Putyin nem akar katonai konfliktust Európával, de két éve provokálja
A Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában energetikai szakértők és külpolitikai újságíró elemzi az orosz államfő budapesti látogatását.
2015. február 22. 13:00

Obersovszky Péter összefoglalójában elhangzott, hogy a Putyin látogatást kritizáló hazai baloldali, liberális sajtó szeret megfeledkezni arról a nem elhanyagolható tényről, hogy ketyegett egy tízmilliárd dolláros számla, amely egy 1996-os igen előnytelen, hosszú távú szerződés kötbéreként állt elő. Az akkori MOL vezetés ugyanis azt gondolta, hogy az új évezred elején kicsivel több gázt fogunk majd fogyasztani, mint akkoriban. De tévedtek, nagyjából a felét fogyasztjuk. Az 1996-os szerződés megkötésekor szocialista kormány irányította az országot, amely a kötelező gázkontingens fogyasztást gázerőművekre számolva rendelte meg, majd azokat el is privatizálta.

Drucker György energiaipari elemző azt mondta: „az megint nem egy kitüntetett magyar-orosz reláció kérdése, hogy a Gazprom rugalmasan állt hozzá ehhez a kérdéshez, tehát az összes komoly, európai vevőjével szemben megtette ezt az átütemezést, eltekintett a kötbérezéstől, illetve az át nem vett mennyiségek kifizetésétől.”

Obersovszky Péter összefoglalójában úgy fogalmazott: sok választás Budapesten nem igen volt, az oroszoknak van mivel megszorongatni bennünket, miként Lengyelországot is.

Elvileg rendelkezésre állhat algériai norvég gáz, és lehet, hogy a piacon időnként olcsóbban beszerezhető, de a magyar gázigény 25 százalékát kitevő orosz szállításokat egyik hétről a másikra kiváltani ebben a pillanatban lehetetlen.

Stier Gábor, a Magyar Nemzet újságírója szerint jelenleg Putyin és Oroszország démonizálása zajlik. Ennek az az oka, hogy Oroszország talpra állt, s ez félelemmel tölti el a Nyugatot. Az euroatlanti közösség túlságosan megszokta az elmúlt 20-25 évben, hogy Oroszországot irányítja.

2000-ben Oroszország a szétesés szélén állt, Putyin azonban hatalomra kerülése óta stabilizálta az országot. Stier Gábor szerint Putyin nem birodalmat, hanem erős orosz nemzetet akar építeni.

Putyin nem akar katonai konfliktust Európával, de két év óta provokálja Európát.

1991 óta – leszámítva az elmúlt két évet – az orosz külpolitika a konfliktushelyzetekben is azt tartotta szem előtt, hogy a Nyugattal ne romoljanak meg véglegesen a kapcsolatai. Az orosz politikusok úgy gondolták, hogy a kompromisszumkészségük eredményeként Európa egyenrangú partnernek tekinti majd Oroszországot. Eljött azonban az idő, amikor Putyin számára világossá vált, hogy ebből nem lesz semmi, elemezte a helyzetet Stier Gábor.

A váltás még az ukrajnai konfliktus kirobbanása előtt történt, Putyin konfliktusokon keresztül kezdte érvényesíteni az orosz érdekeket, s ebbe a kontextusba illik bele a krími probléma is.

Kossuth Rádió, Vasárnapi Újság
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
MTI Hírfelhasználó