A mozgástér szűk, de van
Szégyen, hogy a 2007-13-as uniós költségvetési időszak forrásaiból 2015-ben még pályázatokat írnak ki – véli Lázár János.
2015. március 12. 10:07

Van-e szükség arra, hogy a Brüsszelben előírt szabályokat úgy építsük be, hogy valamit megpróbálunk hozzátenni? - tette fel a kérdést Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Portfolio.hu konferenciáján. Véleménye szerint a válasz egyértelmű igen, mivel az ország számára így lehet jó érdekérvényesítési lehetőséget biztosít. A mozgástér szűk, de van - mondta a politikus.

Figyelni kell azonban arra is, hogy ne okozzanak túl bonyolult rendszert - hívta fel a figyelmet Lázár, aki szerint a pénznek célja van, amit eszköznek kell tekinteni, így jól kell sáfárkodni vele. Az elmúlt időszak brókerbotrányaival kapcsolatban elmondta, hogy ezek az esetek is bizonyították, hogy nem kell félni az állami túlszabályozástól.

A miniszter felidézte, hogy 12 ezer milliárdos forrás áll az ország rendelkezésére, így a fő kérdés, hogyan használjuk fel ezt a pénzmennyiséget. A gazdasági helyzet javítása a fő cél, a versenyképesség javítása, az, hogy Magyarország legyen a régió zászlóshajója, így erre megy majd minden fillér.

Két feladata van a fejlesztési kormányzatnak: a 2007-2013-as időszak lezárása, valamint a 2014-2020-as időszak elindítása. Az elmúlt időszakban az volt a fő téma, hogyan lehet elkerülni a forrásvesztést, ám jó hír, hogy sikerült stabilizálni a helyzetet - mondta Lázár, aki szerint ez főképp az elmúlt időszak kemény munkájának köszönhető.

A második helyen állunk a régióban

Ma ott tartunk, hogy a közép-európai országok között a második helyen vagyunk - a lengyelek mögött -, így 80 százalékban lehívtuk már az összeget, 7200 milliárd forint összegben, ennek pedig 70-80 százalékát ki is fizették. 2763 forintot azonban még ki kell fizetni, ez pedig jelentős erőkapacitást köt le - vallotta be Lázár, aki szerint szégyen, hogy 2015-ben még pályázatokat írnak ki. Éppen ezért kármentés zajlik, hiszen év végéig lehet számlákat befogadni, így nagyon sietni kell.

A kormány is elvégezte az összegzért és így jutott arra a következtetésre, hogy nem az infrastruktúra fejlesztése a fő cél. Képesek leszünk-e a rendelkezésre álló forrásokat a vállalati szektor számára bocsátani? - ez a kérdés, így 60 százalékban gazdaságfejlesztésre megy majd a pénz, és a humán és reál struktúra csak 40 százalék legyen. Eddig csak a források egyharmada, egyötöde ment vállalkozásfejlesztésre. A változással kapcsolatban sokan pesszimisták voltak, de sikerült megfelelő megállapodást kötni az EU-val - mondta Lázár.

A nagyvállalatoknak alig jut majd uniós pénz

Ha több százezer magyar vállalkozásból eddig 43 ezer volt képes arra, hogy uniós forráshoz jusson, akkor nagy kérdés, hogy a következő időszakban fel tudják-e szívni a rendelkezésre álló forrást. Nem állunk biztosan a lábunkon ebben a kérdésben, vannak kételyek - mondta Lázár, aki szerint az fontos változások jönnek. Ilyen lesz, hogy az k+f önmagában egy 700 milliárdos alap lesz, a vállalkozásfejlesztési források elérhetik a több ezer milliárdot is. Forrás tehát lesz, főképp a kicsiknek, hiszen a nagyvállalatokat nagyjából ki kell tiltani az uniós forrásokból - hangsúlyozta a miniszter, mondván? a kassza jelentős részéhez nem fognak tudni hozzáférni.

Az operatív programok elfogadásában is jól állunk, ahogy a partnerségi megállapodásnál is könnyebb volt a megállapodás, mint amire sokan gondoltak először. Három nagy operatív program nincs elfogadva: vidékfejlesztési (1200 milliárd forint, közigazgatás, halászati - ebből az első kettő elfogadása májusban várható, az utolsó pedig április-májusban. A választási ciklus első harmadában megpróbálnak minél több pályázatot kiírni, hogy így idén már 133 pályázat kiírása várható, 2681 milliárd forint összértékben.

napi.hu
  • Orbán Viktor Varsóban
    A miniszterelnök a lengyel fővárosban tartandó eseményről azt mondta, tizenkét olyan pártvezető találkozik, aki hangot akar adni annak a sok tízmillió embernek, akik ma európai polgárok, de úgy érzik, hogy nem képviselik őket.
  • A titkosszolgálatok támadása idegen érdek: ki a tégla?
    Földi László: Felettébb zavaró és végtelenül elszomorító, hogy a magyar polgári titkosszolgálat bármelyikében áruló tisztek létezhetnek. Ők ugyanis nem lehetnek pártkatonák, mint volt ilyen időszak a rendszerváltás előtt, hanem szakmájukat végző kiválasztottak, az országot az első vonalban védeni köteles szervezet tagjai.
  • A cselekvés lehetőségeit mutatja a Planet 2021
    A Planet 2021 Budapest nem riogatni akar, hanem megmutatni, hogy a környezet védelmében mindenki tehet valamit - mondta Áder János pénteken, miután megtekintette a rendezvény fenntarthatósági közönségprogramját.
MTI Hírfelhasználó