Áder is „zátonyra” futott!
Törvényjavaslatok, határozatok, honi és nemzetközi szerződések megállapodások serege kapott zöld utat a héten. Az ellenzék ragaszkodva a hagyományokhoz, majdnem mindent elutasított, viszonzásul javaslataikról a kormánypártok sem döntöttek másként.
2015. március 19. 09:01

Tobzódtak a Tisztelt Házban a szavazásra bocsátott  indítványok. 33-ról kellett fekete-fehéren dönteni. Kalap megemelve előtte, ’ki elolvasta mindet! Megelőzendő a bajt, a frakciók előrelátóan kijelölték karmesterüket, akinek intése nyomán gondolkozás nélkül eldönthető volt, hogy melyik (igen, nem, tartózkodom) gombot kell megnyomni.

A türelmesebb, kíváncsi honpolgár azonban a részletekben is eligazodhat, ha rákapcsol a zárójelben jegyzett szövegükre.

Változatlan formában

A területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes törvények módosítását március 3-án,126 igen szavazattal, 69 nem ellenébenmár elfogadta az Országgyűlés, Áder Jánosazonban megfontolásra március 10.- én visszaküldte. A köztársasági elnök elsősorban azt kifogásolta, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyben a döntéseket a hatóság hirdetményútján közli.

A döntés közlésének napja a hirdetmény kifüggesztését követő ötödik nap. A hirdetmény kifüggesztésével egyidejűleg a hatóság - ha a döntése az ügyfélnek kötelezettséget állapít meg, vagy alapvető jogát korlátozza - egyéb kapcsolattartási forma használatával is tájékoztatja az ismert ügyfelet a döntésről. Ám a törvény úgy szól, hogy a közlés jogkövetkezményei annak ellenére is a hirdetményi közléshez kapcsolódóan állnak be, ha a hatóság egyéb kapcsolattartási módon is tájékoztatja az ügyfelet a döntésről. A köztársasági elnök szerint azonban a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jog biztosítása érdekében fontos, hogy a jogkövetkezmények ne a hirdetmény kifüggesztésétől, hanem az egyéb közléshez kapcsolódóan történjenek.

A kormány viszont  röpke mérlegelés után úgy döntött: változatlan formában fenntartja az Áder János köztársasági elnök által az Országgyűlésnek megfontolásra visszaküldött törvényjavaslatot, mivel az beleillik a kiemelt beruházások megvalósításának gyorsításáról szóló jogszabály koncepciójába. Célkitűzése az államreform program keretében a közigazgatás hatékonyságának növelése, az eddigieknél összefogottabban, ellenőrzöttebben és költségtakarékosan működő területi államigazgatás megteremtése. A törvénymódosítás az egyes területi államigazgatási szerveknek a fővárosi és megyei kormányhivatalokba történő integrálásához, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok belső szervezetének átalakításához szükséges szervezeti változásokat alapozza meg. Az egységes fővárosi és megyei kormányhivatali, illetve járási (fővárosi kerületi) hivatali szervezet kialakításának pedig együtt kell járnia a hatósági eljárások egyszerűsítésével és gyorsításával. (Előterjesztő: Miniszterelnökséget vezető miniszter.Szövege: PDF.)

+

Az Országgyűlésa területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes törvények módosításait 126  igen szavazattal, 69 nem ellenében, tartózkodások nélkül  újra elfogadta.

II. Rákóczi Ferenc emléknapjáról

"1. A Magyar Országgyűlés március 27-ét II. Rákóczi Ferenc emléknapjává nyilvánítja.

 2. Az Országgyűlés

- megemlékezik II. Rákóczi Ferencről,

- tisztelettel adózik a „Cum Deo pro patria et libertate” zászló alatt II. Rákóczi

Ferencre felesküdöttek emléke előtt, akik a magyar szabadság kivívásáért küzdöttek,

- támogatja és szorgalmazza olyan megemlékezések szervezését, oktatási anyagok

készítését, amelyek II. Rákóczi Ferenc szabadságharcával kapcsolatosak.”

