Választ, de azonnal: hol van a pénz?
Hogyan segíthetne a magáncsőd? Milyen intézkedések történtek az elmúlt időszakban az Alföldön történő, belvíz elleni védekezés során? Simicska utódjait építi a kormány? Rekordév a magyar turizmusban területei? Újabb munkavállalói csoportoknak csökken a fizetése?
2015. február 26. 08:05

Hazának füstje is kedvesebb mint idegen országnak tüze”. /Patriae fumus igni alieno luculentior./

Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban az azonnali kérdések műfaját. Az elnök csenget, hosszasan csenget, rövid szünetet rendel el, mert vége az interpellációknak, vége a „kötelező szavazás" okozta frakciófegyelemnek, a képviselők zöme elindul a büfébe, a folyosóra vagy egyéb szükséges dolgait végezni.  Pillanatok alatt harmadnyian maradnak. Így kezdődik. Mindig így kezdődik. A siker egyik oldalon sem kétséges: minden párt hálásan megtapsolja a szószóját! Legutóbbi szónoklataikból szolidan stilizálva - hangzavarokat, bekiabálásokat udvariasan mellőzve - tallózunk.

Hol van a pénz?

TELEKI LÁSZLÓ,  (MSZP): - Az elmúlt héten is hallhattunk arról, többen kérdezték, hogy hol van a pénz, Farkas Flórián mit csinált azzal a több száz millió forinttal, amit az Országos Roma Önkormányzatban kapott? Én magam is megkérdezném, mert fontosnak tartom, hogy a közpénzek átláthatósága megtörténjen ilyen esetben is, ezért tehát azt gondolom, nemcsak Farkas Flóriánt érinti ez a kérdés, hanem a kormányt is.

 

- Én mindig azt mondtam, és mondom most is: ha a választások elején be kellett volna árazni azt az együttműködést, amit a Lungo Drom és a kormány tett, akkor lehetett volna látni azt, hogy monopolhelyzetet akartak romaügyben létrehozni, és ez idáig meg is tudták tenni, mert nem volt a kormánynak, nem volt a Fidesznek más partnere, csak a Lungo Drom. Holott Magyarországon rengeteg olyan roma civil szervezet van - jogvédő szervezet, érdekvédelmi szervezet, egyesület -, akikkel együtt kellett volna dolgozniuk, hogy ne monopolhelyzetet alakítson ki a kormány, de nem tette meg. Ezért tehát nemcsak Farkas Flóriánnak van szerepe és felelőssége abban, hogy hogyan költötték el a pénzt, hanem a kormánynak is van felelőssége abban, hogy miért nem kérdez meg más embereket, miért nem szólít meg más civileket a Lungo Dromon kívül. Ezt várják el a civilek, a magyarországi roma civilek, hogy őket is szólítsák meg, és vonják be azokba a munkákba, amiket eddig nem tettek meg.

 

- Államtitkár Úr! Többek közt én azt gondolom, hogy nemcsak a civilek, hanem mások is nagyon sok mindenben sérültek, és ezért azt gondolom, hogy a kormánynak kellene ezekre a kérdésekre olyan adekvát válaszokat adni, amellyel megnyugtatja akár a forrásügyekben, a pénzügyekben, akár pedig nyitottságban a magyarországi romákat, mert amúgy egyébként nem nagyon tudja őket megnyugtatni. Szóval:

- Hol van a pénz?

+

Dr. RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Úr! A kormányzat nem válogatott bármilyen szervezetek közül. Van egy közjogi szervezetrendszerünk: van a kormányzat, van az Országos Roma Önkormányzat. A kormányzat partnere nyilvánvalóan az Országos Roma Önkormányzat, és hogy annak a belső viszonyai miként alakulnak, ez a kormány számára ilyen szempontból indifferens. Saját döntéshozatali mechanizmusuk van, saját tisztségviselőiket megválasztják, az államnak pedig mintegy köztestület jellegű funkciót betöltő országos nemzetiségi önkormányzattal van bármiféle kapcsolata. Nyilván vannak, akik adott esetben bekerülnek a vezetőségbe, vannak, akik nem.

- Képviselő Úr! A kormány szerencsére nem került olyan helyzetbe, hogy bármilyen civil szervezetek között igazságot kellett volna tennie, nem került olyan helyzetbe, hogy bárkit kiválasszon, másokat pedig elutasítson az együttműködéssel kapcsolatban. A hivatalos, a magyar Alaptörvényben is rögzített nemzetiségi önkormányzattal működött együtt, amely törvényesen működik, hiszen ellenkező esetben akkor akár az ügyészség, akár a bíróság a megfelelő intézkedéseket megtenné. Egy törvényesen működő nemzetiségi önkormányzat mindig is a partnere volt a kormányzatnak és mindig is a partnere lesz. Én azt hiszem, hogy az a legtisztább, az a legegyértelműbb, az a legkevésbé kétségbe vonható együttműködés a kormány és a romatársadalom között, hogyha az Országos Roma Önkormányzattal működik együtt a kormány, az önkormányzat belügyei pedig olyanok, amelyeket a belső viszonyok alapján ők maguk kialakítanak.

