Brókerbotrány: fókuszban a kártalanítás
Európában is húszezer euró körüli a kártalanítás felső határa
Az elmúlt hetekben a szocialista brókerbotránytól volt hangos a sajtó. Ennek kapcsán pedig reflektorfénybe kerültek a kártalanítást végző társaságok, amelyek tevékenységéről a közvélemény vajmi keveset tudott.
2015. április 7. 09:26

A Befektetővédelmi Alap az egyik, amely részben vagy egészben mérsékelheti a befektetők veszteségeit. A pénzintézeti ügyfelek kártalanítását pedig az Orszgos Betétbiztosítási Alap (OBA) végzi. Itthon, hasonlóan sok más európai országhoz, az EU által előírt minimális összeget fizeti a kártalanítási alap. Pedig az Európai Bizottság évekkel ezelőtt benyújtott egy módosító javaslatot, melyben egységesen ötvenezer euróra – azaz a jelenlegi két és félszeresére – emelték volna a kártalanítási alap alsó határát.

Február 24-én érkezett az első sokkoló hír a Magyar Nemzeti Banktól (MNB), hogy a Buda-Cash meghamisította az elmúlt több mint tíz év adatszolgáltatását, és százmilliárd forinttal nem tud elszámolni. Ezt követően a Hungária Értékpapír Zrt.-nél, majd pedig a Quaestor Értékpapír Zrt.-nél is szabálytalanságokra bukkant a felügyelet. Ezek a visszaélések együttesen több százmilliárd forintra rúgnak. A kirobbant brókerbotrány okán joggal aggódnak a pénzüket féltő ügyfelek. Bár a csalások miatt sokakat jelentős veszteség ér, a károk mérséklésére létrehozott Befektetővédelmi Alap (Beva) részben vagy egészben kártalaníthatja a befektetőket.

A Beva önálló jogi személy, amely a törvény rendelkezései, valamint saját szabályzatai alapján, tagjai díjbefizetései (egyszeri csatlakozási díj és éves tagdíj) felhasználásával korlátozott vagyoni biztosítást nyújt abban az esetben, ha valamely tagja a meghatározott ügyfélköveteléseket fedezet hiányában nem képes kiadni – írta a Portfólió. A Beva tagjainak belépéskor csatlakozási díjat kell fizetniük, amelynek mértéke a csatlakozó vállalkozás jegyzett tőkéjének 0,5 százaléka, de nem lehet kevesebb, mint ötszázezer forint, és nem haladhatja meg a hárommillió forintot.

A tagok továbbá éves tagdíjfizetéssel járulnak hozzá az alap forrásaihoz. Ennek alapja a tárgyévet megelőző naptári évben az alap kártalanítási kötelezettsége alá tartozó befektetők tulajdonát képező, az alap tagjának kezelésében lévő pénz és értékpapír átlagos állománya. Az éves díj mértékét a díjalap arányában határozzák meg az egyes tagok esetében, figyelembe véve a teljes díjalapból az egyes befektetők kártalanítási összeghatárt meg nem haladó értékű pénz- és értékpapír-állományának összesített értékét. Ha a rendelkezésre álló összeg a kártalanításra nem lenne elég, a Beva igazgatósága rendkívüli befizetést rendelhet el tagjai terhére, illetve hitelfelvételről dönthet.

A Bevának jelenleg 13 milliárd forintra rúg a vagyona, melyet a tagok rendkívüli befizetése 14,5 milliárd forintra növelhet. A rendkívüli befizetés jogcímen a jogszabály szerint legfeljebb az előző éves tagdíj összegét fizethetik be. Így a várhatóan jelentkező pótlólagos forrásigényeket a Beva teljes mértékben a piacról lesz kénytelen bevonni, miután az MNB jogszabályi okok miatt nem segíthet, még az OBA-nak nyújtott rövid, likviditási hitel sem kivitelezhető.

Egységes keretrendszer

Az Európai Unió 1997-ben kiadott irányelve egységes keretrendszert határoz meg. A jelenlegi uniós direktíva szerint a kártalanítási alapnak a fedezett eszközök értékének legalább 0,5 százalékával megegyező forrással kell rendelkeznie. Az irányelv által lefektetett legfontosabb alapelvek a következők: kötelező és egyetemes rendszer, a minimális kártalanítási összeg húszezer euró, azonnali kompenzáció, valamint a tagállamokra kiterjedő hatáskör.