(Semjén Zsolt, dr. Vejkey Imre,dr. Latorcai János, dr. Rubovszky György– KDNP -, Lezsák Sándor, Bene Ildikó, Dunai Mónika – Fidesz - képviselők indítványa. Szövege: PDF.)

+

Az Országgyűlésa határozati javaslatot 171  igen szavazattal, 0  nem ellenében, 2 tartózkodás kíséretében elfogadta. 

Nyilatkozni kell!

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló javaslat pontosítja az érintett jogszabályi rendelkezéseket, egyértel­műbb szabályokat határoz meg. Minden érintett önkormányzatnak nyilatkoznia kell a saját tulajdonában álló és az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézményei működtetésével kapcsolatos további szándékáról. A teljes körű adatszolgáltatással egységes ügykezelés megvalósíthatóságát kívánja biztosítani. A  nyilatkozattételre, március 31. helyett a határidőt június 15-ére  módosítja.(Kucsák László Fidesz-képviselő indítványa. Szövege: PDF.)

+

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 113 igen szavazattal, 59 nem ellenében, 5  tartózkodás kíséretében elfogadta.

Városligeti beruházás

A Városliget megújításához és fejlesztéséhez kapcsolódó beruházások megvalósítása érdekében született törvénymódosítás, a Liget Budapest projekt kapcsolódó beruházásainak megvalósítása érdekében bővíti a Városliget Zrt. vagyonkezelésébe kerülő ingatlanok körét.  A beruházás keretében újonnan felépülő, az állam 100 %-os tulajdonába kerülő épületeket esetében is a Városliget Zrt.-t jelöli ki vagyonkezelőként. Rendezi továbbá az állam részére történő átadás eljárását, amely adatszolgáltatással megvalósuló nyilvántartásba vételt jelent a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nél, összhangban az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló kormányrendelettel. (Előterjesztő: emberi erőforrások minisztere. Szövege: PDF.)

+

Az Országgyűlésa Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény módosítását 114  igen szavazattal, 62 nem ellenében, 1 tartózkodás kíséretében fogadta el.  

Primerenergia-felhasználására vonatkozó előrejelzések frissítése

A Nemzeti Energiastratégiáról szóló 77/2011. (X. 14.) OGY határozat módosításának célja, hogy az Országgyűlés felhatalmazása alapján a kormány a határozatban szereplő, primerenergia-felhasználásra vonatkozó előrejelzések frissítését saját hatáskörben elvégezhesse.

Az Országgyűlés felkérte a kormányt, hogy „legalább kétévenként készítsen tájékoztatót az energiapolitika megvalósulásáról és annak a 2. pont b) alpontjában meghatározott szakterületekkel történő összhangjáról az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottsága részére, és amennyiben az energiapolitika feltételrendszerében bekövetkezett változások indokolják, egyidejűleg tegyen javaslatokat az Energiastratégia kiigazítására”.

Hatékonyabb végrehajtása és az új előrejelzések folyamatos alkalmazhatósága érdekében indokolt, hogy a frissített előrejelzéseket a jövőben a kormány határozatban tegye közzé. (Előterjesztő: nemzeti fejlesztési miniszter.Szövege: PDF.)

+

Az Országgyűlés a határozati javaslatot 113  igen szavazattal, 35 nem ellenében, 29  tartózkodás kíséretében fogadta el.

Felsőoktatás

Az egyes felsőoktatási tárgyú törvények módosítása rögzíti a közigazgatási, rendészeti, katonai és nemzetbiztonsági felsőoktatás vonatkozásában az évenként felvehető hallgatói létszám megállapításával és elosztásával kapcsolatos eljárás részletes szabályait, valamint a külföldi hallgatók Nemzeti Közszolgálati Egyetemre történő felvételének, jogállásának és tanulmányainak részletes szabályait is. Ez a közszolgálat nemzetközi feladatainak ellátására és diplomáciai feladatokra történő felkészítést célzó, a közigazgatási, rendészeti és katonai képzési területhez tartozó szakokat jelent. Lehetővé  teszi, hogy kizárólagos szakértői hatáskörébe tartozó egyes ügyekben, így a közigazgatási, rendészeti, katonai, nemzetbiztonsági, valamint nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatási képzések indításával és a doktori iskola létesítésével kapcsolatos szakvélemény elkészítésében, az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Szövetség is teljes jogú tagjaként járjon el.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény kiegészül egy speciális szabállyal is. A törvénymódosítás révén a kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendelettel szabályozza az alap- és mesterképzés képzési területeit, képzési ágait, szakjait, az azokhoz rendelt kreditek számát, valamint az indítással összefüggő eljárási rendet, továbbá azokat a szakokat, amelyekben külső, nem felsőoktatási intézményi keretek között folyó gyakorlati képzést kell szervezni.