+

TELEKI LÁSZLÓ:  - Államtitkár Úr! Nem tudott megnyugtatni a válasszal, mert kitért a kérdések elől, másrészt pedig: nem mond igazat! Azért nem mond igazgat, mert önök alkották a törvényt, amelyben kizárólagos jogosítványokat kapott a Lungo Drom, és ezáltal az Országos Roma Önkormányzat. De továbbmennék: a költségvetésben, tessék megnézni, hogy a Lungo Drom maga kapott több száz millió forintot vásárlásra, valamilyen épületvásárlásra, székhelyvásárlásra különböző forrásokat, míg a többi szervezet pedig nem kapott. Tehát ebből adódóan egyértelmű, hogy a kormány nem teszi meg azt a nyitottságot, amit elvárunk mi és elvárnak a civilek tőle.

- Államtitkár Úr! Egyébként azt is elvártam volna, hogy 2009-ben éppen éppen ezen a napon, február 23-án gyilkolták meg Tatárszentgyörgyön a két személyt, a fiút és az apját, és arról is néhány mondatot mondott volna.  Azt gondolom, hogy ezt az eseményt kormányzati szinten is egy-egy évben meg kellene említeni, mert ez hozzátartozik mindenképpen a romaügyhöz, és hozzátartozik ahhoz, amit el szerettem volna mondani.

+

Dr. RÉTVÁRI BENCE: - Képviselő Úr! Eléggé össze nem függő dolgokat mondott el nagy gyorsasággal. Egyrészről nyilvánvalóan minden bűncselekmény elkövetőjét mi elítéljük, sőt ez a kormány ezért hatékonyabb volt a bűncselekmények felderítésében, ebben az ügyben is, mint az elődei. Jó lett volna, ha a korábbi években a nyomozó hatóságok aktívabb munkát végeztek volna, és kevesebb maradt volna ebben a ciklusban a magyar rendőrségnek, de szerencsére eredményesebben sikerült előrébb jutni, bár ezzel nyilván az áldozatokat nem tudjuk adott esetben feltámasztani, de legalább az elégtételt megtehetjük és másokat megóvhatunk.

- Ami az adott projektet illeti: itt arra törekszünk, ön is hallhatta, hogy ezres nagyságrendben képezzünk olyan embereket, akik ebben az országos foglalkoztatási szövetkezetben csőhálózat-szerelőként, famegmunkálóként, zsaluzó ácsként, vízszigetelőként, melegburkolóként, zöldség- és gyümölcsfeldolgozóként, betanított varrómunkásként vagy betanított konyhai kisegítőként végre dolgozni tud, és nem munkanélküliként fog települési támogatásért sorban állni, hanem végre visszakerülhet vagy bekerülhet a munkaerőpiacra ezekkel a szakképesítésekkel. Én azt kérem, hogy önök is és mindenki más is ezt támogassa, hiszen ez a fő célunk, hogy minél többen a felzárkózási programok keretében végre munkát kaphassanak. Ez a fontos.

Hogyan segíthetne a magáncsőd?

Z. KÁRPÁT DÁNIEL, (Jobbik): - A magáncsőd vagy családi csődvédelem intézménye mintegy 2009 óta képezi akár kampányviták, jobbikos felvetések tárgyát. A KDNP a 2010-es kampány során már ígérgette azt, hogy valamilyen hasonló konstrukciót bevezet. A fő problémánk mégis az, hogy eltelt négy és fél év, és bár egyszer már eljutottak oda, hogy egy törvényjavaslatot összeácsoltak ebből az egészből, mégis bankszövetségi, devizás és egyéb ügyek mentén elálltak attól, hogy ezt a segítő formát bevezessék. Négy és fél év elteltével végre az ígéretek szintjén és a sajtóban már megjelent, hogy valami hasonlót szeretne a kormányzat, ugyanakkor az elvesztegetett időt mi sem jelzi jobban, mint hogy évi 400 ezer ember vesz igénybe Európában hasonló segítő formát, tehát Magyarországon is igenis lenne ennek helye.

- A fő kérdés az, hogy a KDNP által kitalált, kissé életszerűtlen, kirendelt csődbiztos intézményét mennyire gondolták önök komolyan. Egy olyan csődbiztos intézményét, mely megmondja, hogy az idős családtag gyógykezelésére vagy a gyerek tanulására jut-e, költhet-e a család pénzt, vagy mozgathatja-e forrásait ez irányba. A Jobbik ezzel szemben egy olyan emberközelibb konstrukciót dolgozott ki, melynek értelmében egy jogvégzett, ingyenesen kirendelt családsegítő segítene közvetíteni a hitelező pénzintézet felé akár hosszabb futamidő, de alacsonyabb törlesztőrészlet elérése érdekében, emellett közvetítene a munkaerőpiac felé is. Tehát látható, hogy mi, jobbikosok nem szólnánk bele abba, hogy a család mire költhesse az utolsó fillérjeit is, a KDNP ötlete ezzel szemben a sajtójelentések szerint egy kicsit zordabbnak tűnik, és kicsit keményebbnek. Adódik tehát a kérdés:

- Mikor lesz ebből végre törvényjavaslat?

- Mi lesz azzal a több mint 130 ezer emberrel, akinek 90 napon túli, tehát már régen lejárt tartozása, úgynevezett bedőlt hitele van, hiszen a kormányzat már most a korlátozó intézkedéseit hangsúlyozza, és erős a félelem, erős a gyanú, hogy a legnehezebb sorban lévők, a leginkább elesettek megint csak nem számíthatnak segítségre?

