Kis népszámlálást rendelhet el a parlament 2016-ra
Az Országgyűlés mai ülésnapján tartja hétfőn kezdődött, kéthetes ülésének határozathozatalait. A képviselők így egyebek mellett most dönthetnek egy "kis népszámlálás" kiírásáról 2016 októberére, továbbá változatlan formában fogadhatják el az Áder János köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az államigazgatást érintő törvénymódosítást.
2015. március 17. 08:55

A Ház ülése reggel 9 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, majd elsőként a köztársasági elnök által a közelmúltban megfontolásra visszaküldött két törvénymódosítás egyikét, a területi államigazgatás átalakításával összefüggő, március 3-án elfogadott előterjesztést hagyhatják ismételten jóvá, változatlan formában. A kormány korábban erről úgy nyilatkozott, az államfő azt kifogásolta, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyben a döntéseket a hatóság hirdetmény útján közli, ami azonban a kabinet szerint beleillik a kiemelt beruházások megvalósításának gyorsításáról szóló jogszabály koncepciójába, ezért azon nem kívánnak változtatni.     

A képviselők szavazhatnak Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter 2016-os "kis népszámlálást", azaz mikrocenzust javasló indítványáról. A tárcavezető ennek szükségességét azzal indokolta, hogy a döntések előkészítéséhez és hatásainak méréséhez megbízható, időszerű adatok álljanak rendelkezésre. A javaslat szerint a minta a lakások és a népesség 10 százalékára terjed majd ki, azzal a céllal, hogy az információk a főbb adatok vonatkozásában a jelenlegi legkisebb térségi tervezési egységekre, a járásokra is rendelkezésre álljanak.

Az üzletek vasárnapi zárva tartásával kapcsolatos két változtatásról is dönthet az Országgyűlés. Ezek egyike alapján azoknak a kereskedelmi dolgozóknak járna százszázalékos vasárnapi bérpótlék, akik csak az év néhány vasárnapján nyitva tartó üzletekben dolgoznak, a minden vasárnap kinyitó boltok alkalmazottai ötvenszázalékos vasárnapi pótlékra lehetnek jogosultak. Kormánypárti képviselők javaslatára elfogadhatják azt az előterjesztést is, amely a kis- és nagykereskedelmet egy helyen végző áruházakra is kiterjesztené a kötelező vasárnapi zárva tartást.

Módosíthatják a Városliget megújításáról szóló törvényt is, ezzel bővítve a Városliget Zrt. vagyonkezelésébe kerülő ingatlanok körét. A változtatás kimondaná továbbá, hogy az újonnan felépülő állami épületeknek is a Városliget Zrt. lesz a vagyonkezelője.

A parlament kormánypárti képviselők kezdeményezésére II. Rákóczi Ferenc emléknapjává nyilváníthatja március 27-ét, így azt már idén hivatalosan is megünnepelhetik.

A fentieken kívül a képviselők több nemzetközi szerződés kihirdetéséhez, továbbá a magyar honvédség afganisztáni, valamint afrikai katonai szerepvállalásának folytatásához is hozzájárulhatnak.

A szavazásokat követően a földgázellátásról, az állami földvagyon kezeléséről, valamint a termőföld védelméről szóló törvénymódosítások általános vitái szerepelnek napirenden.

MTI nyomán
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Áder: A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is
    A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is - mondta Áder János államfő a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján, az Országgyűlés emlékülésén, csütörtökön.
  • Szerencsés Károly: A revízió a magyarság számára erkölcsi kötelesség
    Szerencsés Károly a történelemtudomány kandidátusa, habilitált egyetemi docens, az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola alapítója és tanára. Rendszeresen publikál jobboldali napi- és hetilapokban. A békediktátum századik évfordulója alkalmából kérdeztük a Monarchia hamis gyámságáról, a dualizmus bénító erejéről, a revízió és a „magyar igazság” kapcsolatáról, valamint a paradoxonról, a feloldhatatlannak tűnő ellentétről, ami Trianonban rejlik. Kérdéseinkre válaszolva elmondta, hogy a revízió valójában azért bukott el, mert a „győztesek” a nemzetiszocializmus és a fasizmus „szekeréhez kötötték”. Így került szembe a magyarok igazsága egy másik, sokkal dominánsabb igazsággal. Ezek után már nem volt kérdés, hogy melyik érvényesülhetett. A tanulság pedig az, hogy a magyarok számára „erkölcsi kötelesség” bejuttatni a saját igazságukat a regnáló, uralkodó igazság keretei közé. Ettől függ a múltunk és a jövőnk létjogosultsága is.
  • Trianon 100 - Gulyás: a magyar nemzet életben maradt
    A magyar nemzet az egyetlen, amely képes volt véghezvinni azt a csodát, hogy egy sikeres és befejezett gyilkossági kísérlet után és ellenére is életben maradt - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki online kormányinfón, a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján.
MTI Hírfelhasználó