Budapesti egyeztetés a Tesláról
Görögországon, Macedónián és Szerbián át a Tesla névre keresztelt gázvezetéken juttatná el Magyarországra, s akár innen tovább a tervek szerint a Török Áramlaton 2019 után megjelenő orosz gázt Budapest. A török Európa-ügyi miniszterrel kiegészülve az érintett országok külügyminiszterei ma a magyar fővárosban tárgyalnak a témáról.
2015. április 7. 13:22

A Nabuccót már el is felejtettük, s leszámoltunk a Déli Áramlattal is. Moszkva ehelyett az úgynevezett Török Áramlatban gondolkodik, amelyen a teljes kapacitás elérésével évente 63 milliárd köbméter gáz jutna el a török–görög határig. Ezzel párhuzamosan 2019 után Oroszország kiiktatná az ukrajnai tranzitútvonalat, ami persze nem olyan egyszerű, mint ahogy sokan gondolják, ám nehéz helyzetbe hozná Közép-Európát. A Déli Áramlat kiesésével tovaszálltak az európai rendszerbe jelenleg be nem kötött balkáni államok diverzifikációs elképzelései is, hiszen az Európai Unió által favorizált TAP Dél-Olaszország felé halad, így lényegében elkerüli a régiót. Épp ezért Közép- és Délkelet-Európa most azon gondolkodik, hogyan jut gázhoz a török–görög határról.

Vannak olyan vélemények, amelyek szerint e déli folyosóra nincs is szükség, hiszen Magyarország Ausztria és Szlovákia felől elvileg már közvetlen orosz szállítások nélkül is képes lenne kielégíteni importigényét. Elvileg, a gyakorlatban azonban ez legfeljebb kiegészítheti a közvetlen orosz szállítást, amelynek Ukrajnán vezető tranzitja mind bizonytalanabb. Ráadásul déli vezeték nélkül esély sincs arra, hogy valamikor a kaszpi térségből vagy a Közel-Keletről importáljunk gázt. Mások szerint túl drága – a becslések szerint 4-5 milliárd euróba kerülne az 1300-1400 kilométeres nyomvonal megépítése – a görög, macedón, szerb, magyar útvonal, mikor a Tesla költségvetésének mintegy negyedéből ki lehet hozni az úgynevezett Eastringet. A szlovák érdekeltségű, ám cseh menedzsment által irányított Eustream cég nagyrészt már meglévő csöveken juttatná el a gázt a török határtól Közép-Európába. Megfordítanák az ukrajnai orosz tranzit leállásával feleslegessé váló Balkan Streamet, építenének egy 700 kilométeres szakaszt Romániában, s onnan Ukrajnán vagy Magyarországon át csatlakozna rá a vezeték a Szlovákiában meglévő rendszerre. S éppen az Eustream menedzsmentjének Magyarországgal szembeni bizalmatlansága az egyik probléma. Ráadásul a bolgárokon már a Déli Áramlat is megbukott, a románok pedig eddig sem siettek a rendszerek összekötésével. A szerbiai belépési pont így kétségkívül megbízhatóbb.

A Tesla mögött Deák András, az MTA KRTK Világgazdasági Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa magyar részről azt látja, a kormány, lázadva az eddigi status quo ellen, minden lehetőséget megragad, hogy tranzitország legyünk. Mint a szakértő lapunknak elmondta, ez az elképzelés nem rossz, bár nem lát sok esélyt a vezeték megvalósítására. A Teslának ugyanazokat a harcokat kellene megvívnia, mint a Déli Áramlatnak. Könnyíti a brüsszeli engedélyezést, hogy nem a Gazprom lenne a tulajdonos, növeli ugyanakkor a kockázatokat a terv mögött álló termelő hiánya. A perdöntő és legnagyobb probléma azonban Deák András szerint a pénz, a vezeték megépítésének finanszírozása.

Magyar Nemzet
  • Az EU-ban egy szűk kör kezében van a valódi hatalom
    „Az európai intézmények működése a gyakorlatban meglehetősen különbözik attól, amit a szerződésekben vagy a könyvekben olvashatunk" - jelentette ki Trócsányi László. Rámutatott, hogy az Európa Parlamentben elvileg ugyan minden tagállam egyenlő, de . "a valódi hatalom egy szűk kör kezében van", s a döntések meghozatala "zárt ajtók mögött történik".
  • Meghosszabbítja a kormány az oltási akcióhetet
    Egy héttel meghosszabbítja a kormány a hétfőn indult oltási akcióhetet - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken reggel.
  • Brutális erejű választási beavatkozásra készülhetünk
    Horváth József: Közép-Európán söpört végig egy furcsa, kormányokat és politikusokat buktató hullám. Ausztria, Csehország, Szlovákia, Románia és legutóbb Bulgária. Ami közös bennük, hogy az európai balliberális fősodorral szemben álló politikusokat, pártokat járattak le és szorítottak ki kormányzati pozícióból.
MTI Hírfelhasználó