A módosítás a jogszabályi környezet változásaiból adódó pontosításokat is végrehajt. E körben a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény rendelkezéseit is kiegészíti a koherencia fenntartása érdekében. (Előterjesztő:  Miniszterelnökséget vezető miniszter. Szövege: PDF.)

+

Az Országgyűlés az egyes felsőoktatási tárgyú törvények módosításait113  igen szavazattal, 64 nem ellenében,  tartózkodás nélkül  fogadta el.

Képmás és hangfelvételhez való jog

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása kapcsolódik az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdéséhez, amely a magán- és családi élet, az otthon, a kapcsolattartás és a jó hírnév tiszteletben tartásához való jogot szabályozza. A magánélethez való jogot napjainkban – a kommunikáció és az információtechnológia fokozatos fejlődése révén – jellemzően a képmással és hangfelvétellel történő visszaéléssel lehet megsérteni. A mai digitális korban mindinkább sürgető feladattá válik annak biztosítása, hogy ezekben az esetekben az érintettek rendelkezésére álljon a jogsértések elleni gyors, hatékony és átlátható fellépési lehetőséget biztosító eljárási rend.

A jogvédelem erősítése e területen annak érdekében, hogy az ember magánéletének, a személyiség egyes elemeinek jogi védelme szilárd alapokon nyugodjon és az nemcsak az anyagi jogi, hanem a jogérvényesítés hatékonyságát növelő eljárásjogi szabályozás révén is fokozottan biztosított legyen.

A törvénymódosítás a képmás és hangfelvételhez való jog anyagi jogi védelmét biztosító rendelkezések következetes végrehajtását szolgálja, megteremtve ezen személyiségi jog érvényesítése iránti külön eljárás jogi alapját. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény hatályos szabályozása alapján a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése esetén az általános szabályok alapján indítható per. A jogsértés jellege miatt azonban elengedhetetlen a rövid időn belüli reagálás és szankcionálás, éppen ezért a sajtó-helyreigazítási eljáráshoz hasonlóan egy külön eljárást hoz létre ezen személyiségi jogok hatékony érvényesítése érdekében. (Előterjesztő:  igazságügyi miniszter. Szövege: PDF.) 

+

Az Országgyűlésa polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítását113 igen szavazattal, 42 nem ellenében, 22  tartózkodás kíséretében fogadta el.

Vasárnapi munkavégzés tilalma

A törvénymódosítás vasárnapi munkavégzés esetén száz százalék bérpótlékot állapít meg azon munkavállaló számára, akit a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény keretei között foglalkoztatnak. Emellett azt is biztosítja, hogy rendes munkaidőben történő munkavégzésre egy naptári hónapban legfeljebb két alkalommal kötelezhető. (Szatmáry Kristóf, dr. Vas Imre - Fidesz - , Harrach Péter – KDNP - képviselők indítványa.Szövege: PDF.)

+

Az Országgyűlés a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmával összefüggésben a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosítását 138  igen szavazattal, 37 nem ellenében, 1  tartózkodás kíséretében fogadta el.

Nyitvatartási tilalom

A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosításának célja tisztázni a jogalkalmazás számára, hogy a vegyesen működő – kis- és nagykereskedelmi – üzletek a vasárnapi nyitvatartási tilalom szempontjából milyen szabályok alkalmazása mentén határozhatják meg nyitva tartásukat. (Szatmáry Kristóf, dr. Mengyi Roland, dr. Vas Imre Fidesz-képviselők indítványa.Szövege: PDF.)

