50 éve robbantották fel a Nemzetit
A Nemzeti Színház egykori, Blaha Lujza téri épülete felrobbantásának 50. évfordulója alkalmából megemlékezést tartanak pénteken este a Nemzeti Színház parkjában, a régi Nemzeti lerombolt homlokzatát idéző szobornál - közölte a teátrum az MTI-vel.
2015. március 12. 20:04

Március 15-én lesz éppen 50 éve, hogy a Nemzeti Színház Blaha Lujza téri épületének lebontása során megtörtént az első robbantás. Mint a színház közleményében írják, a megemlékezésnek három része lesz. Koszorúval tisztelegnek a lerombolt épület emléke előtt, korabeli idézetek hangzanak el a bejáratnál felállított hangszóróból, majd úszó mécseseket indítanak a hajóorrban levő vízfelületen, emlékezvén az egykori épület leomlására.

A megemlékezésen részt vesznek olyan művészek, akik még játszottak a Blaha Lujza téri épületben, és jelen lesz sok hazai színház képviseletében színész, rendező és színházvezető is. A megemlékezést 18 órakor kezdik, hogy a színház esti előadásaira érkező nézők is részt vehessenek rajta.

A rendezvényen elhangzó idézetek között lesz Őze Lajos színművész visszaemlékezése: "Háromnegyed tizenegy volt, az EMKE-nél álltam. Hatalmas tömeg állt néma csöndben. Csak a rendőrök hangoskodtak: menjünk arrébb! Senki se mozdult. A díszletraktárral kezdték: hatalmas dördülés, majd porfelhő következett, és a tömeg rendíthetetlen mozdulatlanságban, némán állt tovább. Ha ordítás lett volna, talán oldja a feszültséget. De az a csönd az elviselhetetlenségig fokozódott bennem és másban is. Bihari Jóska bácsival találkoztam. 'Megátkoz benneteket az én székely Istenem!' - mondta, s rettentő fájdalommal megindult felfelé, a Duna irányába".

Az eseményen elhangzik Tolnay Pálnak, az Operaház és a Nemzeti Színház főmérnökének visszaemlékezése is: "...a színház körül geodéták mérték az épületnek a metróépítésből előálló esetleges süllyedését. A Nemzeti Színház műszaki vezetőjének helyettese véletlenül meglátta a geodétákat és meghívta őket, jöjjenek le a színpad alatti legmélyebb szintre és ott végezzenek méréseket. Ők azonban azzal hárították el, hogy a mérésektől függetlenül a színház lebontásának elhatározása befejezett tény".

Szörényi Éva színművész így emlékezett az eseményre: "Amikor a színház lebontásának híre elért hozzám, sírtam és nem hittem el. Férjem felháborodott és megrendült. Szakemberként állította, a nemzeti érzés elleni hadművelet volt az épület felrobbantása, mert minden műszaki és építészeti gondot meg lehetett volna oldani".

A Blaha Lujza téri épület lebontásáról 1963-ban döntött a kormányzat, arra hivatkozva, hogy az épülő metró statikailag meggyöngítette. A társulat 56 éven át játszott a Népszínház épületében, ahonnan átmenetileg a Nagymező utcába, a mai Thália Színház épületébe költözött. A Nemzeti Színház társulata két évvel később az átépített Magyar Színház épületében kapott helyet, amely 34 éven át viselte a Nemzeti Színház nevet egészen a jelenlegi, Duna-parti épület átadásáig. 

---------------------------------------------

„Háromnegyed tizenegy volt, az EMKE-nél álltam, hatalmas tömeg állt néma csöndben. Csak a rendőrök hangoskodtak: menjünk arrébb. Senki se mozdult. A díszletraktárral kezdték: hatalmas dördülés, majd porfelhő következett, és a tömeg rendíthetetlen mozdulatlanságban, némán állt tovább. Ha ordítás lett volna, talán oldja a feszültséget. De az a csönd az elviselhetetlenségig fokozódott bennem, és másban is. Bihari Jóska bácsival találkoztam. »Megátkoz benneteket az én székely Istenem!« – mondta, s rettentő fájdalommal megindult felfelé, a Duna irányába.” Őze Lajos Kossuth-díjas színművész így emlékezett arra a napra, az akkor már belülről régóta bontott Nemzeti Színház épületének robbantására.

