Veszélyes a szélsőjobb, de nem náci
A baloldal európai háttérbe szorulásának okairól, a konzervatív problémamegoldások társadalmi fogadtatásáról és a szélsőjobb előretöréséről is beszélt a Vasárnapi újságban Zárug Péter Farkas és Galló Béla politológus.
2015. április 20. 12:40

Az Európai Unió politikai térképe látványosan átrendeződött. Évek óta sorra buknak el a baloldali kormányok, és napjainkban is csak elvétve található olyan ország, ahol ilyen színezetű az irányítás. Nem örömteli azonban a jobboldali kormányok helyzete sem, hiszen ugyanazokkal a problémákkal kell szembenézniük, például a bevándorlással, az idegenellenességgel, az államadóssággal, az elöregedő társadalommal, vagyis a nyugdíjkassza kétes jövőjével.

Galló Béla politológus szerint a baloldal visszaszorulásának elsődleges magyarázata 2008-as világgazdasági válság, miután krízis idején a konzervatívabb megoldások kerülnek előtérbe, hiszen akkor mindenki túlélni akar. Ebben az általános társadalomlélektani, gazdasági helyzetben évekre visszamenőleg úgy tűnik, hogy a jobboldal jobb válaszokat kínál az akut problémák kezelésére – nem az egész válság megoldására. Az úgynevezett harmadikutas baloldal – amely többek között Bill Clinton, Tony Blair, Gerhard Schröder nevéhez fűzhető – nem bizonyult jó válságkezelő politikai menedzsmentnek, és egyre inkább veszít mindenhol Európában a támogatottságából.

Zárug Péter Farkas szerint a baloldalt a második világháború után egyre inkább a liberális eszme hatotta át, amelynek következménye az állam szerepéről vallott felfogás megváltozása lett. A baloldal is azt az álláspontot képviselte egy idő után, hogy az állam, amely rossz gazda, lehetőleg semmibe ne szóljon bele. Az elemző szerint ennek a koncepciónak a hibáját mutatják például az aktuális magyarországi pénzügyi botrányok, a Quaestor- vagy a Buda-Cash-ügy. Az érintett brókercégek által elkövetett törvénytelenségek oka ugyanis az volt, hogy a pénzügyi világ nagyon erőteljes szabályozatlanságot ért el az állam oldaláról. A válság azonban megfordította a helyzetet, a jobb oldal pedig azt mondja, igenis, legyen erős állam, irányítsa az életünket, tegye azt kiszámíthatóvá.

Galló Béla arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendszerváltás kezdete óta a mai napig nem esik szó olyan sikeresen működő és sokkal államcentrikusabb baloldali modellekről, mint például a skandináv. Érdekes módon az északi országok azzal együtt is nagyon versenyképesek, hogy nagy hangsúlyt helyeznek az állam által generált gazdasági folyamatokra és a szociális kiadásokra.

A szélsőjobb előretöréséről Galló Béla azt mondta, azt a globalizációs folyamatok erősítették föl.  Annak a nyugati tőkének jelentős része, amelyből korábban a hazai fejlett középosztály húzott hasznot, olcsóbb munkaerőt biztosító államokban fektették be. Ezzel párhuzamosan a bevándorlók révén az olcsóbb munkaerő a gazdagabb országokban is megjelent.  Mindez megrendítette a nyugat-európai alsóközéposztályok komfortérzetét, és ma már nem nagyon érik be az eddigi konzervatív megoldási kísérletekkel, hanem egyre inkább a jobboldal szélsőségesebb változatai felé tolódnak el.

A politológus hangsúlyozta, a legerősebb szélsőjobboldali mozgalmak éppen a legfejlettebb országokban jöttek létre, ami abból következik, hogy ott a középosztálynak van még mit féltenie, így széles táptalaja van az idegenellenességnek. Ez nem faji, hanem szociális alapú sovinizmus.

Galló Béla szerint ezeket a mozgalmakat nem lehet lenácizni, lefasisztázni – miközben nyilván vannak ilyen elemeik is –, mert nem ez a lényegük és más a történelmi helyzet is. Ettől a szélsőjobb még nem lesz kevésbé veszélyes, csak pontosabb, találóbb leírás kellene rájuk, mert ez így a probléma szőnyeg alá söprése. Igaz ez a radikális baloldalra is, azt sem lehet csak úgy lekomcsizni – tette hozzá.

Zárug Péter Farkas szerint, amikor ezek a pártok reális lehetőséget látna a kormányra kerülésükre, már nem csak a szűk, radikális réteget akarják megnyerni maguknak, és megpróbálnak másképp közeledni a mindennapi emberekhez. Ebben a legelső és a legügyesebb Jörg Haider ausztriai politikus volt, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke volt, amely az 1999-es nemzetgyűlési választáson a második legtöbb szavazatot érte el, majd kormányra került, koalícióban az Osztrák Néppárttal (ÖVP).

hirado.hu - Kossuth Rádió Vasárnapi Újság
  • Pluralizmus Ismét Működésben – PIM
    Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
  • A Demokrácia Védvonal
    A mintegy 175 kilométer hosszú, 4 méter magasra tervezett létesítmény nem csupán műszaki jelentőségű.
  • Hazug és álhumánus az európai baloldal
    Álhumánus és hazug az európai baloldal által képviselt migránsbarát politika. Nem csak azért, mert saját politikai céljaikra használják fel az egyébként valóban kiszolgáltatott embereket, de egyúttal egy hamis szerepben is tetszelegnek azáltal, hogy azt sugallják, meg tudjuk oldani Afrika összes problémáját – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Hölvényi György.
  • A cigányság érdekeiért tüntetett Demszky, Iványi és Mécs
    A cigányság érdekeiért tüntettek civil szervezetek vasárnap Budapesten Szabad bíróság! Szabad Gyöngyöspata! jelszóval.
  • Besúgóként tette gördülékennyé karrierjét az Oscar-díjas „Képesi”
    Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója úgy látja: ha Szabó István megkapja és át is veszi a díjat, ez azt jelenti, hogy egy olyan életművet díjaznak harminc évvel a kommunizmus bukása után, amelynek szerves része a besúgói tevékenység. Az elismert rendező sosem kért bocsánatot.
MTI Hírfelhasználó