+

TÁLLAI ANDRÁS, (nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! Nagyon megtisztelő, hogy a nemzetgazdasági miniszter felé intézi ezt a kérdést, azonban a magáncsőd intézménye sem jogi szabályozás szempontjából, sem szociális helyzet kérdése szempontjából nem ehhez a minisztériumhoz, hanem az Igazságügyi Minisztériumhoz és az EMMI-hez tartozik. Ezt is meg kellene majd tanulni, de természetesen megpróbálok önnek válaszolni.

- A kormány 2010 óta foglalkozik a nehéz helyzetbe került emberek sorsával, kérdésével, és éppen a devizahitel-probléma megoldása bizonyítja azt, hogy jogilag is, pénzügyi értelemben is, igazságosság kérdésében is a helyes utat választotta. Már nem csak a devizahitelesek kérdésével foglalkozik, hanem nyíltan váltott egy újabb témára: ez a magáncsőd intézménye. A kormány jó úton jár, és betartja azokat a jogalkotási szabályokat, amelyek elvezetnek oda, hogy most már foglalkozhat majd a devizahitelesek problémájának megoldása után a magáncsőd intézményével. Szeretném önnek jelezni, hogy ennek szabályozási koncepcióját a kormány már február 15-én elfogadta. És valóban, a KDNP-frakció korábbi javaslatát vizsgálta meg a kormányzat, és ezzel kapcsolatos feladatot az Igazságügyi Minisztérium kapott, amelynek várhatóan az lesz a feladata, hogy ez év első félévében terjessze törvényjavaslat formájában az Országgyűlés elé a magáncsőd intézményének kérdését.

+

Z. KÁRPÁT DÁNIEL: - Jobban örültünk volna, ha államtitkár úr 47 másodpercet nem pazarol el a válaszadás lehetőségéből, egyéb és formai okokra, és érdemi válaszokra ragadtatja magát. Körülbelül a harmadát sikerült érinteni annak, amit felvetettünk. Az, hogy majd az első fél év végén ebből lesz egy törvényjavaslat, államtitkár úr, ez egy röhej. Négy és fél év után annak a 130 ezer embernek, aki - még egyszer mondom - napi gondokkal küzd, ezt üzenni, egészen elképesztő. Főleg azok után, hogy önök egy olyan paktumot kötöttek a Bankszövetséggel - ráadásul nyilvánosan, még nem is szégyellték -, amelyben azt is kikötötték, hogy a magáncsőd intézményét csak a bankoknak tetsző módon fogják keresztülvinni és a kilakoltatási kvótát is a bankoknak tetsző módon fogják alakítani.

- Államtitkár Úr! Önök lepaktáltak a bankrendszerrel azért, hogy jövő évtől a vágyott hitelezés beinduljon. Ettől még egyáltalán nem biztos, hogy be fog, de az, hogy a magáncsőd intézménye kapcsán lényegében semmilyen konkrétumot négy és fél év alatt ne tudjanak felmutatni, ez egészen egyszerűen szánalmas.

+

TÁLLAI ANDRÁS: - Mást mondanak erről, képviselő úr, az érintett emberek, mást mondanak erről az érintett bankok, és mást mondanak más országokban élő emberek, akik Romániában tüntetnek, hogy az a megoldás kellene Romániában is, mást mondanak erről Horvátországban, ahol megvizsgálták azt a megoldást, ami Magyarországon született a devizahitelesek kérdésében.

- Lesz idő a parlamentben nyilván erről vitázni, azonban négy elvet szeretnék még a fél percemben elmondani, hogy mit fog ez majd tartalmazni. Tehát az első: méltányos adósságrendezés adós és hitelező érdekeinek közelítésével, otthonvédő és családbarát megoldásokkal. A második: az adós és hitelező közötti konszenzust előtérbe kell helyezni, és ösztönözni kell. Harmadik, hogy a jelzálog-hitelezéssel összefüggő sajátos pénzügyi, piaci szempontokat figyelembe véve az adósnak a fizetési fegyelmét fenn kell tartani az adósságrendezés során. És a negyedik elv, hogy ne történjen jogellenes vagyoneltitkolás a magáncsőd intézményének bevezetése és rendezése során. Ezen elvek mentén lesz a szabályozás meghatározva.

Milyen intézkedések történtek az elmúlt időszakban az Alföldön történő, belvíz elleni védekezés során?

FÖLDI LÁSZLÓ, (KDNP):  - Államtitkár Úr! Ismét gondot jelent az Alföldön a belvíz, leginkább a Dél-Alföld és a Tisza mente szenved a mostani helyzettől, de a saját választókörzetemben, Cegléd, Abony, Nagykőrös környékén is érzékelhető, hogy van probléma. A Kötivizig területén öt település, köztük Cegléd és Újszilvás másodfokú készültséget tart fenn, Jászkarajenő pedig első fokozatban védekezik. Bár tapasztalható, hogy az utóbbi időben csökkent a belvízzel borított területek nagysága, az előrejelzések szerint azonban márciusban az átlagosnál nagyobb mennyiségű csapadékra lehet számítani, ami újra megnehezíti a helyzetet.

