A szlovák állam erkölcsi elégtételét várjuk
A felvidéki magyarság a szlovákiai zsidó és német közösségekhez hasonlóan várja, hogy a szlovák állam adjon számára erkölcsi elégtételt a kollektív büntetéssel sújtás és szülőföldről való száműzetés miatt - mondta az Országgyűlés elnöke vasárnap Komáromban, a felvidéki kitelepítettek emléknapján.
2015. április 12. 22:01

"Kölcsönös lelki megbékélés nélkül tovább él, lappang a bizalmatlanság, amely mindenkit és minden jó szándékú együttműködést is gyengít és hátráltat, végső soron kudarccal fenyeget" - tette hozzá Kövér László.

A házelnök kifejtette, hogy magyar szempontból a bizalmat erősítené, ha a jelenlegi szlovák állam megkövetné a szülőföldjükről elűzött felvidéki magyarokat, jogrendjéből törölné a kollektív bűnösség elvét érvényben tartó rendelkezéseket, valamint viszonossági alapon járna el a mostani állampolgársági ügyekben. "Méltatlan vitát oldana fel Magyarország és Szlovákia között, ha a Szlovákiában élő magyarok ugyanolyan akadálymentesen rendelkezhetnének magyar állampolgársággal, mint ahogy a Magyarországon élő szlovákok rendelkeznek szlovák állampolgársággal" - mondta Kövér László.

Az Országgyűlés elnöke emlékeztetett arra, hogy Magyarország elsőként ismerte el a demokratikus Szlovákia államiságát, szuverenitását és területi sérthetetlenségét, valamint az alaptörvény államalkotó tényezőként tekint az országban élő nemzeti közösségekre, biztosítva számukra a kulturális autonómiát.

"Mindezek alapján Magyarország jó lelkiismerettel szorgalmazza a Szlovákiával való bizalom megerősítését, a mai és a jövőbeli magyar és szlovák nemzedékek hasznára és érdekében" - jelentette ki Kövér László.

A politikus felhívta a figyelmet arra, hogy kollektív bűnösségről szóló rendelkezések Csehország és Szlovákia európai uniós csatlakozásával az európai jogrend részévé váltak, ugyanakkor az emberi jogok rendszeréből hiányzik a szülőföldhöz és a nemzeti, kulturális önazonossághoz való jog.

A megemlékezés után tartották meg a Kárpát-medencében meghirdetett Emlékezz Felvidék 1945-1948 elnevezésű középiskolai vetélkedő eredményhirdetését. A versenyre 47 csapat jelentkezett, köztük számos határon túli oktatási intézmény.

Az Országgyűlés 2012-ben Komárom polgármestere, Molnár Attila (Fidesz-KDNP) kezdeményezésére nyilvánította a felvidékről kitelepítettek emléknapjává április 12.-ét, az első szervezett szállítmányok indulásának időpontját. A határozatban rögzítették: az Országgyűlés szükségesnek tartja a méltó megemlékezést a benesi dekrétumok miatt a Csehszlovák Köztársaságból kizárt, Magyarországra telepített magyarságról.

Komárom az elmúlt évtizedben a kitelepítések emlékvárosának szerepét töltötte be. A helyi Kecskés László Társaság felvállalta a felvidéki kitelepítettek ügyét, könyveket és kiadványokat is jelentettek meg a témával kapcsolatban. Kecskés László helytörténész volt a Klapka György Múzeum megalapítója, akit Révkomáromból telepítették Komáromba.

Az 1945 májusa és októbere között hatályba léptetett Benes-dekrétumok a magyar és német lakosságon torolták meg Csehszlovákia széthullását, a nem-szláv népességet megfosztották állampolgárságától, vagyonától és állásától. Közel 170 ezer magyar hagyta el az állam területét, javait kényszerűen hátrahagyva.

A törvényeket mind a rendszerváltás utáni Csehszlovákia, mind a szétváló cseh és szlovák állam - egyes rendeletek kivételével - megőrizte jogrendjében, s 2007-ben az utódállamok még azt is elérték, hogy azok az Európai Unió lisszaboni szerződésének keretein belül is hatályban maradhassanak.

Segíteni kell a kárpátaljai magyarokat a szülőföldön maradásban 

Segíteni kell a kárpátaljai magyarokat, hogy a mostani nehéz helyzetben is szülőföldjükön tudjanak maradni - jelentette ki az Országgyűlés elnöke. Kövér László vasárnap Komáromban, a felvidéki kitelepítettek emléknapján az M1 aktuális csatornának nyilatkozva hangsúlyozta: Ukrajnában súlyos a helyzet, az egzisztenciális feltételek kezdenek eltűnni.

A házelnök kiemelte: miközben a jobb élet reményében "menekültek tízezrei öntik el" az Európai Uniót, egy jelentős részük Magyarországot, a magyar államnak és az embereknek is mindent el kell követniük, hogy segítsék a kárpátaljai magyarokat a helyben maradásban.

A határon túli magyar kisebbségek között mindig is ők voltak a legnehezebb helyzetben, ugyanakkor náluk a legalacsonyabb az elvándorlás - mondta. Ha eddig kitartottak, akkor megérdemlik a támogatást ezekben a nehéz időkben - jelentette ki Kövér László.

hirado.hu - MTI
  • Gyurcsányi fordulat: igazat mondott
    A gyurcsányi cél ez volt: „visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól…” Mi fűtötte? Az, hogy „ történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok.”
  • Pluralizmus Ismét Működésben – PIM
    Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
MTI Hírfelhasználó