Sándor, József, Benedek
A tavaszkezdetnek számító Sándor-, József- és Benedek-napot a hagyományőrző paraszti világban az időjóslások kapcsán emlegették.
2015. március 18. 11:48

Nem csoda, hisz a gazdálkodó ember figyelme ezidőtájt egyre inkább a természet felé fordult, s az újjászületés ténye vált elsődlegessé. A szinte az egész magyar s a más nyelvterületeken is elterjedt az jóslás, miszerint „Sándor, József, Benedek, / Zsákban hozzák a meleget. Ha eszerint alakult az idő, akkor valamennyi gazdának tüstént meg kellett kezdenie a szántást, illetve a mezőgazdasági munkálatokat.

Szent József a Kisjézussal. Ipolykeszi Csáky Károly felv.

Sándor napját a bukovinai magyarok a zab és az árpa, a jászdózsai palócok a fehér bab vetőnapjának tartották. (Tátrai Zs. – Karácsony Molnár E., 1997:77.) A délvidéki Kopácson is meleget hozó nap volt Sándor, s mondogatták az alábbi jeles napi köszöntőt is: „Engedje az isten, hogy sok Sándor napját/ megérjünk erőben, egészségben" (Penavin O., 1988:71.). A Sándor nevet több jeles ókori uralkodó viselte. Talán elég Nagy Sándort, a világhódító Alexandroszt említenünk. A név jelentése: embereket oltalmazó.

József is meleghozó nap. Az ezt követő jó idő beálltára utal a tesmagi Mihály Józsefné (1910) hajdani adatközlőm visszaemlékezése: „József napjáig nem vót szabad levetnyi a cipőköt. Utánna már mint gyerekek mezítláb jártunk, mer József meghozta a meleget". Adatközlőink azonban azt is megcáfolták, hogy az e napokkal kapcsolatos, fent idézett jósló-versike állítása nem mindig igazolódott be. Ipolynyéken hallottam, hogy néha „Szent József is beűt Gergővel a kocsmába, mer rossz idő vót. Csak Gyümölcsojtó hajtotta ki őköt onnan".

Csábi templom Szt. József-szobra. Csáky K.felv. 2008

Ha József napján rossz idő volt, akkor – a jóslás szerint – „sok halott lett abba´ az évbe´". Más területekről ismerjük azt a tilalmat, miszerint József-napig a méhészeknek nem volt szabad semmit sem kiadniuk a házból, mert ezzel együtt a méh-hasznot szolgáltatták volna ki. (Csáky K., 1987:109.) Somogyban is jósolgattak ilyenkor az időre. Így mondogatták: „ha József napján fuj a szél, akkor hetekig fuj". A jó idő viszont bizakodásra adott okot: „Ha József napján derül,/ a bőség hozzánk beül". Figyelték az e napi szivárványt is: a jól látható színből jó termésre, a bordóból sok borra, a zöldből sok gombára, a sárgából bőséges kukoricatermésre jósoltak. De szemlélték az ilyenkor visszatérő fecskék és gólyák tollazatát is. Ha az piszkos volt, jó termésre következtettek. E napon kellett a paprika- és a paradicsommagot is elvetni, hogy jó palánta legyen belőle. (Király L., 1995:37-38.)

Muravidéken ilyenkor a marhákat is kihajtották a legelőre, bár a legeltetés csak később kezdődött meg. A József-napi idő itt a következő negyven nap időjárását is előrevetítette, s az esztendő termését is meghatározta: „József kedvessége jó év kezessége". (Penavin O., 1988:72.)

Csallóközben is több hiedelem kapcsolódott József napjához. Ilyenkor engedték ki például a méheket, hogy „a virágzás idejére megerősödve láthassanak hozzá a méz gyűjtéséhez". Továbbá azt tartották, hogy „József osztja ki éneklő madarinknak a sípot, s ez időtől kezdve madárdaltól lesz hangos a vidék". (Marczell B., 1997:36.)