A tömegközlekedési igények megváltozásával a hatvanas éveke elejére szükségessé vált az 1950-es években félbemaradt metróépítés folytatása. Az építők 1960-ban értek a Rókus-kórház alá, ahová mélyállomást terveztek. A nehéz talajviszonyok miatt azonban a terveket módosítani kellett. A mélyállomást ezért a Rákóczi út és a Nagykörút sarkára helyezték át. Épp oda, ahol a Nemzeti Színház állt.

A műszaki szakértők szakvéleménye szerint az 1875-ben épült Blaha Lujza téri színházépület – amely a Nemzeti Színház társulatának 1908-as beköltözésig Népszínházként működött – mind építészeti, mind műszaki állagában teljesen elavult volt. A metró építése miatt hat évig nem is üzemelhetett volna. Az épület felújításának költségét 120 millió forintra becsülték, ugyanakkor – adottságai miatt – csak a századforduló technikai színvonalán lehetett volna helyreállítani.

A Politikai Bizottság döntését mérlegelve az Országos Tervhivatal 1964 márciusában javaslatot terjesztett a Gazdasági Bizottság elé a Nemzeti Színház épületének szanálásáról. A javaslat alapján pedig a Gazdasági Bizottság 1964. március 27-én hozott határozatot az épület lebontásáról.

„Ott álltam, és rajzoltam. Tenni semmit se lehetett, úgy rendelkeztek, hogy az ügy semmiféle ellenkezést nem válthat ki. Beszéltem egy mérnökkel, elmondta: négy toronyból állandóan műszerrel figyelték a metró építkezésének hatását. Állította: »úgy megyünk el az épület alatt, hogy a színház meg se fog mozdulni«. A párizsi opera alatt is hatalmas metróállomás épült, s több mint száz esztendeje zavartalanul áll az épület” – Varga Mátyás díszlettervező ezekkel a szavakkal idézte vissza a történéseket.

Ennek március 15-én lesz ötven éve. Péntek este hat órakor a mostani Nemzeti Színház előtti hajóorrban tartanak megemlékezést. Korabeli idézetek hangzanak el a bejárat előtt felállított hangszóróból, majd mindenki vízre teheti mécsesét a hajóorrban, így emlékezve az épület leomlására. A megemlékezésen részt vesznek olyan művészek, akik még játszottak a Blaha Lujza téri épületben, és jelen lesznek színészek, rendezők és színházvezetők is.

„Katedrálisnak láttam az épületet. Mert tekintélyt sugárzott, akár a Magyar Tudományos Akadémia, amely ezeréves mivoltunk erejét is kifejezi, s erőt ad önbecsülésünk megtartásában” – mondta egykor Bessenyei Ferenc, a Nemzeti Színház társulatának a tagja.

hirado.hu - MTI - MNO
  • Orbán Viktor: Nincsen cirkusz bohóc nélkül
    Az azonnali kérdések órájában Jakab Péter, Harangozó Tamás és Keresztes László Lóránt is kérdezte a miniszterelnököt.
  • Nézőpont Intézet: Karácsony jobb volt a baloldalnak, mint Márki-Zay
    A hódmezővásárhelyi polgármestert azért választották miniszterelnök-jelöltnek a baloldali törzsszavazók, mert benne látták a választási győzelem esélyét. A Nézőpont Intézet friss kutatása szerint azonban Karácsony Gergely az előválasztás kezdetén, ha minimálisan is, de közelebb volt Orbán Viktor legyőzéséhez, mint Márki-Zay Péter most.
  • Varga Mihály: Közel a megállapodás a 200 ezres minimálbérről
    A kormány elszánt arra vonatkozóan, hogy januártól 200 ezer forintra emelkedjen a minimálbér – nyilatkozta az M1 Híradójának a pénzügyminiszter. Varga Mihály arról is beszélt, hogy a fizetésemelés csökkentheti a munkaerőhiányt, erősítheti a fogyasztást, mindez pedig lendületben tarthatja a gazdaságot. A kérdésben heteken belül megszülethet a megállapodás.
MTI Hírfelhasználó