Ezért egyeznek ki Orbánék a bankokkal
Két nagy meglepetéssel is szolgált az elmúlt hét: a sorban az első a kormány kiegyezése volt a bankszektorral hétfőn, majd pedig a pénteken közölt, a vártnál is gyorsabb gazdasági növekedés 2014 végén. A kettőnek pedig van egy közös nevezője is, olvasható a Raiffeisen heti hírlevelében.
2015. február 15. 13:29

Látványos – a korábbihoz képest 180 fokos - fordulatot jelent a kormány és az EBRD közötti, a hazai bankszektorra vonatkozó megállapodása. A megállapodás számos pontot tartalmaz, közülük kiemelendő a bankadó fokozatos csökkentése 2016-tól kezdődően (már az első lépésben is számottevően csökkentve a banki terheket), az a kormányzati ígéret, hogy a jövőben tartózkodik a gazdaságpolitikai bankszektor profitabilitásának sérülését okozó intézkedésektől, valamint az államosított banki részesedések többségének 3 éven belüli privatizációja.

Ezek gyökeresen az eddigi irányvonal ellenkezőjét jelentik. "Miért e fordulat?" teszik fel a kérdést a Raiffeisen magyar elemzői.

Véleményük szerint két oka van: egy rövid távú előnyökkel kecsegtető és egy középtávú veszély mérséklését ígérő. Ami a rövid távot illeti: határozott gazdaságpolitikai törekvés az ország adósság-besorolási kategóriájának javításának elérése. Márpedig a bankszektorral való kiegyezés volt a hiányzó puzzle-darab ebben a történetben. Most, hogy erre sor került (illetve akkor, ha be is lesz tartva - ami könnyen ellenőrizhető lesz a 2016-os költségvetési tervezeten keresztül) minden akadály elhárul és jöhetnek a felminősítések: egy év távlatában jó eséllyel mindegyik hitelminősítő cégnél befektetési kategóriába kerül vissza a magyar adósság-besorolás, jövendölik a Raiffeisennél. Ez alacsonyabb finanszírozási költségeket jelent és jól használható a politikai kommunikációban is.

Továbbá azt is remélni lehet hosszabb távon (már 2016-tól kezdődően), hogy a bankszektorral történő kiegyezés eredményeképpen a banki hitelezés "újraindulhat", ami lökést adhat a gazdasági növekedésnek, amelynek a forrásai egyébként vészesen kimerülni látszódik 2016-ra. Így a növekedést remélhetően viszonylag magas szinten lehet tartani.

A növekedés egyébként most éppen meglepően gyors: 2014 utolsó negyedévében 3,4 százalékos volt a GDP bővülése (2,7 százalék volt az elemzői várakozás) – 2014 egészében pedig így 3,5 százalék. Ugyan részleteket még nem ismerünk, de az utolsó negyedévre várt lassulás nem következett be annak ellenére, hogy a feldolgozóipar és az építőipar is lelassult, és minden jel szerint a nettó export is romlott.

A Raiffeisen elemzői szerint egy tényező tudta túlkompenzálni a lassulást, mégpedig a lakossági fogyasztás dinamikus bővülése. A fogyasztásbővülés pedig idén folytatódni fog, sőt a korábbi tényezők (reáljövedelem-emelkedés,a foglalkoztatás bővülése) mellé újabb is belép (a banki elszámoltatás miatt csökkenő hitelterhek).

Miközben tehát az építőipari boom lelohadni látszik és a feldolgozóipar sem kap akkora lökéseket mint tavaly, a növekedés gyors maradhat idén is. Újabb stimulus hiányában azonban 2016-ra könnyen 2 százalék alá bukhatna – ezt megelőzendő keresi a kormány a kitörést: éppen ezt szolgálhatja a bankrendszerrel történő kiegyezéstől remélt hitelezési dinamika, szögezik le az elemzők.

mfor.hu
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • A kormány a helyén van
    Vannak mondatok a történelemben, amelyek az időből kiszakadva és felemelkedve örök életet élnek. Az ókori Rómától az angol és a francia történelmen át egészen a mai históriáig tudunk ezekről. Nekünk is van ilyen.
MTI Hírfelhasználó