- A tavalyi év vége viszonylag csapadékos volt, a talaj sok helyen telített. Az alacsony hőmérséklet miatt a párolgás nem tud segíteni a kialakult helyzeten, a fölösleges víz csak elvezetés útján tud távozni a földekről. Ilyenkor lép működésbe az ország mintegy százezer kilométernél is nagyobb csatornahálózata. De ha igazán hatékonyan működne, ennyire talán nem is válhatna komollyá a helyzet. Tény, hogy a hálózat részben állami, részben önkormányzati, egy harmadik jelentős részben pedig magánfenntartásban van. Ráadásul a tulajdonviszonyok is vegyesek, ami megnehezíti a hálózat üzemeltetését, ám ilyenkor látszik, hogy a csatornák tisztítása, karbantartása nem szenvedhet hátrányt a tulajdonosi vagy fenntartói környezet kuszasága miatt. Kérdezem ezért:

- Hogyan zajlik a belvíz elleni védekezés az Alföldön?

- Hány szakember dolgozik az elhárításban?

- Kézben tartható-e a helyzet?

- Vannak-e már becslések arra vonatkozóan, hogy mekkora károk keletkeztek a belvíz miatt?

- Számíthatnak-e kártalanításra a kárt szenvedett gazdák?

+

POGÁCSÁS TIBOR, (belügyminisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! Hazánkban a belvíz által veszélyeztetett terület nagysága mintegy 44 ezer négyzetkilométer, ez 47 százaléka az ország területének, és ennek nagy része az alföldi mezőgazdasági területeken található. A tavalyi év végén, illetve idén januárban nagy mennyiségű csapadék hullott. Ennek következtében a januárban mért legnagyobb elöntött terület nagysága közel 128 ezer hektár volt. A védekezés jelen pillanatban 83 500 hektár esetében folyik. Ennek a fele szántó. Az üzemelő szivattyútelepek száma 115, és mintegy 499 ember vesz részt a védekezésben.

- A mezőgazdasági termelők kártalanítására a 2012-ben bevezetett kétpilléres kockázatkezelési rendszer ad lehetőséget. A belvíz miatt bekövetkezett, 30 százalékot meghaladó mértékű hozamcsökkenésre számíthatnak kártérítésre, illetve a kipusztult őszi vetés 100 százalékát hozamcsökkenésként vehetik figyelembe. A káresemények bekövetkezésétől számított 15 napon belül lehet bejelenteni a kárigényt. Ez jelen pillanatban egy folyamat, így ma még nem tudjuk megmondani pontosan, hogy mekkora a mezőgazdaságban bekövetkezett kár. Ezen túlmenően természetesen a belvíz okozta károkra az önkormányzatok is kérhetnek kárenyhítést a vis maior keretből. Az elmúlt négy évben ilyen eseményekre 4,9 milliárd forintot fizetett ki a Belügyminisztérium, a BM Önerő Alap mintegy 2,2 milliárddal támogatta a vízelvezető rendszerek kiépítését.

+

FÖLDI LÁSZLÓ: - Számomra a legmegnyugtatóbb az, hogy a gazdák nem maradnak gazda nélkül, hanem a megfelelő szaktárca segíteni fogja azokat a gazdákat, akiknek a belvíz komoly károkat okozott. Ugyanilyen fontosnak tartom, hogy az önkormányzatoknál is van lehetőség arra, hogy ha pályáznak a vis maior alaphoz, akkor onnan megfelelő támogatáshoz juthatnak, és ezáltal azokat a károkat csökkenthetik, amelyek a belvíz következtében kialakultak.

+

POGÁCSÁS TIBOR: - A képviselő úr a kérdésének első részében kitért arra, hogy a csatornák fenntartása komoly feladat. Valóban így van, 2015-ben 8 ezer kilométer csatorna kitakarítására, rendben tartására fogunk közfoglalkoztatásban sort keríteni. Erre 7,8 milliárd forintnyi keret áll rendelkezésre. Egyébként az elmúlt években folyamatosan nőtt a közfoglalkoztatottak segítségével jó állapotba hozott vízelvezető csatornák száma, így a gravitációs úton biztosított belvízelvezetés, illetve a szivattyútelepeken meglévő műszaki létesítményekkel biztosított vízelvezetés lehetővé teszi, hogy amennyiben nincs katasztrofális vízutánpótlás, az év hátralévő részében is tudjuk kezelni a belvíz okozta problémákat.

Simicska utódjait építi a kormány?

Dr. SZÉL BERNADETT, (LMP):  - Miniszter Úr! Remélem, hogy karácsony óta már sikerült utánanézni annak, hogy mi fán terem az a MET, mert nem is olyan régen ön - mint a terület felelős minisztere - úgy csinált, mintha életében nem hallott volna a MET-ről, ami konkrétan például Magyarország legnagyobb gázüzemű áramtermelő erőművének a tulajdonosa. Úgyhogy túl azon, hogy ha ez így van, akkor ez meglehetősen ciki a kormányra nézve. Sajnálatos módon a mai napig a kormány nem beszél egyenesen a MET viselt dolgairól, holott világosan látszik, hogy a MET felemelkedése ebben az országban együtt jár az MVM hanyatlásával és mélyrepülésével.