A József-nap szakralitása

Március valójában Szent József hónapja, így az e hónapban, illetve a március 19-én gyakorolt vallási hagyományokról, liturgikus szokásokról sem feledkezhetünk meg. Annál inkább sem, mivel a tavaszi ünnepkör eme napját nem csupán hiedelmek, előírások és jóslások sora vette körül, hanem a szakralitás is rányomta bélyegét. Szent Józsefről a néprajzi irodalomban általában azt olvassuk, hogy személyében Szűz Mária jegyesét, Jézus nevelőjét tisztelték. A szentek élete című kiadványban is azt írják, hogy „Józsefet Jézus nevelőapjának nevezzük", s „Atyai szerepe abban nyilvánul meg, hogy a Jézus nevet ő adta a gyermeknek. Ám a szerző nyomban hozzáfűzi az alábbiakat: „Amit ez a kifejezés (nevelőapa – Cs. K. megj.) tartalomként hordoz, igaz, de túlságosan keveset mond ebben az esetben". Az apaság két fogalmát (édesapa, nevelőapa) érintve Joseph Weisbender Szent József apai mivoltát üdvtörténeti szempontból vizsgálva így ír: „Igazában József sem egyik, sem másik nem volt. Kapcsolata Jézussal annyira egyedülálló, hogy Máté fontosnak látta, hogy erről a kapcsolatról többet is mondjon. (1,18) (...) József nem édesapja Jézusnak, hiszen Jézus emberségét Isten csodával szólította létbe. De József nem is fogadta gyermekké Jézust. Újra csak Isten az, aki József fiává tette Jézust, amikor Mária méhében fogant, abban a Máriában, akire egyedül Józsefnek volt joga az eljegyzés címén. Az angyal álomban világosította fel arról, hogy Jézus apja lesz, és neki kell majd nevet adni Mária fiának. József helyzetét Jézussal szemben Isten határozta meg. S bár helyzete hasonló volt az adoptív apáéhoz, mégis több volt ennél. Az adoptáció régen is, most is az örökbe fogadó akaratától függ, és nem vérségi, hanem jogi apa-fiú, vagy apa-gyermek viszonyt hoz létre. József és Jézus kapcsolata viszont egyedül Istentől származott. (...)Ebből az következik, hogy József Jézus számára sokkal több volt, mint egyszerű nevelőapa. A szó szoros értelmében nagy üdvtörténeti szerep jutott neki. Az ő közvetítésével lépett kapcsolatba üdvtörténetileg Jézus az Ószövetséggel, mivel ennek az ószövetségi üdvrendnek a lényege az ábrahámi örökség." (Weinsbender, J., 1990:134-137.)

A képzőművészeti ábrázolásokon József mint a Szent Család egyik tagja jelenik meg. Vidékünkön is több olyan kisméretű szoborcsoportot őriz a nép, melynek egyik alakja József, a betlehemi vagy az Egyiptomba menekülő Szent Család védelmezője. Ilyen szobrocskát láthatunk például az ipolyszalkai, a palásti, a kemencei tájházak házi oltárán, de felbukkan még több ilyen, szentkúti búcsúban vásárolt gipsz- vagy porcelánszobor családjaink szakrális tárgygyűjteményében is. Az efféle szobrok kerültek aztán a karácsony előtti „kilencedesek" házi oltárára is. Ábrázolják még Józsefet ácsszerszámokkal, liliommal s a karján tartott gyermek Jézussal. Az utóbbiból is látni néhányat falvainkban, s ezeket a márciusi Szent József-kilencedekkor teszik a házi oltárként szolgáló feldíszített asztalra.

A Szent József-szobrok nem hiányoznak templomainkból sem. Józsefet általában álló alakzatban ábrázolják, amint jobb kezében egy liliomot, balján a gyermek Jézust tartja. A szetei szobor Józsefet és Jézust glóriával ábrázolja; a Kisjézus a szent jobbján ül, s kezében országalmát tart. A csábi szobron szintén országalma van a kicsi gyermek kezében, s Józsefnél ott a liliom is. A historia domusokban a szoborállításoknak írásos nyomai is vannak. 