+

Az Országgyűlés a törvény módosítását115  igen szavazattal, 37 nem ellenében, 24  tartózkodás kíséretében fogadta el.

A népesség személyi, családi és lakásviszonyainak felméréséről

A társadalmi folyamatok változása tesz szükségessé, hogy a döntések előkészítéséhez és hatásainak méréséhez megbízható, időszerű adatok álljanak rendelkezésre. A legutóbbi, 2011. évi népszámlálás adatai az öt évvel korábbi állapotokat tükrözik, a következő népszámlálás pedig 2021-ben esedékes. A szükséges adatok biztosítására két népszámlálás közötti időszakban az elmúlt öt évtizedben kialakult gyakorlat szerint a Központi Statisztikai Hivatal a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 6. § (1) bekezdés d) pontjával összhangban mikrocenzust hajt végre.

A törvényjavaslat tartalmazza az adatszolgáltatás eszmei időpontját, vagyis azt az időpontot, amelyre az adatok vonatkoznak. A 2016. évi mikrocenzus eszmei időpontja pontosan öt évvel követi a 2011. évi népszámlálás eszmei időpontját, így a társadalmi jellemzőkben az elmúlt öt évben bekövetkezett változások pontosan mérhetővé válnak.

A törvényjavaslat meghatározza az adatszolgáltatók körét, majd tételesen is felsorolja az adatszolgáltatásra kötelezettetek csoportjait. Össze kell írni a mintába kiválasztott valamennyi lakott, üres vagy nem lakás céljára használt lakást, a lakott üdülőket, a lakott egyéb lakóegységeket és a közösségi éjszakai elhelyezést nyújtó intézeteket, valamint az ezekben élő, az összeírás körébe tartozó személyeket. Beleértve az összeírt lakásban, intézetben életvitelszerűen élő magyar állampolgárokat, beleértve az átmenetileg külföldön tartózkodókat is, függetlenül attól, hogy be vannak-e jelentve adott címre, beleértve az összeírt lakásban, intézetben élő külföldi állampolgárokat is, ha három hónapnál hosszabb ideig tartózkodnak a Magyarország területén,

Az összeírás során az adatszolgáltatóktól nem szabad dokumentumokat kérni. Az egészségi állapot, a fogyatékosság, az anyanyelv és a nemzetiség adatkörök az ún. különleges adatok közé tartoznak, az ezekbe a csoportokba tartozó kérdések kitöltése önkéntes, az adatszolgáltató nem köteles azokra válaszolni. (Előterjesztő:  Miniszterelnökséget vezető miniszter. Szövege: PDF.)

+

Az Országgyűlés anépesség személyi, családi és lakásviszonyainak minta alapján történő 2016. évi felméréséről szóló törvényjavaslatot142  igen szavazattal, 5 nem ellenében, 30 tartózkodás kíséretében fogadta el.

Befogadó nyilatkozat

Az egyes agrártámogatási tárgyú törvények módosítása bevezeti a befogadó nyilatkozat intézményét olyan támogatások esetében, ahol előzetes részkifizetések történnek, majd az időszak végén kerül elszámolásra a támogatás az ügyféllel. Lehetőség nyílik a módosítás nyomán, hogy a támogatást kérő ügyfél köztartozásának fennállása esetén azt ne csak az uniós, hanem a nemzeti támogatásból is vissza lehessen tartani. Eddig ugyanis köztartozás esetén az nem volt levonható a nemzeti támogatásból, hanem az egész támogatás került elutasításra.

Technikailag módosulnak a nem-teljesítési bírság szabályai is, figyelemmel arra, hogy a szerkezetátalakítási programok lezárultak, ezért az azokra vonatkozó bírságok további fenntartása sem indokolt. A módosítás biztosítja, hogy a területalapú támogatások zöld komponensének alkalmazása során figyelembe vehető ökológiai célterületek körébe a támogatást igénylő földhasználó támogatható területével közvetlenül határos tájelem is elszámolható legyen.

