A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is - mondta Áder János államfő a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján, az Országgyűlés emlékülésén, csütörtökön.
  • Szerencsés Károly: A revízió a magyarság számára erkölcsi kötelesség
    Szerencsés Károly a történelemtudomány kandidátusa, habilitált egyetemi docens, az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola alapítója és tanára. Rendszeresen publikál jobboldali napi- és hetilapokban. A békediktátum századik évfordulója alkalmából kérdeztük a Monarchia hamis gyámságáról, a dualizmus bénító erejéről, a revízió és a „magyar igazság” kapcsolatáról, valamint a paradoxonról, a feloldhatatlannak tűnő ellentétről, ami Trianonban rejlik. Kérdéseinkre válaszolva elmondta, hogy a revízió valójában azért bukott el, mert a „győztesek” a nemzetiszocializmus és a fasizmus „szekeréhez kötötték”. Így került szembe a magyarok igazsága egy másik, sokkal dominánsabb igazsággal. Ezek után már nem volt kérdés, hogy melyik érvényesülhetett. A tanulság pedig az, hogy a magyarok számára „erkölcsi kötelesség” bejuttatni a saját igazságukat a regnáló, uralkodó igazság keretei közé. Ettől függ a múltunk és a jövőnk létjogosultsága is.
MTI Hírfelhasználó