A magyar szuverenitást reprezentálták a koronázási szertartások
Pénteken mutatják be a 2012-ben létrejött Szent Korona kutatócsoport munkájának eddigi eredményeit tartalmazó kiadványokat. A csoport egészen a magyar történelem utolsó, 1916. decemberi koronázásáig részletesen vizsgálja a szimbolikus politikának eme évszázadokon át kiemelkedően fontos eseményét.
2015. február 20. 11:40

Az önálló magyar államiságot, a Habsburg-monarchiához fűződő kapcsolatait és a magyar eliten belüli erőviszonyokat egyaránt reprezentálták a Mohács utáni koronázási szertartások - mondta Pálffy Géza történész, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Szent Korona kutatócsoportjának vezetője annak kapcsán, hogy pénteken mutatják be a munkájuk eddigi eredményeit tartalmazó kiadványokat.

Az MTA Lendület programjának keretében 2012-ben létrejött kutatócsoport Szapolyai János király 1526 végi székesfehérvári szertartásától a magyar történelem utolsó, 1916. decemberi koronázásáig részletesen vizsgálja a szimbolikus politikának ezt az évszázadokon át kiemelkedően fontos eseményét.

Fontos jelzés, hogy kik és milyen minőségben vehettek részt a koronázási ceremónián, milyen koronázási jelvényeket vihettek, milyen tisztségeket tölthettek be. A magyar koronához például a középkori koronázásokon általában csak az esztergomi érsek érhetett, 1527-ben azonban már együtt koronázott a főpap és az akkori nádor, Báthory István. Ezt legközelebb csupán Esterházy Pál nádor volt képes elérni 1687-ben.

Ez is árulkodik az elit belső erőviszonyairól, a főpapok és világi főméltóságok tényleges és szimbolikus hatalmi küzdelméről. Ebbe enged bepillantást az az eset is, amikor a 17. század elején Pázmány Péter esztergomi érsek elérte, hogy a koronázási lakomán az asztalánál saját személye és nádor mellett a kalocsai érsek is helyet foglalhasson, kifejezve ezzel a főpapok szimbolikus erőfölényét az eliten belül - mondta a szakember.

A koronázások állandó kelléke volt a jelenleg a Parlamentben őrzött Szent Korona, jogar, országalma, továbbá a kard, a koronázási palást és az eskükereszt, illetve apostoli kereszt, valamint az 1849-ben elásott koronaládában tönkrement királyi kesztyűk, saruk és harisnyák. Minden szertartáson voltak új kellékek is, például a koronázási országzászlók, illetve az udvar- és étekfogómesteri pálcák, melyeket a ceremónia résztvevői hazavihettek, ezzel is öregbítve családjuk, nemzetségük hírnevét.

A kutatócsoport két és fél éves munkájának eredményeként találták meg a legkorábbi, eredetiben fennmaradt magyar koronázási országzászlót, amelyet 1618-ban Pozsonyban, II. Ferdinánd szertartásán Esterházy Miklós emelt a magasba, továbbá a legkorábbi, 1647-ből származó horvát országzászlót.

Emellett a szakemberek azonosították és a magyar állam anyagi támogatásával a Magyar Nemzeti Múzeumnak egy aukción megvásárolták az első budai királykoronázáson 1792-ben használt királyi udvarmesteri pálcát, továbbá rekonstruálták a feledésbe merült soproni koronázásokat, melyek 1622-ben, 1625-ben és 1681-ben voltak. Így most már Székesfehérvár, Pozsony és Buda mellett Sopront is joggal sorolhatjuk koronázó városaink sorába - mondta Pálffy Géza.

Egy-egy magyar koronázó országgyűlésre Európa nagy részéből jöttek diplomaták, akik sokszor alapos feljegyzésekben tudósították saját udvarukat az itt tapasztaltakról. Ezeknek a követjelentéseknek a feltárása végett a kutatók Európa számos levéltárában jártak, így például Velencében, Rómában, Madridban, Bécsben, kutattak továbbá Pozsonyban, Németországban, Franciaországban meg a burgenlandi Fraknón, az Esterházy család kincstárában, Európa egyik legrégibb magánmúzeumában is. Az említett legrégebbi koronázási zászlók innen származnak - mondta a kutatócsoport vezetője.

