Janukovics egy éve menekült el Kijevből
Számos pletykára ad okot, hogy a külvilág szinte semmit nem tud a jelenleg Oroszországban élő Viktor Janukovics volt ukrán elnökről, aki az erőszakba torkolló tüntetések hatására éppen egy évvel ezelőtt menekült el Kijevből - olvasható a francia hírügynökség friss összeállításában.
2015. február 21. 09:21

Az oroszbarát politikus 2014. február 21-én menekült el az ukrán fővárosból, miután - egyes források szerint - a biztonsági erők éles lőszerrel kezdték lőni az elnök lemondását követelő tüntetőket. Az államfő a támogatói egyik fellegvárának számító kelet-ukrajnai Harkivba távozott, majd Luhanszk és Donyeck megyén, valamint a Krím félszigeten keresztül érkezett meg a dél-oroszországi Rosztov-na-Donu városba, ahol "egy régi barátnál" keresett menedéket.

"Őszintén megmondom: Janukovics azt kérte, hogy vigyük őt Oroszországba, és mi ezt megtettük" - mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök néhány hónappal a történtek után.

Az ukrán parlament által elmozdított, 82 demonstráló haláláért felelőssé tett Janukovics későbbi sajtótájékoztatóin több alkalommal is arra kérte Putyint, hogy vezényeljen orosz katonákat a harcok dúlta Kelet-Ukrajnába. Kijevben a Moszkva-párti szakadárok finanszírozásával is gyanúsítják a volt ukrán elnököt.

Janukovics, akinek Putyin szerint "nincs politikai jövője", utoljára tavaly május végén szerepelt a nyilvánosság előtt, amikor kijelentette, hogy tiszteletben tartja az ukrán nép döntését az elnökválasztáson, amelyen Petro Porosenko győzedelmeskedett.

Alekszandr Konovalov, a Stratégiai Tanulmányok Intézete nevű orosz kutatóközpont elnöke ennek kapcsán úgy fogalmazott, hogy "Janukovics eltűnt, vagyis inkább elmenekült a történelemből".

Orosz sajtóhírek szerint a volt ukrán államfő kezdetben az egyik gazdagok lakta, fokozottan őrzött Moszkva környéki településen, Barvihában rendezkedett be. Egyik szomszédja, Oleg Mitvol, az orosz természetvédelmi hatóság (Roszprirodnadzor) egykori helyettes vezetője elmondta, hogy Janukovics egy 2800 négyzetméteres kastélyt vásárolt a környéken 45,6 millió euróért (mintegy 14 milliárd forint).

A Kreml tulajdonában lévő egyik elnöki ingatlantól mindössze néhány lépésre fekvő, kéthektáros kerttel rendelkező ingatlan a borsos vételár ellenére még így is jóval szerényebbnek számít, mint Janukovics korábbi kijevi luxusrezidenciája. A 140 hektáros egykori elnöki birtokon golfpálya és helikopter-leszálló is volt, a terület azóta "A korrupció múzeumaként" működik.

A hivatalosan még mindig nős Janukovics lányával, valamint volt szakácsnőjének lányával élt együtt a kastélyban, akivel Kijevből való távozása óta viszonya van.

Mitvol elmondta, a 64 éves exelnök tavaly júniusban elköltözött Moszkvából, és azóta a Fekete-tenger partján fekvő Szocsiban él egy luxusingatlanban. A férfi nem árulta el, hogy mi lehetett a hirtelen távozás oka. Az ukrán sajtó egy része szerint Janukovics depressziós lett és rákapott az italra.

Anton Herascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója tényként közölte, hogy az egykori államfőnek Vlagyimir Putyin utasítására orosz állampolgárságot adtak. A Kreml azonban nem erősítette meg az erről szóló híreket, és továbbra is homály fedi a Janukovics körüli történéseket.

"A Janukovics és Oroszország közötti kapcsolatokat soha nem lehetett egyszerűnek nevezni, ez pedig kihatással van a jelenlegi helyzetre" - állapította meg Konsztantyin Kalacsev politikai szakértő. Természetes, hogy Moszkva befogadta, de csak megtűrik az országban - jegyezte meg az elemző.

A Kijevből való távozás évfordulójának közeledtével az orosz állami tévécsatornák egyre gyakrabban sugároznak Janukovicsról szóló összeállításokat, ezek a riportok elsősorban a volt elnök által elkövetett hibákkal és állítólagos bűnökkel foglalkoznak, noha korábban rendszerint egy puccs áldozataként mutatták be.

"Kijelenthetjük, hogy Oroszország rágalomhadjáratot indított Janukovics ellen, aki egyre inkább tűnik Oroszország túszának, mint kitüntetett vendégének" - hangsúlyozta Kalacsev, aki szerint az Interpol által körözött politikust Moszkva már sem az ukrán válságban, sem pedig propagandacélokra nem tudja felhasználni. "Haszontalanná vált: adott esetben a kiadatása is megtörténhet" - összegezte Kalacsev az AFP francia hírügynökség szerint.

hirado.hu - MTI
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Énekelt vallomás a nemzeti összetartozás évszázados megtartóerejéről
    A nemzeti összetartozás napjához, eszméjéhez, a trianoni békediktátum százesztendős keserűségéhez méltó dalt alkotott, a Hungarofest Nemzeti Rendezvényszervező felkérésére a Csík zenekar. A Hazám, hazám, édes hazám kezdetű népdalt dolgozták át oly módon, hogy az elszakított országrészek mindegyikét egy-egy énekes képviseli. Természetesen az anyaországban született művészek szintén hallhatók a kompozícióban, miként Tátrai Tibor szívszorító gitárszólója is hitet tesz az összetartozásról.
  • Áder: A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is
    A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is - mondta Áder János államfő a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján, az Országgyűlés emlékülésén, csütörtökön.
  • Szerencsés Károly: A revízió a magyarság számára erkölcsi kötelesség
    Szerencsés Károly a történelemtudomány kandidátusa, habilitált egyetemi docens, az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola alapítója és tanára. Rendszeresen publikál jobboldali napi- és hetilapokban. A békediktátum századik évfordulója alkalmából kérdeztük a Monarchia hamis gyámságáról, a dualizmus bénító erejéről, a revízió és a „magyar igazság” kapcsolatáról, valamint a paradoxonról, a feloldhatatlannak tűnő ellentétről, ami Trianonban rejlik. Kérdéseinkre válaszolva elmondta, hogy a revízió valójában azért bukott el, mert a „győztesek” a nemzetiszocializmus és a fasizmus „szekeréhez kötötték”. Így került szembe a magyarok igazsága egy másik, sokkal dominánsabb igazsággal. Ezek után már nem volt kérdés, hogy melyik érvényesülhetett. A tanulság pedig az, hogy a magyarok számára „erkölcsi kötelesség” bejuttatni a saját igazságukat a regnáló, uralkodó igazság keretei közé. Ettől függ a múltunk és a jövőnk létjogosultsága is.
MTI Hírfelhasználó