- Tudják, az MVM egy olyan állami cég, ami mindig is állam volt az államban, viszont arra mindig figyeltek a kormányok, hogy nyereséges maradjon. Most először veszteséges a 2000-es évek eleje óta. Ebben az évben már 50 milliárdot akartak beletolni adófizetői pénzből az MVM-be, végül most 18 milliárdnál tartanak a költségvetés szerint. Ez egyet jelent azzal, hogy ezt a céget a Fidesz-KDNP kicsontozta. Ráadásul világosan látszik az, hogy a két ág között hatalmas az átjárás. Gyakorlatilag menedzserek sora az MVM és a MET között egyszerűen közlekedik. Mondom önnek Kóbor Györgyöt, Králik Gábort, Lehőcz Balázst. A karrierjüket elkezdik az egyik helyen, folytatják a másikon, és ez így megy tovább.

- Önök nem félnek attól, hogy esetleg az adófizetők által az adófizetők pénzét kezelő MVM cégtől ezek az emberek úgy mennek oda, hogy titkokat visznek magukkal és a MET-et, a profitorientált céget fogják segíteni?

- Nem arról van szó, egész véletlenül, hogy Simicska Lajos távozásával új pénzeszsákok kellenek a Fidesznek?

- Erről szól a MET-sztori?

- Azért mentek önök Orbán Viktorral Svájcba, hogy a gyermekkóruson kívül még más dolgokat is elintézzenek?

- Mennyivel károsítják meg önök az adófizetőket?

+

LÁZÁR JÁNOS, (Miniszterelnökséget vezető miniszter): - Tisztelt Képviselőtársam! Én csak elvi síkon tudom megközelíteni az ön kérdését, tekintettel arra, hogy önnel ellentétben nem vagyok energetikai szakértő, nem vagyok a Magyar Villamos Műveknek sem szakértője, és nem vagyok a MET nevezetű cégcsoportnak sem szakértője.

- Nem foglalkozom kufárkodással, azzal foglalkozom, amivel a választóim megbíztak, és mindannyian, akik a Fideszben dolgozunk - akár a kormányzat soraiban, akár pedig a parlamenti padsorokban -, azt a mandátumot, azt a bizalmat kaptuk, hogy az ország javát szolgáljuk, és eskünkhöz híven ezt is fogjuk tenni minden egyes ügyben, képviselő asszony. Ezért kereskedelmi, üzleti típusú kérdéseket főleg egy magántulajdonban álló cég esetében tőlem nagyon ne kérdezzen, mert nem vagyok ennek a piacnak szakértője.

- Tudomásom szerint ezeknek a gazdasági vállalkozásoknak ha van érintkezési pontja a magyar állammal, az mindenki számára nyilvános és hozzáférhető, hiszen a Magyar Villamos Művek tevékenységi köre, azt hiszem, ha ön ezt vélelmezi, valószínűleg ismert. Forduljon hozzájuk, kérdezze őket! Nyilván ott vannak szakértők, akik önnek tanácsot adtak vagy információt adtak, hiszen ön föl tudta név szerint sorolni azokat az embereket, akik közül, azt hiszem, keveset ismerhetünk ebben a teremben.

- Egyet azonban tudok önnek mondani: sem a múltban, sem most, sem a jövőben senkinek, így sem Simicska Lajosnak, sem Csányi Sándornak, sem másnak az érdekeit ez a kormány nem szolgálja ki. Ez a kormány egyetlenegy érdeket szolgál ki: a magyar választópolgárok érdekeit szolgálja ki minden egyes döntésével, azzal a döntésével is, ami a Magyar Villamos Műveknél születik!

+

Dr. SZÉL BERNADETT: - Miniszter Úr! Nagyon furcsa játékot játszik. Azt gondolom, hogy a magyar kormánynak el kell tudni számolni arról, hogy mi megy az MVM-ben. Egész egyszerűen el kell tudni arról számolni, hogy miért van rá szükség, hogy most az adófizetők pénzéből 18 milliárd forintot bele kell tolni az MVM-be, és még nincs vége az évnek. Arra is szeretném önt emlékeztetni, hogy az MVM-nek vannak kötelezettségei. Például, ha a paksi bővítésre - ami tudomásom szerint maximálisan az ön portfóliója immár - sor kerül, akkor az önrészt az MVM-nek kellett volna biztosítani. Ehhez képest hogyan fogja biztosítani, ha ez a cég veszteséges?

- Miniszter Úr! Árulja el nekem, honnan fogják önök a paksi bővítéshez az önrészt előásni? Mert hogy az MVM-ből nem, az biztos. Erre az egy kérdésre tud nekem választ adni? És akkor eltekintünk attól, hogy továbbra sem kapunk arra választ, hogy miért károsítja meg a magyar kormány azzal a magyar adófizetőket, hogy átengedi az aranytojást tojó tyúkot a MET Holdingnak. Nagyon nagy felelőtlenség ez, miniszter úr. És ennek lesz folytatása! Nagyjából az egész ellenzék támogatta a vizsgálóbizottságot. Nagyon bízom benne, hogy önök is támogatni fogják, különben az felér egy önbeismeréssel, hogy miről szólnak az önök svájci turnéi.

