Varga Mihály: a kkv-k is a növekedés nyertesei
Magyarország visszanyerte azt a gazdasági képességét, amellyel a válság előtt, 2008 harmadik negyedévében rendelkezett – mondta a tavalyi 3,5 százalékos gazdasági növekedésről Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az M1 A lényeg című műsorában.
2015. február 16. 09:01

A politikus emlékeztetett rá, hogy 2010-ben Magyarország a csőd által leginkább fenyegetett tíz ország között volt, közvetlenül a legnegatívabban megítélt Görögország után. Ehhez képest 2014 végén a magyar gazdaság növekedett a legjobban az Európai Unióban, ahogy már a tavalyi második negyedévben is történt. Varga Mihály hozzátette, az éves 3,5 százalékos növekedés nem csak az elemzőket, hanem a kormányt is meglepte, azt gondolták, a bővülés 3,2-3,3 százalékos lesz.

A jó adat okai között említette, hogy az ország nagyobb ütemben tudta lehívni és felhasználni az uniós forrásokat – összesen 1850 milliárd forintot. Az export is a várakozások fölött teljesített, míg a kivitel értéke máskor 80-85 milliárd euró körül alakul, tavaly az elő tizenegy hónapban már 102 milliárd volt. Ebből 85 milliárd volt az áru- és 17 milliárd a szolgáltatásexport.

A kormány azon dolgozik, hogy ez a kedvező helyzet fennmaradjon, ugyanis a bővülés a foglalkoztatottak számának emelkedésével járt, tavaly 170 ezerrel többen dogoztak Magyarországon, mint előtte – a versenyszférában és a közfoglalkoztatásnak köszönhetően is. Hangsúlyozta, a létszámnövekedés kétharmada most már a versenyszférában valósul meg, ami azt jelenti, hogy hazai kis- és középvállalkozások (kkv) is egyre inkább a növekedés nyertesei tudnak lenni, a foglalkoztatottak kétharmada ugyanis náluk dolgozik. A nemzetgazdasági miniszter hozzátette, a multik jó exportteljesítménye, illetve növekedése a kkv szektort is húzza maga után.

A GDP erősödését szolgálta az is, hogy az elmúlt egy évben a reáljövedelmek növekedésén keresztül a megtakarítások növekedése mellett a fogyasztás is emelkedett, amire szintén a hazai vállalkozások tudnak elsősorban rácsatlakozni, hiszen döntő többségük nem exportál, hanem a belső piacból, főleg szolgáltatásból él. A politikus hozzátette, hogy növekedett a hitelpiac is.

Most a bankokon a sor

A bankokkal történt megállapodásról Varga Mihály azt mondta, ha a hegy nem megy Mohamedhez, akkor Mohamed megy a hegyhez. Ebben az esetben is az a gazdaságpolitikai krédó, hogy a kormánynak azt kell tenni, ami jó a magyar gazdaságnak. Ezért vállalták az EBRD-vel kötött megállapodásban többek között azt, hogy a jelenleg állami tulajdonban lévő bankokon túl nem vásárolnak újabbakat, és azokat is értékesíteni fogják a következő három évben magánbefektetőknek. A kormány vállalta a bankadó csökkentését, valamint azt is, hogy a nem teljesítő hitelek feldolgozásába bevonják az EBRD forrásait is.

Varga Mihály szerint a kormány nem azért tette mindezt, mert megváltozott volna a filozófiája a bankok megítélését illetően, egész egyszerűen arról van szó: a gazdaság megkívánja, hogy a bankok töltsék be azt a szerepüket, amire létrejöttek, vagyis hitelezzenek. A kormány arra számít, hogy ez a tevékenység erősödni fog. Az első fecske az Erste Bank, amely vállalta, hogy a következő három évben 550 millió eurót fog hitelezni három nagyon fontos területen. A pénzintézet segíteni fogja a közszférában dolgozók kölcsönhöz jutását, főleg lakásvásárláshoz – erre 250 milliós hitelkeret áll rendelkezésre az Ersténél. A bank finanszíroz egy energiahatékonysági programot is, 100 millió euróval, a harmadik terület pedig a mezőgazdasági vállalkozók segítése, 200 millió euró értékben. A kormány azon van, hogy a többi nagy bank is hasonló aktivitással vegye ki a részét – a csökkenő bankadónak is köszönhetően – a hitelezésből, és ez segítse a gazdasági beruházásokat – mondta.