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Egységes Mezőgazdasági Ügyfélnyilvántartási Rendszerének adatszinkronizálását is tartalmazza a módosítás. Az Európai Bizottság jóváhagyta ugyanis az őszi fagy káreseményének bevezetésére, valamint az üzemi szintű

hozamérték-csökkenésnek 30 %-ról 15 %-ra történő mérséklésének a tervezett szabályait, így a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény kiegészül az említett új rendelkezésekkel. (Előterjesztő:  földművelésügyi miniszter.Szövege: PDF.)

+

Az Országgyűlésaz egyes agrártámogatási tárgyú törvények módosítását134  igen szavazattal, 10 nem ellenében, 29  tartózkodás kíséretében fogadta el.

Zárószavazások nemzetközi szerződésekről, beszámolókról, megállapodásokról

Magyarország kormánya és az Azerbajdzsáni Köztársaság kormánya közötti légiközlekedési megállapodás kihirdetéséről. (Előterjesztő:  nemzeti fejlesztési miniszter. Szövege: PDF.)

Az Országgyűlés 172 igen szavazattal, 0 nem ellenében, 1  tartózkodás kíséretében elfogadta.

+

Magyarország kormánya és az Albán Köztársaság Minisztertanácsa között a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezménye kihirdetéséről. (Előterjesztő: belügyminiszter. Szövege: PDF.)

Az Országgyűlés 171 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta.

+

Magyarország kormánya és a Macedón Köztársaság kormánya között a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről. (Előterjesztő: belügyminiszter. Szövege: PDF.)

Az Országgyűlés 174 igen szavazattal,ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta.

+

A Szlovén Köztársaság kormánya, Magyarország kormánya és az Olasz Köztársaság kormánya között a Többnemzeti Szárazföldi Kötelékről szóló megállapodás kihirdetéséről. (Előterjesztő:  honvédelmi miniszter. Szövege: PDF.)

Az Országgyűlés 154  igen szavazattal, 22 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

+

Magyarország és a Macedón Köztársaság között a társadalombiztosításról és a szociális biztonságról szóló egyezmény kihirdetéséről. (Előterjesztő: emberi erőforrások minisztere. Szövege: PDF.) 

Az Országgyűlés 176  igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta.

+

Magyarország és az Albán Köztársaság között a szociális biztonságról szóló egyezmény kihirdetéséről. (Előterjesztő: emberi erőforrások minisztere. Szövege: PDF.)

Az Országgyűlés 176  igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta.

+

A Magyarország kormánya és a Koreai Köztársaság kormánya közötti légiközlekedési megállapodás kihirdetéséről. (Előterjesztő:  nemzeti fejlesztési miniszter. Szövege: PDF.)

Az Országgyűlés 175 igen szavazattal, 1 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

+

Magyarország kormánya és a Koreai Köztársaság kormánya között a vezetői engedélyek kölcsönös elismeréséről és cseréjéről szóló megállapodás kihirdetéséről. (Előterjesztő:  nemzeti fejlesztési miniszter. Szövege: PDF.)

Az Országgyűlés 176  igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta.

+

Magyar Köztársaság és az Üzbég Köztársaság kormánya között a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról és a jövedelem- és a vagyonadók területén Taskentben, 2008. április 17. napján aláírt egyezmény módosításáról szóló jegyzőkönyv kihirdetéséről. (Előterjesztő:  nemzetgazdasági miniszter. Szövege: PDF.)

Az Országgyűlés 176  igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta.

+

Magyarország kormánya és a Szlovák Köztársaság kormánya között a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság kormánya közötti, személyeknek a közös államhatáron történő visszafogadásáról szóló, Budapesten, 2002. szeptember 12. napján aláírt egyezmény módosításáról és kiegészítéséről szóló egyezmény kihirdetéséről. (Előterjesztő: belügyminiszter. Szövege: PDF.)

Az Országgyűlés 176  igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta.

+

Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a határokat átlépő bűnözés megelőzésében és a szervezett bűnözés elleni harcban folytatott együttműködésről szóló, Pozsonyban, 2006. október 2- án aláírt egyezmény módosításáról és kiegészítéséről szóló egyezmény kihirdetéséről. (Előterjesztő: belügyminiszter. Szövege: PDF.)