A Portfólió szerint sok kritika érte a jelenlegi rendszert, miután a húszezer eurós minimumot 1997 óta egyetlen alkalommal sem igazították a változó körülményekhez, hiába a gazdasági világválság, az infláció és a befektetők pénzügyi eszközökben levő növekvő kitettsége. Ezen probléma orvoslására az Európai Bizottság módosító javaslatot nyújtott be, de hosszas egyeztetés után ezt visszavonták, miután a tagállamoknak nem sikerült közös álláspontot kialakítaniuk. A módosító javaslat többek között a következőket tartalmazta:

    a kompenzációs keret minimálisan előírt húazezer euróról egységesen ötvenezer euróra történő emelése
    a felmerült kárból a befektetőket terhelő, legfeljebb tízszázalékos limit eltörlése
    a tagállamokban működő kártalanítási alapok forrásaihoz történő hozzájárulások egységesítése
    az egyes tagállamokban működő alapok szorosabb együttműködése (például: végső esetben hitel nyújtása a bajba került alapnak)
    a kártalanítási kifizetések felgyorsítása
    a MiFID (egy kérdőív, mely alapján a befektetési szolgáltatók felmérik az ügyfél kockázattűrő képességét, pénzügyi ismereteit és helyzetét) által érintett összes eszköz biztosítva legyen
    harmadik félnél jelentkező problémák esetén is fizessen az alap (például letétkezelő nemfizetése esetén)
    befektetők részletesebb tájékoztatása az alap által biztosított és nem biztosított eszközökről


Hol mire számítsunk, ha baj van?

Nemcsak itthon húszezer euró a kártalanítás felső határa, az uniós országok többségében szintén az irányelv által előírt minimumösszegre számíthatnak a befektetők. A kelet-közép-európai régió egyik meghatározó tőkepiacán, Ausztriában a természetes személyeket száz százalékban kártalanítják, de maximum húszezer euróig, míg jogi személyek és társas vállalkozások esetében a felső limit szintén húszezer euró, de csak 90 százalékban történik a kártalanítás.

A régió másik legnagyobb tőkepiacán, Lengyelországban a kompenzációs alap legfeljebb 22 ezer euróig biztosít, mégpedig úgy, hogy az első háromezer euróig száz százalékban, az e feletti résznek pedig 90 százalékában, de maximum 22 ezer eurónak megfelelő zlotyig. Igen hasonló a helyzet Németországban is, a befektetőket itt is a minimálisan előírt, legfeljebb húszezer euróig kártalanítják, ráadásul itt csupán a kár 90 százalékáig kompenzál a befektetővédelmi alap, a veszteség tíz százaléka a befektetőt terheli. Franciaországban ugyanakkor igen nagyvonalú a helyi befektetővédelmi alap, sőt meglehetősen nagy az átfedés a betétbiztosítással. Itt 70 ezer euróig biztosítják a tagoknál vezetett értékpapírszámlákon levő értékpapírokat, azonban abban az esetben, ha az értékpapírszámlához kapcsoló pénzeszközök visszafizetése sem biztosított, további 70-100 ezer euróig fizet kártalanítást az alap, attól függően, hogy a befektetési szolgáltató rendelkezik banki háttérrel vagy nem.

Az Egyesült Királyságban is jóval nagyobb összegben biztosítják az ügyfeleket, kár esetén 2010-től száz százalékban kártalanítják, de legfeljebb 50 ezer fontig, amely közel 70 ezer euró.

Hogyan tovább?

A jövőben fellépő hasonló esetek megelőzése érdekében az MNB több módosítást javasolt a tőkepiaci törvény befektetővédelemre vonatkozó részével kapcsolatban. Többek között felvetette az Országos Betétbiztosítási Alap és a Beva összevonását a befektetők és a betétesek hatékonyabb védelme érdekében, de megemelnék a Beva jelenleg húszezer eurós biztosítási összeghatárát is. Ez főleg a nyugdíj-előtakarékossági számlával rendelkező ügyfelek számára lehet jó hír, ugyanis a javaslat szerint az olyan termékekre, amelyek elsősorban megtakarítási célt szolgálnak, magasabb kártalanítási összeget kellene fizetnie a Bevának.

Magyar Hírlap
  • Miért félnek Trumptól még mindig?
    Aki alternatív világértelmezési keretet és fogalom-készletet merészel használni, azt egész egyszerűen kitiltják minden létező platformról, és ezzel volt valóság, nincs valóság, egy gonddal kevesebb.
  • Vakcinaügyben lassú az EU, új beszerzés is szükséges
    A magyar oltókapacitás jóval nagyobb, mint amennyi koronavírus elleni vakcina van - mondta Orbán Viktor pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. A miniszterelnök bejelentette azt is: legkésőbb 2022-től jövedelemadó-mentességet kapnak a 25 év alattiak.
  • A jég hátán (boldogan) élni
    Kupát szervezett az egykori műkorcsolya Európa-bajnok Gór-Sebestyén Júlia, miután szinte az összes nemzetközi versenyt törölték.
MTI Hírfelhasználó