Megint baj van az emberi jogokkal? - a kormány válaszol
Elmarasztaló HRW-jelentés Magyarországról
A Human Rights Watch (HRW) jogvédő szervezet súlyosan aggályosnak nevezte az emberi jogok helyzetét hazánkban, egyben felszólította fel az Európai Uniót, hogy cselekedjék az ügyben. A kormány visszautasítja az állítást.
Utoljára frissítve: 2015. február 19. 17:47
2015. február 19. 09:13

A szerdán nyilvánosságra hozott jelentésről kiadott angol nyelvű összefoglalóban az olvasható, hogy a szervezet szerint "Brüsszel gyakorlatilag nem tett semmit a kifogásolt jogszabályok és intézkedések ügyében, amióta az Európai Bizottság 2014 márciusában a jogállamiságnak az uniós tagállamokon belüli erősebb védelmét célzó intézkedést hozott". A budapesti keltezésű jelentés számos területen aggályosnak nevezi az emberi jogok magyarországi helyzetét, amelyet a kormány által kezdeményezett jogszabályoknak tulajdonít. "A magyar kormány egy sor aggályos törvényt és irányelvet hozott, az ezek megváltoztatására irányuló nemzetközi felhívásokat azonban nagyrészt figyelmen kívül hagyták" - olvasható az összefoglalóban.

Lydia Gall, a HRW Balkánnal és Kelet-Európával foglalkozó kutatója szerint Magyarország "ékes példája" annak, hogy az Európai Uniónak fokoznia kell fellépését a jogok védelmében a határain belül. "Az EU-nak ki kell állnia saját értékei mellett, és meg kell védenie Magyarország polgárainak jogait, beleértve azt is, hogy eljárást indít a jogállamiság védelmére és az Európai Tanács elé viszi Magyarország ügyét". A Human Rights Watch szerint reformok sorozatára van szükség ahhoz, hogy a magyarországi jogszabályok és intézkedések összhangba kerüljenek az ország nemzetközi és regionális kötelezettségeivel.

A HRW sürgette egyebek mellett a civil szervezetek elleni hadjárat beszüntetését, az alkotmánybíróság jogköreinek helyreállítását, a bírói függetlenség biztosítását, a médiahatóság tagjainak megválasztásakor a többpárti jelölési rendszer megteremtését, a hajléktalanok kriminalizálását lehetővé tévő alkotmánymódosítás visszavonását, az Emberi Jogok Európai Bíróságának az egyházak egyenlőségére vonatkozó ítéletének alkalmazását, a választásokon való általános részvétel lehetőségének biztosítását a fogyatékossággal élőknél is, a roma kisebbség jogainak védelmét szolgáló konkrét cselekvést, a romaellenes és az antiszemita megnyilvánulások legfelső kormányzati szinten történő nyilvános elítélését, valamint a családon belüli erőszak áldozatai védelmének garantálását.

A szervezet közleménye végül megállapította, hogy az EU egyetlen államában sem tökéletes az emberi jogok helyzete, "de ha a magyar kormányról van szó - amely eltökéltnek tűnik az emberi jogok védelmének szándékos aláásásában -, Brüsszel számára létfontosságú, hogy cselekedjen".

A kormány kész a párbeszédre, de a vádaskodást visszautasítja

Az Igazságügyi Minisztérium a Human Rights Watch megállapításira reagálva közölte: Magyarország ész bármely nemzetközi partnerrel az értelmes párbeszédre, de az alá nem támasztott megállapítások ítéletként történő beállítását határozottan visszautasítja.

Magyarország kormánya értetlenül áll a Human Rights Watch (HRW) 2015. február 18-án közzétett jelentésében megfogalmazott vádaskodások előtt – reagált a jogvédő szervezet Magyarországról készített jelentésére csütörtökön az Igazságügyi Minisztérium, hangsúlyozva: „hazánk kész bármely nemzetközi partnerrel az értelmes párbeszédre, de az alá nem támasztott megállapítások ítéletként történő beállítását határozottan visszautasítja”. A tárca az MTI-hez eljuttatott közleményében felidézi, hogy az alaptörvény rögzíti: „Az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége”. Az állam e kötelezettségének teljesítése érdekében nyitott a párbeszédre - írták, hozzátéve: ez így volt a korábbiakban is, a HRW által most megfogalmazott vélemény azonban már lezárt ügyeket kíván újranyitni.

„A jogállamiság követelményeinek megfelelően rendezett ügyekre a jogállami mechanizmust szorgalmazni önellentmondás, és az európai eszmének sem használ. Egy magára valamit is adó nemzetközi emberi jogi szervezet nemtelen vádaskodása és lejárató szándékú közleménye visszatetszést kelt, és csak a szélsőséges eszmék és szervezetek malmára hajtja a vizet” – olvasható a kommünikében. Közölték: ha bárki vagy bármely szervezet őszintén aggódik az emberi jogok helyzetéért, azt olyan területen tegye, ahol valóban veszélyben vannak az emberi jogok. Magyarország komoly aggodalommal tekint a közel-keleti keresztények romló helyzetére, és fontosnak tartja, hogy a civil szervezetek is határozottan lépjenek fel az üldöztetettek érdekében – zárul a kormányzati reagálás.

hirado.hu - MTI
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • A kormány a helyén van
    Vannak mondatok a történelemben, amelyek az időből kiszakadva és felemelkedve örök életet élnek. Az ókori Rómától az angol és a francia történelmen át egészen a mai históriáig tudunk ezekről. Nekünk is van ilyen.
  • Ferenc pápa: nem tervezem a visszavonulásomat
    A következő hónapokban Kanadába, Moszkvába és Kijevbe is szeretne elutazni, azon pedig csak nevet, hogy állítólag daganatos megbetegedésben szenvedne – mondta egy hosszabb interjúban a katolikus egyházfő.
  • Szijjártó: A migrációs nyomás új veszélyességi szintre lépett
    Új veszélyességi szintre lépett a migrációs nyomás, a migránsok egyre agresszívebbek, erőszakosabbak, már felfegyverkeznek, és használják is ezeket a fegyvereket - hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Szabadkán, ahol szerb hivatali kollégájával, Nikola Selakoviccsal találkozott.
  • A baloldal totális összeomlása
    A közvélemény-kutatások szerint ha most lennének a választások, a Fidesz–KDNP-pártszövetsége akár négyötödös többséget tudna kialakítani az Országgyűlésben, hisz a rekord támogatottság mellett az ellenzéki oldalon a DK és a Mi Hazánk Mozgalom kivételével jelenleg egyik ellenzéki párt sem lenne önállóan képes bejutni a parlamentbe – fogalmazott Nagy Ervin elemző.
MTI Hírfelhasználó