+

LÁZÁR JÁNOS: - Köszönöm szépen, képviselő asszony. Hozzon már valamilyen formában képbe a MET, Svájc és ilyen ügyekben, mert valóban tájékozatlan vagyok. Nagyon szívesen megígérem és teljesítem is, hogy írásban beadott kérdésére vagy ez alapján a fölszólalása alapján minden rendelkezésemre álló információt megosztok önnel vagy bármely más parlamenti képviselőtársammal.

- A Magyar Villamos Műveknek a magyar kormány stratégiai feladatot és stratégiai célokat szán, mint ahogy tette ezt az elmúlt 20 esztendőben, tekintettel arra, hogy a Magyar Villamos Műveknek nemcsak az ország ellátásában, hanem az energia termelésében is óriási feladata lesz a jövőben is. Beruházásokat tervezünk, amihez a források rendelkezésre állnak nemcsak Magyarországon, hanem közép-európai viszonyok között is. Szó nincs tehát arról, hogy a Magyar Villamos Művek gazdasági tevékenységét le akarnánk építeni, vagy bármilyen más mértékben szeretnénk korlátozni. Épp ellenkezőleg, az energia előállításában és az ország energiaellátásában kulcsszerepe lesz, és az a reményünk, hogy nemcsak az ország, hanem a térség energiaellátásában is meghatározó szerepe lesz. Semmiféle törvénytelen vagy a helyzettel visszaélő dolog nem történt, ami az ön kérdését illeti.

Rekordév a magyar turizmusban területei?

RIZ GÁBOR, (Fidesz): - Államtitkár Úr! Valóban, Magyarország2014-es éve kiemelkedő. Kiemelkedő a gazdaság fejlődése szempontjából, hiszen Európában az egyik legimponálóbb GDP-növekedést Magyarországkönyvelheti el. Az ilyen mértékű növekedéshez azonban nem elég egy ágazat fejlődése, hanem kellenek kiemelkedő ágazatok is, amelyek húzóágazatokként meghatározzák karakteresen az ország GDP-jének növekedési mutatóját.

- Az egyik ilyen jelentős növekedést elérő terület a turizmus. A 2014. évi adatok alapján bátran kijelenthetjük, hogy hazánk az elmúlt évben kiemelkedőt teljesített ezen a területen is. Néhány számadattal alátámasztva: az már látható volt a tavalyi III. negyedéves adatokból is, hogy a mintegy 4,5 százalékos növekedésmutató szerint Magyarországon azidegenforgalom területenként és ágazatonként, belső ágazatonként is változóan, de egyértelműen fejlődött.

- A múlt héten a Központi Statisztikai Hivatal által közölt adatok minden előzetes várakozást fölülmúltak. A legfontosabb számok a következők. Magyarországon9,5 millió vendég 24 millió vendégéjszakát töltött el. A vendégek számában ez 7,2 százalékos, az általuk eltöltött éjszakák számában pedig 5,4 százalékos bővülést jelent. Fontos az is, hogy jelentős szegmenst képviselnek a vendégek között a külföldi vendégek, akik most már nemcsak Európából, hanem a tengerentúlról és Közel-Keletről is jelentős számban érkeznek. De ugyanígy a távol-keletiek is kiveszik a részüket a 11 százalékos növekedésből. Ennél még örömtelibb, hogy a belföldi idegenforgalom növekedési volumene közel azonos a külföldivel. A magyar vendégek száma 10 százalékkal emelkedett 2014-ben, ami a tőlük származó szállásdíjak 15 százalékos bevételi növekedését eredményezte. Fontos azt is megjegyeznem, hogy Észak-Magyarországon ebből jelentős források és jelentős eredmények csapódtak le. Úgy gondolom, hogy az eredmények után jogos a kérdés:

- Melyek a magyar turizmus további fejlődésének lehetséges területei?

+

TÁLLAI ANDRÁS, (nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár): - Tisztelt igen érdeklődő képviselőtársaim itt az MSZP padsoraiban is! Nem szeretném megismételni a statisztikai számokat, mert imponálóak. Inkább egy más eredményről szeretnék beszámolni, és hangsúlyozni, amit azt gondolom, hogy még sokszor el kell mondani, hogy további önbizalmat adjon a gazdaság teljesítményéhez. Ez pedig Magyarországgazdasági növekedésben mutatott teljesítménye az elmúlt évben, hiszen az európai uniós összehasonlításban is az első helyre került Magyarországa 3,5 százalékos növekedéssel.

- Joggal tesszük föl magunknak a kérdést, hogy mi az, ami ezt hozta. Egy kiugró teljesítmény, egy ágazat kiugró teljesítménye vagy a mezőgazdaság, az időjárás hozta teljesítmények? És azt a választ kell adjuk, hogy nem. Ez egy összetett teljesítmény. Összetett azért, mert ha az ipar teljesítményét nézzük, az is kiemelkedő, ha a beruházási teljesítményünket nézzük, az is kiemelkedő, a fogyasztásunk is jelentősen növekedett, és nagyon különleges és nagyon jó érzéssel tölt el bennünket az, hogy a turizmus teljesítménye is hozzájárult ahhoz, hogy ilyen magas legyen a növekedés mértéke az elmúlt évben Magyarországon. A turizmus feltételei adottak Magyarországon. Kultúránk, történelmünk, adottságaink, a Széchenyi-terv által létrehozott kiváló szállodai szolgáltatások, azt gondolom, mind-mind megalapozzák azt, hogy Magyarországezt a teljesítményt tudja hozni. Nagyon fontos dolog valóban az, hogy mind a belföldi, mind a külföldi turizmus terén nagyon komoly eredményt tud felmutatni Magyarországaz elmúlt évet tekintve.