Az Országgyűlés 153 igen szavazattal, 0 nem ellenében, 22  tartózkodás kíséretében elfogadta.

+

Az afganisztáni Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erők (ISAF) műveleteiben történő magyar katonai szerepvállalásról szóló 2186/2008. (XII.29.) kormányhatározat módosításáról szóló beszámoló (szövege: PDF)elfogadásáról. (Előterjesztő: Honvédelmi és rendészeti bizottság. (Szövege: PDF.)

Az Országgyűlés 153 igen szavazattal, 20 nem ellenében, 1  tartózkodás kíséretében elfogadta.

+

Az afganisztáni Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erők (ISAF) műveleteiben történő további magyar katonai szerepvállalásról szóló 2186/2008. (XII. 29.) kormányhatározat módosításáról szóló beszámoló (szövege: PDF)elfogadásáról. (Előterjesztő: Honvédelmi és rendészeti bizottság..Szövege: PDF.)

Az Országgyűlés 152 igen szavazattal, 22 nem ellenében, 1  tartózkodás kíséretében elfogadta.

+

Az afganisztáni Eltökélt Támogatás Műveletben (RSM) történő magyar katonai szerepvállalásról szóló beszámoló (szövege: PDF)elfogadásáról.  (Előterjesztő: Honvédelmi és rendészeti bizottság. Szövege: PDF.)

Az Országgyűlés 153 igen szavazattal, 22 nem ellenében, 1  tartózkodás kíséretében elfogadta.

+

Az Európai Unió Közép-afrikai Köztársaságbeli Műveletében („EUFOR RCA”) történő magyar katonai szerepvállalásról szóló 1070/2014 (II. 19.) kormányhatározatról szóló beszámoló (szövege: PDF.) elfogadásáról.  (Előterjesztő: Honvédelmi és rendészeti bizottság. Szövege: PDF.)

Az Országgyűlés 151 igen szavazattal, 22 nem ellenében, 2  tartózkodás kíséretében elfogadta.

+

 

Az ENSZ Közép-afrikai Köztársaságbeli Többdimenziós Integrált Stabilizációs Missziójában (MINUSCA) történő magyar katonai szerepvállalásról szóló beszámoló (szövege: PDF)elfogadásáról. (Előterjesztő: Honvédelmi és rendészeti bizottság.Szövege: PDF.)

 

Az Országgyűlés 152 igen szavazattal, 22 nem ellenében, 2  tartózkodás kíséretében elfogadta.

 

+

 

Az Európai Unió Közép-afrikai Köztársaságbeli Műveletében ("EUFOR RCA") történő további magyar katonai szerepvállalásról szóló beszámoló (Szövege: PDF) elfogadásáról.Előterjesztő: Honvédelmi és rendészeti bizottság. (Előterjesztő: Honvédelmi és rendészeti bizottság.Szövege: PDF.)

 

Az Országgyűlés 152 igen szavazattal, 22 nem ellenében, 2  tartózkodás kíséretében elfogadta.

 

+

 

Az Európai Uniónak a szomáliai biztonsági erők kiképzésére irányuló missziójához („EUTM Somalia”) történő további magyar katonai hozzájárulásról szóló 1915/2013. (XII.11.) kormányhatározatban foglalt döntéséről szóló beszámoló (Szövege: PDF.) elfogadásáról.(Előterjesztő: Honvédelmi és rendészeti bizottság. Szövege: PDF.)

 

Az Országgyűlés 151 igen szavazattal, 22 nem ellenében, 3  tartózkodás kíséretében elfogadta.

 

+

 

Az Európai Unió Mali Kiképző Műveletében („EUTM Mali”) történő további magyar katonai szerepvállalásról szóló beszámoló (Szövege: PDF.)elfogadásáról.(Előterjesztő: Honvédelmi és rendészeti bizottság. Szövege: PDF.)

 

Az Országgyűlés 152  igen szavazattal, 22 nem ellenében, 2  tartózkodás kíséretében elfogadta.