Varga Mihály azt is kijelentette, hogy a bankadó nem tűnik el, a közteherviselés azt igényli, hogy megmaradjon. A mértéke jelentősen csökkenni fog, ám még így is Magyarországon lesz a legmagasabb a bankadó. Ezt nem kell szégyellni, majd, ha megérik rá az idő, akkor lehet beszélni a további csökkentéséről. Most a bankokon a sor, nekik kell változtatniuk a hitelezési aktivitásukon.

A reklámadónak maradnia kell

A reklámadóról a tárcavezető azt mondta, a költségvetésbe beírt szám szerint 6,6 milliárd forintnak kell ebből befolynia 2015-ben. Mint mondta, ő ebből indul ki, és neki teljesen mindegy, hogy az adó mértéke 5, 20 vagy 1 százalék. Bár a reklámadó összetételén lehet változtatni, de maradnia kell, mert ennek a pénznek be kell folynia – hangsúlyozta.

Az operatív programok kapcsán a miniszter azt mondta, úgy tűnik, az Európai Bizottság tízből öt jóváhagyását informálisan már megüzente. Ez azt jelenti, hogy az ország körülbelül 20 milliárd euró értékben tud operatív programokat felhasználni a következő időszakban.

A defláció kapcsán azt mondta, az árak csökkenése alapvetően a gazdaságnak is jó hír, nem tart attól, hogy a vállalkozások tömegesen visszafognák a beruházásaikat. Alacsonyak a kamatok, a vállalkozások tudnak hitelt felvenni, és ha a fogyasztás egy kis támogatást kap a többlet megtakarítások elköltésével, akkor ez egyáltalán nem baj, ráadásul az árak csökkenésének Magyarország az olcsóbb olaj miatt is haszonélvezője – tette hozzá. Arról is beszélt, hogy egy tartós árcsökkenés valóban érzékenyen érintheti az állam adóbevételeit, de például a benzinnél még nem tapasztalják ezt a hatást. A jövedéki adó mértéke ugyanis fix összeg a benzin árában, így ha alacsonyabb az ár, és többet tankolnak az emberek, akkor több jövedéki adó folyik be – áfából persze, nem.

Az idei növekedés

Az idei évre a kormány kisebb gazdasági növekedést vár, miután jelentősen nőtt a kockázatok száma, például több nagy magyar cég mérlegét is negatívan érinti az ukrajnai konfliktus, köztük a Molét, az OTP-ét és a Richterét is. Ezen kívül Nyugat-Európában, Magyarország legjelentősebb exportpiacai még mindig stagnálnak, valamint az év második felében a defláció is növelheti a költségvetés bevételei tekintetében a kockázatokat.

Varga Mihály szerint összességében azonban, épp a kedvező tavalyi negyedik negyedéves adat miatt, lehet, hogy pozitív kockázat van az idei évre prognosztizált 2,5 százalékos növekedési számban, vagyis az év második felében ennél kedvezőbb adat is kialakulhat.

hirado.hu - M1 A lényeg nyomán
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • A nemzetet békés eszközökkel tudtuk újra egyesíteni
    A magyar nemzetet 2010 után a meglévő határok mellett, békés eszközökkel tudtuk újra egyesíteni - mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára hétfőn Budapesten, a XI. Kárpát-medencei Összefogás Fórumon.
  • Nácizás
    A nácizó képviselő abban reménykedik, hogy a globális hatalmi átrendeződés lokális zavarosában halászva talán neki is akad majd valami „jutalomfalat” a „globális gazditól” – írja Bogár László.
  • Két válságot is sikeresen kezelt már a kormány
    Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt, hogy Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke ma az Országgyűlés gazdasági bizottságában „brutális látleletet” adott a kormányzásról. A baloldali képviselő szerint a kormány és a jegybank nem működik együtt, mert a Nemzeti Bank felszólítása ellenére a kormány a beruházásokat nem halasztotta el, ezért a válság örvényei durvábbak nálunk, mint a környező országokban.
MTI Hírfelhasználó