+

RIZ GÁBOR:  - Államtitkár Úr! Úgy gondolom, mivel mind a ketten Észak-Magyarországról jöttünk, számunkra különösen fontos, hogy a mi térségünk, amelynek egy része hagyományosan ipari övezet volt, hogyan tud túllépni azon a depresszión, amibe a nagyipari ágazatok megroggyanása vitte. Az egyik ilyen lehetséges terület az idegenforgalom. A klasszikus gyógyturizmus mellé most már erősen föl tudott zárkózni eredményekben, mutatószámokban, vendégéjszakákban is a látvány- és élményturizmus. Hogy csak említsem a tokaji vagy a sátoraljaújhelyi vagy éppen az ózdi beruházást is, amelynek az eredménye a következő éveknek lesz. Ha megvalósul, akkor Ózd bekerülhet abba a nagy turisztikai körforgásba, amely Szilvásvárad, Aggtelek és a Bükki, Aggteleki Nemzeti Parkok között bonyolódik.

+

TÁLLAI ANDRÁS: - Való igaz, hogy az infrastruktúrák fejlesztése nagyon fontos a turizmus terén, de az is igaz, hogy ne egymással konkuráló infrastruktúrákat hozzunk létre a közeljövőben, hanem alapvetően a minőségi fejlesztést tudjuk biztosani. A 2014-2020 közötti uniós költségvetési időszakban rendelkezésre álló százmilliárd forintok alapvetően ezt szolgálják majd, új attrakciókat és újabb minőségi beruházások megvalósítását. Növekedési tartalékaink elsősorban a gyógyturizmusban és az üzleti turizmusban vannak. Ezért is gondolkodunk abban például, hogy egy több ezer fős budapesti kongresszusi központot létrehozzunk a következő években annak érdekében, hogy hasonló eredményekről tudjunk majd a későbbiek során is beszámolni.

Újabb munkavállalói csoportoknak csökken a fizetése?

Dr. SZÉL BERNADETT, (LMP): - Miniszter Úr! Én most a közigazgatásban dolgozó emberek érdekében szólalok fel, méghozzá azokért a köztisztviselőkért, akik az önkormányzatoktól átkerültek a kormányhivatalokba, és egy most futó salátatörvény miatt a fizetésük április 1-jétől brutálisan csökkenne. Azt gondolom, és ebben talán többen egyetértünk ebben a Házban, hogy Magyarországon a magyar emberek több bércsökkenést nem viselnek el. Azt gondolom, hogy Magyarországon a dolgozói szegénységet csak csökkenteni lehet, nem pedig növelni. A kormány indoklása ezzel kapcsolatban egészen elképesztő. Azt a kifejezést használták, hogy a bérfeszültséget kívánják csökkenteni, mert azoknak az embereknek, akik átkerültek a kormányhivatalokba, magasabb a bérük, mint akik ott dolgoznak, és ezért nem az ott dolgozó emberek bérét emelik meg, amit mondjuk, az LMP csinálna, hanem azokét csökkentik, akik odakerültek. Önök így próbálják ezt a gordiuszi csomót átvágni.

- Miniszter Úr! Én értem, hogy önök a kormányban gazdagok. Azt is látom, hogy a Fidesz alapvetően a gazdagoknak szeretne kedvezni. Önök a magyar embereket vágják át, ugyanis - még egyszer mondom - ebben az országban bércsökkentést nem szabad csinálni. Ráadásul egy olyan helyzet van, egy olyan csoportról van szó, akik nyolcadik éve egy befagyasztott illetményalap szerint dolgoznak. A közszolgálati életpályamodell bevezetése ugyanis folyamatosan késik. Olyan emberekről beszélek, akiknek a fizetése egyik hónapról a másikra akár felére is csökkenhetne, bár előzetes számításaink szerint lennének olyanok is, a felsőfokú végzettségűek főleg, akiknek 40 százalékról 10 százalékra csökkenhet az illetménykiegészítése, mások meg elbukják a 20 százalékos bérkiegészítést. Teljesen világos, hogy itt egy újabb, magyar emberekből, dolgozókból álló csoport szenvedne el egy brutális bércsökkenést.

- Önök most komolyan átlépnek ezen a csoporton is?

+

LÁZÁR JÁNOS, (Miniszterelnökséget vezető miniszter): - Képviselő Asszony! Az ön stílusával és hangnemével ellentétben nem venném magamnak a bátorságot, hogy kioktassam önt, annak ellenére, hogy legelőször közhivatalt 1994 novemberében láttam. Lassan már 21 éve járok önkormányzati folyosókon és állami intézményekben., némi rátekintésem és fogalmam talán van önhöz képest is arra, hogy milyen viszonyok között működnek a települési önkormányzatok. Ha megengedi, először is örömmel szeretném tájékoztatni az Országgyűlést arról, hogy a kormány döntött a közszolgálati életpályamodell bevezetéséről.  2016 júniusától minden magyar közszolgát érinteni fog. A nem vezető beosztásban dolgozó közszolgák esetében az én javaslatomra 2016. júniusában minimum 30-40 százalékos béremelés lesz. Ennek az anyagi feltételeit a kormány meg fogja tudni teremteni, hasonlóan a rendvédelmi ágazatban dolgozókhoz.

