„A világháborús áldozatok emléke nem zsákmány”
A második világháború áldozatait gyászolni kell, és emléküket nem szabad ideológiai harcokban felhasználni – mondta a német államfő pénteken Drezdában a szászországi nagyváros ellen az angolszász szövetségesek által végrehajtott bombázások 70. évfordulóján rendezett ünnepségen.
2015. február 14. 09:39

Joachim Gauck a nemzetközi együttműködéssel, mások mellett brit polgárok segítségével újjáépített Frauenkirche (Miasszonyunk-templom) előtt összegyűlt tömeghez intézett beszédében kiemelte: „nem akarjuk, hogy ideológusok zsákmánya legyen a Drezdában és más lebombázott városokban elszenvedett kín”, és „nem élünk vissza az áldozatok emlékével világnézeti vitákban”.

Az áldozatok méltóságát csak az őszinte gyász őrizheti meg – mondta a német államfő a német–brit megbékélés jelképeként számon tartott templomnál, amelyet többek között a német légierő által 1940-ben lerombolt angliai Coventry – Drezda testvérvárosa – lakosságának jelentős anyagi támogatásával építettek fel újra Németország újraegyesítése után.

A szövetségesek 1945. február 13-án és 14-én három hullámban bombázták az egyik legszebb német várost, az „Elba menti Firenzét”, a támadásban megsemmisült a barokk belváros, és a legutóbbi tudományos adatok szerint meghalt nagyjából 25 ezer ember.

Drezda a német szélsőjobboldali, neonáci szubkultúra egyik „zarándokhelye” és a menekült-, bevándorló- és iszlámellenes Hazafias Európaiak a Nyugat Iszlamizálódása Ellen (Pegida) nevű mozgalom központja. A bombázás évfordulóján szélsőjobboldali csoportok rendszeresen tartanak tüntetéseket, és ezeken olyan beszédek hangoznak el, amelyek szerint a hivatalos adatok hamisak, valójában több százezer embert pusztítottak el a szövetségesek, és akciójuk a németek ellen elkövetett népirtás része volt.

A hetvenedik évfordulón nem volt nagyobb szélsőjobboldali tüntetés, viszont több ezren élőláncot alkotva tüntettek az áldozatok emlékével visszaélő történelemmagyarázat ellen, a megbékélés, a tolerancia és a béke mellett. A gyertyás felvonuláson Joachim Gauck is részt vett.

A demonstráció előtt a Frauenkirchében állami megemlékezést tartottak, amelyen több mint ezer német és külföldi vendég, köztük Justin Welby, Canterbury érseke és Eduárd kenti herceg vett részt.

Az ünnepség fő szónoka Joachim Gauck volt, aki hangsúlyozta: „tudjuk, hogy ki kezdte el a gyilkos háborút, és nem feledkezünk meg a németek által folytatott háború áldozatairól akkor sem, ha itt és most a német áldozatokról emlékezünk meg”.

A német államfő kiemelte: a megemlékezés „általunk gyakorolt formája ma, és már évek óta nem azon a szabályon alapul, hogy az első a haza becsületének védelme”, és „nem vagyunk hajlandók letagadni vagy megbocsátani a nemzetünk nevében elkövetett bűnöket és eltévelyedéseket”.

Hozzátette, hogy a németek többsége megvált az „áldozat önképtől”, amelyet a háború után sokan magukévá tettek, „önsajnálatba merülve, elzárkózva a németek áldozatainak szenvedésétől”. Az utóbbi évtizedek nyomán már „tudjuk, hogy felszabadítja magát”, aki szakít a saját sorsára csőlátásszerűen összpontosító hozzáállással, hiszen így „megtanulja szélesebb, történelmi összefüggések között szemlélni magát és fogékony lesz a mások sorsa iránt” – mondta Joachim Gauck.

Néha ugyan tapasztalható még „versengés az áldozatok különböző csoportjai között”, de egyre inkább sikerül „a humánum alapján álló megemlékezés”, amely „megóvja mindazt, ami emberré teszi az embert: a méltóságot és az együttérzés képességét” – mondta a szövetségi elnök.

A németek megtapasztalták és megtanulták, hogy „az ember olyan lény, amely sokféle kudarcai és romboló potenciálja ellenére az őszinte és tiszteletteljes emlékezés révén nagy dolgokra is képes: emberi együttélésre, megértésre és békére” – mondta Joachim Gauck a több közszolgálati televízióban közvetített megemlékezésen.

MTI nyomán
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Trianon 100 - Apponyi Albert párizsi beszéde
    A trianoni döntésen a magyar békedelegáció által szóban és írásban előterjesztett érvek sem tudtak változtatni. A benyújtott számos jegyzék, s különösen Apponyi Albert delegációvezető 1920. január 16-án elmondott beszéde így nem is a békekonferenciára, sokkal inkább a magyar közvéleményre gyakorolt nagy hatást, és megvetette a két világháború közötti revizionizmus eszmei alapjait.
  • Salvini: Számunkra Magyarország példakép
    "Tisztelet a magyar népnek és kormánynak, a magyarok közösségének, számunkra példaképek vagytok, köszönjük, hogy közel vagytok hozzánk!".
  • Tisztifőorvos: a járvány egyértelműen lecsengőben van
    Müller Cecília: A március 4-i első megbetegedések után fokozatosan emelkedett a görbe. A 10. héten 9, a 11. héten 30 megbetegedést, majd az ezt követő hetekben 100, 200, 300 körüli új fertőzést regisztráltak, a csúcs pedig a 15. héten volt, ekkor 712 ember fertőződött meg. A 16. héttől folyamatos csökkenés látható.
MTI Hírfelhasználó