 

ELUTASÍTVA

 

Az energiaárak világpiaci csökkenése pozitív hatásainak a lakossághoz történő igazságos eljuttatása érdekében a rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló 2013. évi LIV. törvény módosításának rögzített célja, hogy akár 20 %-kal olcsóbban kapják az energiát az átlagfogyasztású, vagy annál kisebb fogyasztással rendelkező családok.

 

Az előterjesztők állítják: az általuk szorgalmazott, 2015. április 1-jétől alkalmazandó földgáz- illetve villamos energia árcsökkentésre vonatkozó javaslatuk ösztönöz az energiatakarékosságra azzal is,hogy а nagyobb fogyasztáshoz nem rendel díj csökkentést. Ez igazságosabb megoldás annál, mint mikor minél többet fogyaszt valaki, annál több kedvezményt élvez .(Dr. Tóth Bertalan, Tóbiás József, Heringes Anita MSZP-képviselők indítványa. Szövege: PDF.)

+

Az Országgyűlés a törvényjavaslat tárgysorozatba vételét 55  igen szavazat ellenében, 108 nem szavazattal, 9  tartózkodás kíséretében elutasította.

Az állambiztonsági múlt átláthatóvá tételéről

Az állambiztonsági múlt átláthatóvá tételéről  szóló törvényjavaslat általános indoklása szerint Magyarországon а rendszerváltás óta nem született megnyugtató megoldás а pártállami iratok megismerésére. Azok a jogszabályok, amelyek а kérdést rendezni hivatottak lennének, sokkal inkább а tettesek, mint az áldozatok érdekét képviselik és elvtelen politikai alkuk jegyében születtek. А múlt  megismerése nélkül sem а morális, sem а jogi ítélkezés nem lehet kellően megalapozott. Az állambiztonsági megfigyeléseket irányító személyeknek az iratanyag alapján történő egyértelmű azonosítása nélkül а kommunista diktatúra hatalmi működése feltárhatatlan.. Minden állampolgárnak joga van а múlt megismeréséhez. Azoknak pedig, akiket а múlt rendszerben politikai nézeteik miatt üldöztek, információs kárpótlás jár.

А törvényjavaslat  állítja: a hálózati személy új meghatározása lehetetlenné teszi, hogy a nyilvánvalóan és bizonyíthatóan ügynöki munkát végző személyek személyiségi jogi pereket nyerjenek. A történelemtudomány eredményeiből kiindulva határozza meg, mi tekinthető elégséges bizonyítéknak ahhoz, hogy egy személyt ügynöknek lehessen nevezni. Az operatív kapcsolat fogalmának meghatározását kiegészíti а hivatalos kapcsolattal, hiszen а pártállami hierarchia magas fokán álló ezen személyek éppúgy segítették az állambíztonsági tevékenységet, mint az ügynökök vagy az SZT-tisztek. Érdemben szűkíti а jelenlegi nemzetbiztonsági szolgálatok által visszatartható adatok körét. А rendszerváltás után továbbszolgáló nemzetbiztonsági állományúak védelmét а javaslat csak abban az esetben tartja fenn, ha а szabadon választott Országgyűlés megalakulását követő tíz év elteltével még а nemzetbiztonsági szolgálatok állományába tartoztak.

Korlátozások nélkül teremtené meg az állambiztonsági iratanyagban a párt- és állami minőségükben szereplő személyek adatainak teljes nyilvánosságát. Jelentősen kibővíti az áldozatok, az egykori megfigyeltek adat-betekintési jogát, azzal, hogy a  korlátlan megismerhetőség csak а betekintésre vonatkozik, а másolatok készítésére – а személyiségi jogok védelme érdekében – továbbra is csak а szigorú adatvédelmi szabályok betartása mellett kerülhet sor. Érdemben szélesíti а tudományos kutatás lehetőségeit is,  mivel csak а szexuális életre vonatkozó adatokat tekinti abszolút védett adatnak.

