Négy év alatt félmillióval több bevándorló Angliában
Négy év alatt több mint félmillióval nőtt az Angliában élő külföldi bevándorlók száma az Oxfordi Egyetem pénteken ismertetett átfogó felmérése szerint.
2015. március 6. 14:07

Az egyetemen működő Migration Observatory (Migrációfigyelő) kutatóközpont becslése szerint Angliában jelenleg 565 ezerrel több külföldi él, mint 2011-ben; 366 ezren közülük más EU-tagállamokból érkeztek.

Az intézet a 2011-es nagy-britanniai népszámlálás adatait vette alapul, és azokra vetítette rá az azóta végbement bevándorlási folyamatokból általa kiszámított valószínű növekedést.

Ennek alapján a Migration Observatory becslése szerint jelenleg több mint 7,9 millió, nem nagy-britanniai születésű állandó lakos él Angliában a 2011-ben összeszámolt nem egészen 7,4 millió helyett. A külföldi EU-állampolgárok száma megközelíti a 2,35 milliót.

A vizsgált négy évben a teljes külföldi születésű lakosság 8 százalékkal, az Angliában élő külföldi EU-állampolgárok száma viszont 18 százalékkal emelkedett az Oxfordi Egyetem kimutatása szerint.

A tanulmány szerint London 8,6 millió lakosából 3,2 millió külföldön született. Ez azt jelenti, hogy a brit főváros bevándorló lakosságának létszáma 200 ezerrel nőhetett 2011 óta.

Witold Sobkow, Lengyelország londoni nagykövete a BBC rádiónak az oxfordi tanulmányt kommentálva pénteken kijelentette: a lengyel kormányt aggasztja, hogy milyen nagy számban vándorolnak ki olyan, magasan képzett szakemberek, illetve speciális képesítésű szakmunkások Lengyelországból, akikre otthon is szükség lenne. A lengyel kormány májusban konferenciát szervez a külföldön dolgozó lengyelek számára annak bemutatására, hogy milyen munkalehetőségek várják őket, ha hazatérnek - tette hozzá.

A nagykövet hangoztatta egyúttal, hogy "az Európai Unió erről szól", sok lengyel dolgozik Nagy-Britanniában, sok külföldi EU-polgár talál ugyanakkor munkát Lengyelországban. Sobkow kijelentette, hogy az EU "az agyak szabad mozgását is magában foglalja".

A bevándorlás kérdése a május 7-ére kitűzött nagy-britanniai parlamenti választások közeledtével ismét a brit belpolitika előterébe került, és a két fő politikai erő, a kormányzó Konzervatív Párt és az ellenzéki Munkáspárt egymással szinte versengve jelent be terveket a szígoratásra az EU-társállamokból érkezők munkavállalása ügyében és szociális ellátását illetően.

Ed Miliband, a Munkáspárt vezetője nemrégiben közölte: a Labour bevándorlási tervei alapján a külföldi EU-munkavállalók érkezésük után legalább két évig nem igényelhetnének szociális juttatásokat Nagy-Britanniában.

A Konzervatív Párt ennél is jóval drasztikusabb szigorítási terveket ismertetett. David Cameron miniszterelnök néhány hete bejelentette, hogy a kormány szándékai szerint a jövőben legalább négy évig kell Nagy-Britanniában élniük és dolgozniuk az Európai Unió más országaiból érkező munkavállalóknak, mielőtt hozzájuthatnak egyes szociális juttatásokhoz, és ha a külföldi EU-álláskeresők érkezésük után hat hónappal sem találnak munkát, távozniuk kell Nagy-Britanniából.

Cameron hozzátette: London a jövőbeni EU-bővítések során ragaszkodni fog hozzá, hogy az unión belüli szabad munkaerőmozgás alapelve mindaddig ne vonatkozzék az új tagországokra, amíg azok gazdaságai nem zárkóznak fel a jelenlegi EU-tagállamok fejlettségi szintje közelébe.

hirado.hu - MTI
  • Ötödször választották miniszterelnöknek Orbán Viktort
    133 igen szavazattal, 27 nem ellenében, tartózkodás nélkül Orbán Viktort Magyarország miniszterelnökének megválasztották – jelentette be a ma délutáni titkos szavazás után Kövér László házelnök.
  • Kövér László keményen kiosztotta Gyurcsányt
    A bukott miniszterelnök napirend előtti felszólalását nem hagyta szó nélkül a házelnök. Kövér László alaposan helyretette a DK frakcióvezetőjét.
  • Milliárdokért bomlik frakciókra a baloldal
    Súlyos aránytalanságok tapasztalhatók a jelenlegi frakciófinanszírozási rendszerben. Ezt bizonyítja, hogy bár az előző ciklushoz képest kevesebb baloldali képviselő jutott be az Országgyűlésbe, mégis milliárdokkal több állami támogatást kaphatnak. Tóth Erik, az Alapjogokért Központ vezető elemzője szerint a demokratikus költségek aránytalan megemelkedése miatt felmerülhet a szabályok arányos újragondolása.
MTI Hírfelhasználó