Lezsák Európa részeként tekint Oroszországra is
Oroszország éppúgy Európa része, mint a nyugati-európai vagy a közép-európai országok - mondta Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke.
2015. április 21. 15:16

Lezsák Sándor kiemelte: nincs jó vagy rossz, jobban vagy kevésbé európai ország. Az európai országok csak egymást megértve, egymás értékeit és érdekeit tiszteletben tartva tudnak együtt élni, és ez egy mindig aktuális üzenet - hangsúlyozta.Kifejtette: az európai együttélés kereteit kell alakítani, meg kell ismerni egymás gondolatait, és nem közvetítőkön keresztül, hanem egymással beszélve, ha kell, vitatkozva is. Úgy vélte, ez minden területre vonatkozik, és a politika, valamint a gazdaság mellett a kultúra az a nyelv, amelyet mindannyiunknak értenünk kell.

Vlagyimir Szergejev budapesti orosz nagykövet közölte: jelenleg kétségtelenül bizonyos problémák mutatkoznak Oroszország és a közép-európai országok kapcsolataiban, de a legfontosabb a nyílt és őszinte párbeszéd fenntartása.

A diplomata szerint az Oroszország és az Európai Unió közötti kapcsolatok sem nevezhetők egészében felhőtlennek.

Az Oroszország és a közép-európai régió kapcsolataiban jelentkező problémák között említette a nagykövet a szankciókat, a biztonsági kérdéseket, a NATO-határok kiterjesztésének kérdését, továbbá a bizalomhiány kialakulását. Aggasztó, hogy mesterséges módon lezárulnak a kommunikáció csatornái, amelyek korábban éveken át lehetőséget teremtettek a rendszeres párbeszédre, a problémák felvetésére és megoldására - vélekedett.

Vlagyimir Szergejev ezért hangoztatta a nyílt és őszinte párbeszéd jelentőségét, és azt, hogy e dialógusnak a kölcsönös tiszteleten, egymás érdekeinek figyelembe vételén kell alapulnia.

A Gorcsakov Alapítvány rendezvényén Balogh Csaba, a Külgazdasági és Külügyminisztérium keleti nyitásért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy a magyar-orosz kapcsolatokat sok eredmény és jó együttműködés jellemzi. Közölte, a magyar külpolitikát alapvetően az ország földrajzi elhelyezkedése és az itt töltött 1100 éves államiság tapasztalatai határozzák meg. Kifejtette: Magyarország ezen hosszú időszak alatt mindig a Nyugat és a Kelet határvonalán helyezkedett el, és mindig veszteségeket kellett elkönyvelnie, ha a Nyugat és a Kelet rajta keresztül viaskodott, de mindig szép hasznot realizált, ha rajta keresztül kereskedtek.

Ezért Magyarország a jövőben is abban érdekelt, hogy a tranzithelyzetét kihasználhassa, így a magyar külpolitika egyik legfontosabb célja, hogy az EU-orosz kapcsolatok mielőbb visszatérjenek a normális kapcsolatépítés szakaszába - mutatott rá.

A helyettes államtitkár hangsúlyozta: valódi stratégiai partnerségre van szükség Magyarország és Oroszország, valamint az unió és Oroszország között.

Balogh Csaba úgy fogalmazott, Oroszország megkerülhetetlen tényező marad az EU számára, és ez fordítva is így van, a világ és Európa problémái "nem kezelhetők Oroszország bevonása nélkül, főleg nem ellenében". Hozzátette: mindemellett Magyarország fenntartja magának a jogot, hogy nem mindenben ért egyet azzal, ahogyan Oroszország a külkapcsolatait kezeli.

hirado.hu - MTI
  • „Befolyásolási művelet” az októberi választáson
    Földi László: Az antagonizmusban lévő ellenzéki pártok a koncon való veszekedés miatt szétmarcangolnák egymást, de a külső erőtér ennek az elkerülésére elképesztő pénzt öl a 2022-es projektbe.
  • A migránsokat hajtja a közelgő tél
    Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke azt kérte a svéd Ylva Johansson leendő uniós belügyi biztostól, hogy ismét kezdje el a tárgyalásokat az intézményekkel és a tagállamokkal az új menekültügyi rendszer kidolgozása érdekében. Ennek több elemét az Európai Parlament már elfogadta a leköszönő Európai Bizottság előterjesztése alapján, azonban a tagállami szintű tárgyalások megrekedtek.
  • Tetemre hívás
    A tanácskommün összeomlását követően a román hadsereg a bolsevizmus elleni harc jelszavával nemcsak a Duna-Tisza közét, hanem Budapestet és a Dunántúl keleti részét is megszállta. A Nagy Háború és a forradalmi téboly által tönkretett és kirabolt országgal az antant mielőbb békét akart kötni, ezért a Nemzeti Hadsereg fővezérét, Horthy Miklós altengernagyot támogatta a konszolidálásban és a rendcsinálásban. Száz éve, 1919. november 16-án vonult be a fővezér Budapestre,és egy új korszak vette kezdetét.
MTI Hírfelhasználó