Szent József Kelenye.2007. Csáky K. felv

Alsószemeréden 1899-ben például ezt jegyezte fel Viszolajszky Károly plébános: „Talferné vásárolta /.../ Szent József szobrát fülkével együtt". Két évvel korábban pedig az alábbiakat írta a plébániatörténetbe: „1897-ben a felsőszemerédi templomban gr. Wilczek Mária hálája jeléül, hogy oly szerencsésen túlesett az operation, /.../ Szent József szobrát állíttatta fel körülbelül a lourdesi barlanggal átellenben." (Csáky K., 2001:308-309.)

Köztudott, hogy Szent József tiszteletének terjesztésében, kultuszának kialakításában fontos szerepet játszottak a ferencesek és a karmeliták. Róla egyébként a Bibliában csak a két gyermektörténet beszél (Mt 1-2., Lk 1-2.3.23.). Jézus nyilvános működésében ő ugyanis nem játszott szerepet, hisz mielőtt Jézus tanítani kezdett volna, József már meghalt. Kultusza így csak a XV. századtól kezdett virágozni. A XVII. században Közép-Európában is népszerű szent lett, amiben nagy érdemük volt a Habsburgoknak is. Ugyancsak a plébániatörténetekből és a visitatiókból tudjuk, hogy a XIX. században a róla elnevezett társulatok az Ipoly mentén is sorra alakultak.

Szt. József a bényi kézművesház egyik olajnyomatos képén. Csáky K. felv.

Berhidán az 1950-es évekig minden pénteken Szent József-litániát tartottak. Magyarpolányban egy Szent József közbenjárását kérő ima is fennmaradt, melyet S. Lackovits Emőke közölt nemrégiben: „Szent József, légy házunk ura, kis családunk pártfogója./ Egyetértés, hű szeretet, egyesítse szíveinket./ Az ég felé mutass utat, gyámolítsd az ellankadtat!/ Küzdésünkben légy segélyünk, erényekben példaképünk./ Átadjuk a ház kulcsait, áldd meg és védd lakóit!/ Űzz ki mindent, ami káros, ami üdvünkre hátrányos!/ Engedd be az Isten-áldást, minden jóban gyarapodást./ Add, hogy családunk kisded háza,/ Názáretnek legyen mása. Ámen." (S. Lackovits E., 2000.195.)

József napja Somogy több helyén is félünnepnek számított. Somogyszentpálon délelőtt misét hallgattak, utána kimentek a hegyre, hogy elvessék a salátát és a hagymát. A balatonszentgyörgyi férfiak pincézéssel ünnepeltek, az elöljáróság pedig a határt járta végig, hogy megnézze, miként teleltek a vetések. (Király L., 1995:37.)

Dunaszerdahelyen Szent József napja az iparosok nagy ünnepe volt. Céhes zászlókkal vonultak a templomba; meggyóntak, megáldoztak, majd gyertyák gyújtva, közösen imádkoztak a templomi Szent József-szobor előtt. (Marczell B., 1997:36.)

Szt. József köztéri szobra Bernecebarátiban. 2009. Csáky K. felv.

Ilyenkor a Hont megyei Paláston is „Szent Józsefrő´ vót a mise". Istentisztelet után elültették a korai krumplit, hogy jó termés legyen. Szokás volt az Ipoly mentén a Szent József-kilenced tartása, s több helyen még ma is a népi vallásosság élő gyakorlása ez. Ipolyfödémesen március 10-én kezdik az ájtatosságot, s József „nevenapja" előtt fejezik be. Gyűjtésemkor (2005) Bartos Matildnál és Koncz Máriánál mondták, általában tizen-tizen jöttek össze. Mind a kilenc nap ugyanannál a háznál voltak.

