Németország csak a háborúk alatt tapasztalt hasonlót
Mintegy 300 ezer menedékjogi kérelemre számít az idén a német bevándorlási és menekültügyi hivatal. A bajor kormányfő ugyanakkor közölte: nincs lehetőség a szegénység elől menekülő külföldiek befogadására.
2015. február 19. 11:06

A Bild című lap csütörtöki, a dpa hírügynökség által előzetesen ismertetett beszámolója szerint a hivatal azzal számol, hogy tavalyhoz képest kereken 50 százalékkal többen folyamodnak majd menekültstátuszért. A hatóságok előrejelzése szerint legalább 250 ezren kérelmezik majd először a menedékjogot, míg további mintegy 50 ezren ismételt kérelmet nyújtanak be. A jelzett 300 ezer kérelem 20 év óta a legmagasabb kérelmezői számot jelentené. Legutóbb 1994-ben, a balkáni háborúk idején volt ennél is magasabb, 322 ezer a menedékjogot kérelmezők száma.

Folyamatos csökkenés

Németországban egyébként évről évre többen folyamodnak menekültstátuszért. 2014-ben 203 ezren nyújtottak be kérelmet, 60 százalékkal többen, mint 2013-ban. A hivatal előrejelzésében az idei várható jelentős növekedési rátát többek között a szíriai és az iraki háborúval, valamint az ukrajnai konfliktussal magyarázza és egyre több menedékkérő érkezik a balkáni országokból is, elsősorban Koszovóból. Ide kapcsolódik, hogy a nap folyamán az ország külügyminisztere Berlinben tart sajtótájékoztatót a témában. A német belügyminisztérium szóvivője ugyanakkor szerdán arról beszélt, hogy a német és a koszovói hatóságok intézkedéseinek hatására az utóbbi hónapokban végbement nagymértékű emelkedés után csökkenésnek indult Németországban a menedékjog megszerzésének szándékával érkező koszovói állampolgárok száma.

Ismert, az egyik ilyen intézkedés például az, hogy a szerbiai határőrök Németországból is kaptak erősítést, a német rendőrök hőkamerás autókkal ellenőrzik a határszakaszokat. Megerősített létszámban teljesít szolgálatot a magyar–szerb határon a magyar rendőrség is. A helyi erőkön túl más megyékből, illetve a készenléti rendőrség állományából vezényeltek ide egyenruhásokat. Ennek köszönhetően folyamatosan csökkent a magyar rendőrök által feltartóztatott határsértők száma is.

Következetes hazatoloncolás

A legtöbb koszovói Bajorországba érkezik, amelynek vezetése szerint nincs lehetőség a szegénység elől menekülő külföldiek befogadására. Németország „nem a világ szociális hivatala” – mondta Horst Seehofer bajor kormányfő pártja, a konzervatív CSU hagyományos hamvazószerdai gyűlésén a bajor–osztrák határnál fekvő Passauban. Hangsúlyozta, hogy a koszovóiakat és az ugyancsak jelentős számban érkező albánokat következetesen hazatoloncolják, mert nem éri őket üldöztetés, és ezért a német hatóságoknak nem áll módjukban a menekültstátusz megadása. A szociális juttatások megszerzését célzó bevándorlás visszaszorítását segítené elő az az intézkedés is, hogy a menedékkérők ezentúl nem készpénz, hanem természetbeni juttatás formájában kapják meg az ellátást – tette hozzá Horst Seehofer.

A koszovói értelmiségieket viszont elszomorítja ez a szigor és hogy a balkáni államok közül csak országukkal szemben nem oldotta fel a vízumkényszert az Európai Unió. Egyesek szerint a vízumliberalizációt követően kezelhetőbb lenne az illegális migráció is, mások szerint viszont pusztán megalázó, hogy a koszovóiak nem mozoghatnak szabadon Európában. Az MTI tudósítójának és fotósának pristinai útja során egy újságíró egyenesen a világ legnagyobb koncentrációs táborának nevezte a legifjabb európai államot.

MTI nyomán