Putyin nem akar katonai konfliktust Európával, de két éve provokálja
A Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában energetikai szakértők és külpolitikai újságíró elemzi az orosz államfő budapesti látogatását.
2015. február 22. 13:00

Obersovszky Péter összefoglalójában elhangzott, hogy a Putyin látogatást kritizáló hazai baloldali, liberális sajtó szeret megfeledkezni arról a nem elhanyagolható tényről, hogy ketyegett egy tízmilliárd dolláros számla, amely egy 1996-os igen előnytelen, hosszú távú szerződés kötbéreként állt elő. Az akkori MOL vezetés ugyanis azt gondolta, hogy az új évezred elején kicsivel több gázt fogunk majd fogyasztani, mint akkoriban. De tévedtek, nagyjából a felét fogyasztjuk. Az 1996-os szerződés megkötésekor szocialista kormány irányította az országot, amely a kötelező gázkontingens fogyasztást gázerőművekre számolva rendelte meg, majd azokat el is privatizálta.

Drucker György energiaipari elemző azt mondta: „az megint nem egy kitüntetett magyar-orosz reláció kérdése, hogy a Gazprom rugalmasan állt hozzá ehhez a kérdéshez, tehát az összes komoly, európai vevőjével szemben megtette ezt az átütemezést, eltekintett a kötbérezéstől, illetve az át nem vett mennyiségek kifizetésétől.”

Obersovszky Péter összefoglalójában úgy fogalmazott: sok választás Budapesten nem igen volt, az oroszoknak van mivel megszorongatni bennünket, miként Lengyelországot is.

Elvileg rendelkezésre állhat algériai norvég gáz, és lehet, hogy a piacon időnként olcsóbban beszerezhető, de a magyar gázigény 25 százalékát kitevő orosz szállításokat egyik hétről a másikra kiváltani ebben a pillanatban lehetetlen.

Stier Gábor, a Magyar Nemzet újságírója szerint jelenleg Putyin és Oroszország démonizálása zajlik. Ennek az az oka, hogy Oroszország talpra állt, s ez félelemmel tölti el a Nyugatot. Az euroatlanti közösség túlságosan megszokta az elmúlt 20-25 évben, hogy Oroszországot irányítja.

2000-ben Oroszország a szétesés szélén állt, Putyin azonban hatalomra kerülése óta stabilizálta az országot. Stier Gábor szerint Putyin nem birodalmat, hanem erős orosz nemzetet akar építeni.

Putyin nem akar katonai konfliktust Európával, de két év óta provokálja Európát.

1991 óta – leszámítva az elmúlt két évet – az orosz külpolitika a konfliktushelyzetekben is azt tartotta szem előtt, hogy a Nyugattal ne romoljanak meg véglegesen a kapcsolatai. Az orosz politikusok úgy gondolták, hogy a kompromisszumkészségük eredményeként Európa egyenrangú partnernek tekinti majd Oroszországot. Eljött azonban az idő, amikor Putyin számára világossá vált, hogy ebből nem lesz semmi, elemezte a helyzetet Stier Gábor.

A váltás még az ukrajnai konfliktus kirobbanása előtt történt, Putyin konfliktusokon keresztül kezdte érvényesíteni az orosz érdekeket, s ebbe a kontextusba illik bele a krími probléma is.

Kossuth Rádió, Vasárnapi Újság
  • Rebrov nem "A Nagy Edző"
    Rebrov nem „A Nagy Edző”. Ezt a vereség utáni erőlködő nyilatkozatai is érzékeltették. Nem ő lesz az, aki magyar klubsikert emel a jövő Európájában. De talán most regenerálódik, talán csapatot formál a következő mérkőzésekre.
  • Lebegtetés a Fenyő-gyilkosság ügyében
    Nem zárható ki, hogy újabb száztizenegy év elteljen, és valaki valahol cikket írjon, így kezdve: „Százharmincegy év telt el a Margit körút és a Margit utca sarkán elkövetett Fenyő-gyilkosság óta…”
  • Bogár László: Majdan = Hongkong?
    A tüntetők amerikai zászlókkal vonulnak fel, és a pekingi amerikai követség munkatársa, aki mellesleg a CIA fedett tisztje egy hongkongi hotel különtermében tart eligazítást.
  • Szarka László Csaba: Klíma-inkvizíció
    Kezdtem megbizonyosodni a felől, hogy sok minden nem stimmel a globális felmelegedés körül. Ma már egyértelműen látható, hogy a modell eltér a valóságtól. Úgy vélem, hogy e tényt – immár több évtizedes adatsor birtokában – minden kutatónak kötelessége lenne észrevennie, világnézettől függetlenül.
  • A magyar állam az evangéliumi értékekre kezdett épülni
    Ezek az uralkodók meglátták a kereszténységben a "társadalom egyesítő erejét" - jelentette ki. Stanislaw Gadecki kitért arra, hogy nehéz felbecsülni, mit adott Magyarországnak a kereszténység felvétele.
MTI Hírfelhasználó