Iratbeszolgáltatási kötelezettséget ír elő. Valamennyi, az állambiztonsággal együttműködő személy azonosításához szükséges adatokat közérdekből nyilvánossá teszi. А múlt megismerhetősége érdekében lehetővé teszi az állambiztonsági iratok fokozatos internetes publikációját. А Levéltár működésének és az állambiztonsági iratok felülvizsgálatának civil kontrollja érdekében tanácsadó testületet hozna létre, amely minden állambiztonsági iratba betekinthet, továbbá bírósági döntést kezdeményezhet az adatok minősítésének fenntartásáról. A közhatalmat az elmúlt évtizedekben gyakorló személyek, illetve az országos politika meghatározó szereplői esetében az adatok külön jelentésben történő rendszeres feldolgozását írja elő. (Dr. Schiffer András LMP-képviselő indítványa.Szövege: PDF.)

+

Az Országgyűlés az állambiztonsági múlt átláthatóvá tételérőlszóló a törvényjavaslat tárgysorozatba vételét 67  igen szavazattal, 102 nem ellenében, 2 tartózkodás kíséretében elutasította.

Házelnök, - kontra MSZP

Az MSZP képviselőcsoportja eseti állásfoglalás elfogadását kezdeményezte a feladatkörrel rendelkező Igazságügyi bizottságban.

„Kövér László házelnök 2014. december 23-án megsértette az Országgyűlési törvénynek a részrehajlás nélküli ülésvezetésre vonatkozó rendelkezését /2. § (2) bekezdés f) pontjai, amikor ülésvezető tevékenysége közben az MSZP képviselőcsoportja országgyűlési képviselőjének – Gőgös Zoltánnak – címezve a következőket mondta: Gőgös képviselő úr, legyen szíves és duguljon el! ”  

Az Igazságügyi bizottság  február 16-án - mint a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság - az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 61. (3) bekezdésében foglaltak alapján, dr. Rubovszky György bizottsági elnök előterjesztésére az alábbi eseti jellegűállásfoglalást hozta:

„A bizottság megállapítja, hogy Kövér László házelnök a 2014 . december 23-i ülésvezetése során az Országgyűlésről szőlő 2012. évi XXXVI. törvény (2) bekezdés f) pontjában foglaltaknak megfelelően járt el, amikor rendre utasította Gőgös Zoltán  képviselő urat. A bizottság álláspontja szerint az Országgyűlési törvény. 2. § (2) bekezdés f) pontja alapján az Országgyűlés ülése zavartalan lefolytatásának biztosítása az ülésvezető elnök feladata,akit megillet a mérlegelési jog az ülés rendjének fenntartásához szükséges ülésvezető megnyilatkozások, intézkedések tekintetében.”

Az MSZP szerint a kormánypártok cinikus érveléssel, gyáván elzárkóztak attól, hogy saját házelnökükön számonkérjék a törvény betűjének és szellemének betartását. „Ezért nélkülözhetetlen, hogy az Országgyűlés felhívja a figyelmet a részlehajlás nélküli ülésvezetés követelményére, olyan módon, hogy az Igazságügyi bizottság állásfoglalását elutasítja.”

+

Az  Országgyűlés az MSZP kérelmét62 igen kíséretében 106 nem szavazattal elutasította.  

Bartha Szabó József
  • Szükség van a migrációt kezelő fegyveres szervezetre
    Bakondi György azt mondta: a jelenleginél szélesebb körben - intézményesített formában - tervezik bevonni a védekezésbe a polgárőrséget is. Ennek tart az előkészítése - közölte.
  • Magyarország nem fordulhat vissza
    Orbán Viktor kifejtette: a Magyarország előre megy, nem hátra mondatban benne van az a küzdelem, amelyet Magyarország az elmúlt 12 évben folytatott, hiszen 2010-ben egy csődbe jutott ország volt, az országot "kivéreztették és tönkretették". De "nagyon kemény munkával 12 év alatt a korábbi baloldali kormányzás hibáit és bűneit Magyarország kijavította" - mutatott rá.
  • Az orosz medve nem játék
    2021-ben Belaruszban egy olyan destabilizációs akció történt, amely meglehetősen hasonlított a 2014-es, kijevi forradalomnak nevezett puccsra. Az orosz vezetés most hamarabb ébredt, és gyorsan rea­gált. Fehéroroszország esetleges elvesztését konkrét nemzetbiztonsági fenyegetésként kezelték.
MTI Hírfelhasználó