- Ami a mostani átalakítást illeti, március 1-jével feladatokat veszünk át a települési önkormányzatoktól és a Magyar Államkincstártól is, és valóban fognak kollégák átkerülni a kormányhivatalokba. Ön azonban, kedves képviselő asszony, nem a 38 ezer forintnál alig többnyi illetményalapról beszélt, ami valóban tíz éve már ennyi, és ez nagyon szomorú dolog, hanem bérkiegészítésről és illetménykiegészítésről beszélt. Tudja miről beszél, képviselő asszony? Csak nem azt akarja nekem mondani, hogy vannak Magyarországon olyan önkormányzatok, amelyek a felhalmozott adósság ellenére kiegészítették az ott dolgozók bérét? Csak nem azt akarja nekem mondani, kedves képviselő asszony, hogy az állami adóforintokból, az adófizetők pénzéből konszolidált önkormányzatoknál léteznek olyanok, akik kiegészítik az ott dolgozók bérét? Csak nem azt akarja mondani, kedves képviselő asszony, hogy a józan gazdálkodással szemben vannak, akik több százezer forinttal többet keresnek az önkormányzatoknál, mint amennyit az állami tisztviselők, azoknál az önkormányzatoknál, amelyeknek az állami konszolidációja 1300 milliárd forintba került? Képviselő asszony, ön nem besorolási bérekről beszél, hanem eltérítésekről. Mi alapján térítették el több százezer forinttal ezeket a béreket?

+

Dr. SZÉL BERNADETT: - Miniszter Úr! Én az ön stílusát most inkább nem illetem, mert akkor több tízezer forintot kellene fizetnem. Viszont egyvalami tény. Ebben a kormányban, megduplázták a helyettes államtitkári kar számát, miniszteri biztosok, kormánybiztosok lepték el ezt az országot.

- Világosan látszik, hogy politikai komisszárokkal dolgoznak, így próbálják az egyre csökkenő hatalmukat fenntartani. És ezek után önnek van bátorsága fölállni itt a parlamentben, és kioktatni amikor arról beszélek, hogy egyes emberek, akik nem a csúcsán vannak ennek a hierarchiának, hanem a csendes többség, dolgoznak reggeltől estig, hogy a családjukat eltartsák. Amikor kiállok ezekért az emberekért, ön fogja magát, és azt mondja, hogy én miről beszélek? Én arról beszélek, hogy egy olyan országot épített ön a barátaival, ahol már gyakorlatilag a dolgozó ember nem tud megélni. Én ezeknek az embereknek bért követelek. És önnek erre a kérdésre egyedül egy válasza lehetne, hogy most, holnaptól bevezeti, nem 2016 nyarától, meg nem tudom, mikor! Jövő év január 1-jén, meg azt mondja, majd hogy  2017-től, és kihúzza a választásokig. Elképesztő, tisztelt miniszter úr, a cinizmusa!

+

LÁZÁR JÁNOS:  - Ha az ülést vezetném, azt mondanám a képviselő asszonynak, hogy mindenféleképpen az az érdekünk, hogy nyugodjon meg. Ez a legfontosabb szempont, hogy nyugodjon meg. Már csak azért is, mert 1821 főnek nőni fog a bére 5 százalékkal, mert magasabb lesz az illetménye a kormányhivatalban, mint amennyi volt az önkormányzatnál vagy más területi államigazgatási szervnél. 215 embernek csökken viszont az illetménye, ezeknek nagy részét az Államkincstártól vesszük át, ahol 50 százalékos eltérítésben volt részük, az ő bérüket 2016 júniusával fogjuk helyretenni.

- Szeretném azt mondani, ami ennek az intézkedésnek a legfontosabb része: eddig 27 ezer munkavállalóra a kormányhivatalokban 4550 vezető jutott. Én az adófizetők pénzéért aggódnék, ha van egy szervezet, ahol 27 ezer munkavállalóra 4550 vezető jut. Ebből most 2325 marad, ami szerintem nagyon helyes; még kevesebbre lenne szüksége ennek az országnak. Ami pedig a megjegyzését illeti, képviselő asszony, szeretném tájékoztatni: az első felügyelő miniszter voltam, aki tavaly decemberben és az idén is már 25 ezer forintos juttatásban részesítettem mind a 27 ezer munkavállalót, jutalomtól függetlenül. 

Bartha Szabó József
  • Infantilizmus a parlamentben
    A gyönyörű épületet nem bohócoknak tervezte Steindl Imre, az építők, a művészek nem azért formálták csodálatosra, hogy hígvelejűek tombolhassanak benne „szabadon”, brekeghessenek, röföghessenek, nyeríthessenek.
  • Séta egy holland zöldinnel
    Írni, véleményt mondani, okoskodni nem olyan nehéz, de ha itt vagyok kettesben valakivel, akiről és akinek beszélni kellene, óvatosabb az ember.
MTI Hírfelhasználó