A követjelentések és maguk a koronázási szertartások is azt tanúsítják, hogy korlátozott szuverenitással, de létezett önálló magyar állam a 16-19. században is, azaz a Magyar Királyság számottevő erejű ország maradt, a Habsburg-uralkodók számos országa között pedig a második helyen állt. A magyar koronáról a kora újkorban már Európa-szerte tudták, hogy a kontinens egyik legrégibb uralkodói jelvénye, amely a magyarok számára különös jelentőségű - fejtette ki a történész.

Az új eredmények közé tartozik annak részletes feltérképezése is, amikor 1619 és 1622 között a Szent Korona Bethlen Gábor erdélyi fejedelem birtokában volt. Emellett a kutatók felfedezték I. Lipót király saját kezű kéziratát a korona különleges menekítéséről az 1663-1664. évi nagy török háború idején. A legjelentősebb újdonságok közé számít annak feltárása, hogy készült nemzeti kincsünk legkorábbi színes ábrázolása a 16. század közepén Augsburgban.

A Szent Korona kutatócsoport 2012 nyarán ötéves megbízást kapott, mintegy húsz tagja - történészek, muzeológusok, művészettörténészek, numizmatikusok, filológusok - eddig több mint 150 publikációt közölt, félszáz előadást tartott, jelentős részüket külföldön, továbbá kiállításokat szervezett. A kutatócsoport első négy önálló kötete a közelmúltban látott napvilágot.

A Tóth Gergely által szerkesztett Clio inter arma című tanulmánykötet a 16-18. századi magyarországi történetírásról, többek között Révay Péter koronatörténetéről szól. A Dominkovits Péter és Katona Csaba által szerkesztett Egy új együttműködés kezdete című kiadvány a bécsi udvar és a magyar rendek kapcsolatában fontos állomásnak számító 1622. évi soproni koronázó országgyűléshez kapcsolódó tanulmányokat tartalmazza. Pálffy Géza A Szent Korona Sopronban című munkája a koronázási jelvények nyugat-dunántúli kalandjait írja le olvasmányos stílusban.

A Soltész Ferenc Gábor, Tóth Csaba és Pálffy Géza által jegyzett Coronatus Posonii… - A pozsonyi magyar uralkodókoronázások érmei (1563-1830) című, magyar és szlovák nyelvű kiállítási katalógusban pedig olyan nemrégiben felfedezett ritkaságok is láthatók, amelyek csupán egyetlen példányban készültek, ilyen például az V. Ferdinánd király 1830. évi pozsonyi koronázásáról fennmaradt, 104,64 grammos aranyérme.

hirado.hu - MTI
  • Videó mint politikai csapásmérés
    Megvan tehát a magyarázat arra: miért viselkednek egyes politikusok – köztük egészen magas pozícióban lévők is – elmebeteg módjára. Miért zúdítják rá a kontinensre a migránsáradatot, a terrorista bandákat. Miért öletik meg társadalmuk tagjait. Zsarolva vannak.
  • Elszállt egy hajó a szélben
    Nehéz megindulás, mit megindulás, megrendülés nélkül beszélni erről a patináns lapról, a baloldali véleményformálók zászlóshajójáról, erről az izé 168 óráról. Nehéz, de mégis meg kell tenni.
  • Theresa May bejelentette lemondását
    A potenciális jelöltként számon tartott lehetséges utódok között szerepel Boris Johnson volt külügyminiszter, a keményvonalas tory Brexit-tábor zászlóvivője - aki a felmérések szerint a legnépszerűbb a párttagság körében -, valamint Michael Gove környezetvédelmi miniszter, Amber Rudd munkaügyi miniszter, Sajid Javid belügyminiszter, Dominic Raab volt Brexit-ügyi miniszter, Jeremy Hunt külügyminiszter és Penny Mordaunt védelmi miniszter.
  • Védelmi eszközök a hibrid háborúban
    Nagy mennyiségű fegyverhez is juthatnak, ha elérnek egy kritikus tömeget és európai bázisú laktanyákat foglalnak el. Az így megszerzett fegyverekkel pedig konkrét támadást indíthatnak európai célpontok ellen.
  • Orbán: mindent megteszek az EPP sikeréért
    Nem akarja, hogy az EPP a politikai baloldallal kösse össze a sorsát, mert ez az oldal olyan dolgokat képvisel, amelyek "tönkreteszik Európát, Németországot is". A baloldal nem feltartóztatni akarja a migrációt, hanem támogatni, és egy "európai szocializmust" javasol, amelynek az árát a németek, és kisebb mértékben a közép-európaiak is megfizetnék.
MTI Hírfelhasználó