Csak összefogással lehet pályázni az olimpiára
Budapestnek a feladat nagyságára való tekintettel csak úgy szabad pályáznia a 2024-es olimpia megrendezésére, ha az ország összefog - hangzott el a Sport 1 műsorában.
2015. március 28. 00:24

Fürjes Balázs kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos azt mondta, a szándéknyilatkozat benyújtásáig tartó vitában helye van minden nézőpontnak. Azt hangsúlyozta, olimpiát akkor érdemes rendezni, ha az a későbbiekben a magyar családok felzárkózását szolgálja, munkahelyeket teremt, az országot előbbre viszi, a rendezéssel kapcsolatos kockázatok pedig kezelhetőek.

"A kormányzatnak jelenleg sem álláspontja, sem feladata nincs még, ugyanakkor sportbarátként szurkol a Magyar Olimpiai Bizottságnak" - jelentette ki Fürjes Balázs, aki kiemelte, a kormány számára az lesz a legfontosabb kérdés, hogy az olimpia a magyar emberek jóléti mutatóit tudja-e közelíteni az európai uniós átlaghoz, viselhetőek lesznek-e a költségek, tehát valóban gazdaságos lesz-e a rendezés.

Szerinte a mindenkori kormány felelős az ország költségvetéséért, gazdaságáért, így racionálisan tekint az olimpiai pályázat gondolatára, ugyanakkor kétségtelen, hogy most könnyebben lehet gazdaságos játékokat rendezni, mivel az ország az elmúlt tíz évben fejlődött, a rendezés követelményei viszont könnyebbé váltak.

A kormánybiztos arra utalt, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tavaly decemberben elfogadta az Agenda 2020 elnevezésű reformprogramot, amely a kisebb, 2-3 milliós lakosságú városoknak ad elsősorban lehetőséget a gazdaságos és fenntartható játékok rendezésére.

"Az egész gondolatnak akkor van létjogosultsága, ha olimpiai pályázat nélkül is mennének azok a fejlesztések, amelyek egyébként a játékok megrendezéséhez is kellenek" - tette hozzá Fürjes.

Gyárfás Tamás, a Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ) elnöke szerint már most be kellene jelenteni, hogy Budapest kandidál, mert az ellenfelek közül Boston és Hamburg ezt megtette. Úgy vélte, nem jó, hogy először a magyar embereket akarják meggyőzni, milyen előnyökkel jár a budapesti olimpiai pályázat.

"Először belső harcot vívunk és kis lépésekkel szeptemberig eljutunk odáig, hogy beadjuk a pályázatot. (...) De Isten őrizzen attól, hogy mondjuk közben Prága bejelentkezzen, mert akkor buktunk" - mondta az Olimpiai Védnöki Testület tagja, a Nemzetközi Úszó Szövetség (FINA) alelnöke, aki hozzátette, az olimpiai pályázat miatt időben elkészülnek az infrastrukturális fejlesztések, amelyek egyébként elhúzódhatnának.

A sportvezető hangsúlyozta, a NOB az Agenda 2020-szal a kisebb városoknak akar lehetőséget adni, tehát saját magát hazudtolná meg, ha ezután egy metropoliszban lenne az olimpia.

"Döntsük el, hogy igen, vagy nem, ha elszánjuk magunkat, akkor essünk neki, persze nem felelőtlenül" - jelentette ki Gyárfás Tamás.
Borkai Zsolt, a MOB elnöke abbéli reményét fejezte ki, hogy a pályázat társadalmi támogatottsága, amelyet a MOB előzetesen elképzelt, valósággá válik majd.

"Magam is sokkal nagyobb lendülettel mennék előre, ugyanakkor nem szabad elfelejtenünk, hogy a NOB a szándéknyilatkozat beadása után független szakértők bevonásával fogja majd vizsgálni, hogy a jelentkezőnek valóban van-e lehetősége a pályázatra" - mondta Borkai Zsolt, egyúttal kiemelte, az Agenda 2020 miatt Budapest nagy lehetőség előtt áll, és ebben a helyzetben a városnak és az országnak bizonyítania kell, képes olimpiát rendezni.

Győr polgármestere hozzátette, kapkodni nem szabad, ugyanakkor az eddigi lépések abba az irányba mutatnak, hogy jó úton haladnak. Megjegyezte, korábban már többször felmerült a budapesti olimpiarendezés gondolata, akkor a különböző oldalak egymásnak feszültek, ami nem volt szerencsés.

A MOB elnöke szerint előfordulhat, hogy a magyar emberek többsége végül nem áll a pályázat mellé, de nem tartja ezt valószínűnek, és hangsúlyozta, a vidék is csatlakozni fog a fővárosi olimpiához, a mai világban ugyanis a 100-200 kilométeres távolságok már szinte nem is számítanak, így számos versenyt lehet majd Budapesten kívül rendezni.

András Krisztina, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa szerint az Agenda 2020 nagy lehetőség Magyarországnak, ugyanakkor közös célt kell megfogalmazni, az érintetteknek egy irányba kell húzniuk, és mindenkinek hozzá kell tennie a magáét a pályázathoz.

"Nagyon fontos a társadalmi konszenzus, sokat kell beszélni erről, de ez a nemzetet összekovácsoló ügy lehet, az álmok pedig a tettek által válhatnak valósággá" - mondta András Krisztina. 

MTI
  • Az EU-ban egy szűk kör kezében van a valódi hatalom
    „Az európai intézmények működése a gyakorlatban meglehetősen különbözik attól, amit a szerződésekben vagy a könyvekben olvashatunk" - jelentette ki Trócsányi László. Rámutatott, hogy az Európa Parlamentben elvileg ugyan minden tagállam egyenlő, de . "a valódi hatalom egy szűk kör kezében van", s a döntések meghozatala "zárt ajtók mögött történik".
  • Meghosszabbítja a kormány az oltási akcióhetet
    Egy héttel meghosszabbítja a kormány a hétfőn indult oltási akcióhetet - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken reggel.
  • Brutális erejű választási beavatkozásra készülhetünk
    Horváth József: Közép-Európán söpört végig egy furcsa, kormányokat és politikusokat buktató hullám. Ausztria, Csehország, Szlovákia, Románia és legutóbb Bulgária. Ami közös bennük, hogy az európai balliberális fősodorral szemben álló politikusokat, pártokat járattak le és szorítottak ki kormányzati pozícióból.
MTI Hírfelhasználó