Paláston szintén nagy hagyománya van a kilencednek. Itt március 11-én kezdik, s még Szent József ünnepén is mondják. Az imádkozók létszáma három és tizenkét személy közt mozog, általában asszonyok jönnek össze egy-egy háznál a délutáni órákban. 2005-ben részt vittem azon az ájtatosságon, melyet Hegedűs Lászlóné Matyó Margit (1944), Smihnya Lajosné Pintér Ilona (1935), Kápka Károlyné Pintér Julianna (1938) és Matyó Gáborné Pintér Irén (1929) végzett Hegedű Lászlóné otthonában. Ájtatosságuk több mint egy óra hosszat tartott. A kilencedet egy XIX. század végén megjelentetett ponyva alapján végezték, melyet Bartalis Imre jelentetett meg Budapest-Óbudán Szent Józsefnek, Szűz Mária jegyesének ima-énekes könyvecskéje címmel. A fűzet címlapján Szent József látható a Kisjézussal, belső oldalán pedig ez a felirat olvasható: „Szent József! Az elhagyottak menedéke, könyörögj érettünk! 50 napi búcsú (IX. Pius, 1863. junius 27.)". A kiadvány ismerteti Szent József életének rövid történetét, majd az Imaóra Szent József tiszteletére című részben bemutatja a Szent József-rózsafüzért, mellyel az imádkozó asszonyok a kilencedet végzik. A tezenöt táblás olvasó 60 szemből áll. Egy-egy fehér szemet három kék követ. A tizenöt fehér szem a tizenöt titkot jelképezi (5 örvendetes, 5 fájdalmas, 5 dicsőséges).

Szt. József. Bernecebaráti. Csáky K. felv

Az ájtatosság első részét a rózsafüzér, Szent József olvasójának elimádkozása képezi. Ezt így kezdik: „Aty, Fiú, Szentlélek nevében Ámen. Szentlélek Úristen jöjj segítségünkre, világosítsd meg értelmünket, erősítsd akartunkat, hogy imáinkat buzgón és istenfélően végezhessük." Ezt követően eléneklik a Mária hitestársa kezdetű éneket az Ó, Mária, drága név kezdetű ének dallamára. Az 1797-es keltezésű dal már a Bozóki Énekeskönyvben is szerepelt, s megtalálható az 1855-ös Zsasskovszky-féle Énektárban, illetve a mai imakönyvekben is. Az említett Szent József-ének szövege így hangzik: „Mária hitestársa, Jézus nevelőatyja, Szent József,/ Rózsafüzért készítünk, azzal téged tisztelünk, Szent József.// Vedd kedvesen, mit szivesen teneked bemutatunk,/ Örömmel feláldozunk, Szent József!// Óh, nézz ránk az egekből, te nagy dicsőségedből, Szent József,/ Kérd, kit sokszor öleltél, Jézust, kit felneveltél, Szent József!// Irgalmazzon, megbocsásson a bűnös embereknek,/ Kik igazán megtérnek, Szent József!// Áldd meg tisztelőidet, kik üdvözlünk tégedet, Szent József,/ Tarts meg e szent egyletben, a tiszta szeretetben, Szent József!// Szószólásod, pártfogásod éreztesd mindnyájunkkal,/ Egyletünk tagjaival, Szent József!// Ha ütni fog végóránk, siess pártfogónk hozzánk, Szent József,/ Az Isten bárányával, Jézussal, Máriával, Szent József!// Vedd ügyünket, na hagyj minket, őrizd tisztelőidet,/ Vezesd mennybe lelkünket, Szent József!"

Szt. József-kilencedet imádkozó asszonyok Palást 2005. Csáky Károly felv

E szép ének után a Hiszkeggyel folytatták ájtatosságukat, majd elmondták az alábbi fohászt, könyörgést: „Óh dicsőséges Szent József, Isten nagy szentje! Minthogy Mária, a mi anyánk, légy te azért a mi atyánk, igazgass imáinkhoz, vezérelj az üdvösség útján, oltalmazz ez életben és vigasztalj bennünket a halál óráján. Amen.

Dicsőség legyen az örök Atyának, ki Szent Józsefet az ő szerelmes egyetlen fia, Jézus Krisztus nevelőatyjává választá. Dicsőség legyen az örök fiúnak, ki Szent Józsefnek 30 évig e földön engedelmes vala. Dicsőség legyen az örök Szentléleknek, ki Szent Józsefre, mint hűséges földi jegyesre, legtisztább szűz menyasszonyát, Máriát, az angyalok királynéját bízta. Kérünk ezért, óh minden hívek atyja és tisztelőid oltalma, Szent József, ezen isteni kiválasztásod érdemeiért légy velünk a halál óráján. Amen.

Szt. József - Nagycsalomja. Csáky K. felv

Üdvözlégy Szent József, malaszttal teljes, Jézus és Mária vannak teveled; áldott vagy te a férfiak között és áldott a te szűz arád méhének gyümölcse Jézus. Dicsőséges Szent József, Jézusnak nevelőatyja, Szűz Mária jegyese, az egyház oltalma és a boldog kimúlásnak védszentje, imádkozzál érettünk bűnösökért, most és halálunk óráján. Amen.

Óh Szent József! Jézus legszentebb szívének barátja, légy velünk e szent órában, és a te lelked imádkozzon bennünk. Amen."

Az előimádkozó a könyörgés végén így szólt: „Óh életünk vezére, Szent József!"

A többiek erre ezt felelték: „Oltalmazz bennünket és egyházunkat!"

Majd az Üdvözlégy Máriával folytatják a kilencedet, melybe beépítik az Örvendetes olvasó első titkát. Itt jegyezzük meg, hogy az imádkozók bár a régi nyomtatott ponyvát használják, ám az ismert imákat, például a Hiszekegyet, az Üdvözlégyet némileg igazítják a mai változathoz, illetve helyenként az archaikusabb forma is fel-felbukkan az ismétlődések során.

Az első fehér szemre elimádkozott Üdvözlégy után egy felelgetős szöveget mondanak, amit terjedelmi okoknál fogva itt nincs módunkban közölni, akárcsak a kilenced további menetének leírását sem.

Azt még azonban elmondjuk, hogy Szent József-kilencedet végzők birtokában több vallásos kiadvány is megtalálható. Ilyen például a Czapik Gyula által írt, 1942-ben megjelentetett Kilencnapi ájtatosság Szent József tiszteletére című kiadvány, vagy a váci ferenceseknél nyomtatott Szent József tisztelete című füzetecske. De megvan a Bagó Mártonnál 1865-ben nyomtatott ponyvafüzetek közül az alábbi is: Hat uj istenes ének és két ájtatos ima szent József olvasójához. Ezen kívül több olyan színes nyomatú „képecskét" is őriznek imafüzeteikben, melyek Szent Józsefet s a kicsi Jézust ábrázolják különböző formában.

Felsőtúr Szt. József egy templomfreskón. Csáky K. felv. 2007

József népszerűségét a névadás szokása is igazolja. Megvizsgáltam például két Ipoly menti település, Kelenye és Ipolyfödémes keresztelési anyakönyveinek, illetve lakónyilvántartóinak névanyagát. A terheltséget illetően a József név állt az első helyen. Így a József-napi felköszöntőket vidékünkön is fontosabbnak tartották, mint a más névnapokét. Viszont külön József-napi köszöntőket nem sikerült gyűjtenem, mert ezek hasonlóak voltak mint például István-napiak, csak a nevet módosították, helyettesítették az alkalomnak megfelelően. Ilyeneket azonban a távolabbi vidékekről szép számban ismerünk. Penavin Olga közli például a délvidéki Várdarócról a Lábadi Klára gyűjtötte alábbi köszöntőt: „József, a neved napján a boroskancsót érd el,/ Amíg a halál a torkodra nem térdel". (Penavin O., 1988:72.)

Szent Benedek napja a tavaszi napéjegyenlőség ideje. Nursiai Szent Benedek a bencés rend alapítója, példája másfél évezreden át hatott egész Európa történelmére. A latin Benedictus név jelentése: „Istentől áldott". Az ő jelmondata – Ora et labora! (Imádkozzál és dolgozzál!) – széles körben ismertté vált. Benedek napján kell vetni a fokhagymát, amely hatásos gonosz űző szer. Amint Lackovits Emőke is megjegyzi: „A hagymának ezen a napon való eltevése az egykori szentelményre utal, a gyógyító erejű Benedek hagymára". (S.Lackovits E., 2000:196.) Göcsejben ilyenkor zsírt és fokhagymát szenteltettek. Vas megyében a Benedek napján vetett hagymát a marhák felfúvódásának gyógyítására használták. Bukovinában az időre is jósoltak ilyenkor. Úgy vélték, hogy ha e napon dörög az ég, akkor száraz nyár lesz. (Tátrai Zs. – Karácsony Molnár E., 1997:78.)
(Eme ünnepkörről részletesebben olvashatnak az érdeklődők Madách-Posonium Kiadónál 2006-ban megjelent, Sándor-naptól Úrnapig c. monográfiámban.)

Szent József és Mária egy berneceberáti szobron

Irodalom:

Csáky Károly: Hallottátok-e már hírét? Bratislava, 1987.
Csáky Károly: Egyházi dokumentumok néprajzi adatai. In: Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5. Szerk.:
S. Lackovits Emőke – Mészáros Veronika. 297-317.p. Veszprém, 2001.
Csáky Károly: „Szentasszonyok" egy faluközösség életében. Néprajzi Látóhatár, 2004/1-2.sz. 115-132.p.
Király Lajos: A kalendáriumi jeles napok népszokásai Somogyban. Kaposvár, 1995.
Lackovits Emőke, S.: Az egyházi esztendő jels napjai, ünnepi szokásai a bakonyi és a Balaton-felvidéki
Falvakban. Veszprém, 2000.
Marczell Béla: Naptár és néphagyomány. Csallóközi szokások. Dunaszerdahely, 1997.
Penavin Olga: Népi kalendárium. Az esztendő néprajza a jugoszláviai magyarság körében. Újvidék, 1988.
Pénovátz Antal: Vajdasági magyar néprajzi kalauz. Újvidék, 1979.
Tátrai Zsuzsanna – Karácsony Molnár Erika: Jeles napok, ünnepi szokások. Harmadik kiadás. Budapest, 1997.
Weisbender, Joseph: A szentek élete. A magyar kiadás szerkesztője: Diós István. Budapest,1990.

Csáky Károly, Felvidék.ma
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • A kormány 11 pontos akcióterve
    A kormány 11 pontos akciótervének intézkedései és az új hitelprogramok (gyármentő garancia- és hitelprogram) biztosíthatják a recesszió elkerülését Magyarországon a teljes foglalkoztatottság megőrzése és a családok megvédése mellett; hosszú távon azonban új gazdaságstratégiai modellre is szükség van - hangsúlyozta a gazdaságfejlesztési miniszter szerdán.
  • Moszkva komoly ajánlat esetén kész a tárgyalásra
    "Ha most komoly javaslat érkezik arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne megállítani ezt a konfliktust úgy, hogy közben teljesüljenek a mi teljesen jogos követeléseink, természetesen készek leszünk tárgyalni" - mondta Lavrov a Jevgenyij Primakov néhai miniszterelnök és külügyminiszter emlékének szentelt fórumon.
  • Elutasította az Alkotmánybíróság az ellenzéki indítványt
    Az Alkotmánybíróság a határozatában megállapította: "nem alaptörvényellenesek azok a rendelkezések, amelyek meghatározzák a még elégséges szolgáltatások pontos tartalmát a köznevelési intézményekben megtartott sztrájk esetén".
MTI Hírfelhasználó