Azok a boldog szép napok - MDF 1990
A szabad választásokat megelőző 1990-es kampányra emlékeztek az egykori résztvevők a Polgárok Házában.
2015. május 2. 09:21

A tudósító tényszerűen kezdi, április 29-én, szerda este tartották a Nemzeti Fórum Kölcsey Körének 37. rendezvényét  A kampányok kampánya címmel, zsúfolt nézőtér előtt a Polgárok Házában. 

Horváth Béla, a Kölcsey Kör vezetője bevezetőjében elmondta,  jó nézni a régi arcokat, az egykori nagy csapat tagjait és mindenkit, akik egykoron egy célért küzdöttek. Hozátette, hogy fiatalon bámulta az ötvenhatosokat, amiért azok egy történelemfordító mozzanat részesei lehettek, de társaival 1990-re - nem fegyverrel, hanem szavaik és akaratuk révén - szintén elérték, hogy Magyarország szabad és független lett.

Ezután levetítették az MDF 90-es kampámyfilmjét, Talpassy Zsombor alkotását. És ez megtette hatását, a közönség, mintha érettségi vagy családi találkozón lett volna, érzelmileg azonnal ráhangolódott a régi idők hangulatára, a közösség élményére. Megható volt nézni és hallgatni Sinkovits Imrét, akinek elégtétel lehetett, hogy 56-os szavalása után most is verset mondott utolérhetelen orgánumán és emellett biztató szavaival az MDF-kampányfilm főszereplője is volt. A nézőtér emlékezett és szinte megfiatalodott. 

Lezsák Sándor, a Nemzeti Fórum elnöke, az Országgyűlés alelnöke arról beszélt, hogy  talán kiválasztottak voltunk, mégpedig arra, hogy történelmi ritmusérzékkel mindenki tegye a dolgát a munkahelyén, baráti társaságban, legyen az a legkisebb településen vagy a fővárosban. A mostani megemlékezések kapcsán megjegyezte: kevesen voltunk, de sokan maradtunk; de, mint mondta, sok résztvevő szinte hőstettként tekintett saját maga egy-egy akkori mondatára, cselekedetére.

Ez a kevesen voltunk, sokan maradtunk elgondolkoztató, sok mindenre érvényes bon mot, de azért hozzátette, mi már akkor is sokan voltunk, nagyon sokan, érezni lehetett a tömeget és az erőt.

Bíró Zoltán, az MDF alapító elnöke szerint legfőbb céljuk volt, hogy vérontás nélkül mozduljon meg valami a társadalomban, mert abban egyetértettek, hogy - idézve Csurkát - 1956 tanulságai után nincs több vesztegetni való vérünk. Szerinte az MDF azért is volt előnyben a választásokon versenytársaival szemben, mert másfél-két évtizedes önszerveződés eredményeként jött létre a párt. Ez idő alatt pedig lefuthattak a közös munkát gátló reménytelen viták - tette hozzá. Elmondta, hogy akkoriban az ő, vagy Für Lajos lakásán gyűlt össze a vezérkar szinte naponta. Életem nagy élménye, hogy nem az SZDSZ győzött - jegyezte meg az 1990-es választásról szólva az egykori pártvezető.

Ezután a felkért hozzászólók, az egykori kampánycsapat tagjai kaptak szót. Nagyon sokan kiemelték, megjegyezték és bevallották, hogy ez a néhány hónap életük legboldogabb és legmeghatározóbb időszaka volt.

És a tudósító tényszerűen folytatja, megfogadva Goethe mondását, hogy megígérem, hogy őszinte leszek, de hogy pártatlan, azt nem. Mert itt már az érzelmek, az emlékek, huszonöt év távlatának felidézése minden hallgatóban ugyanazt a rezgést hozta elő. Eliramlott az élet, de valamikor jót gondoltunk és tenni akartunk hazánkért.

Balogh László, aki ma a MTVA  Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának elnöke, operatőrként a kampány előtti kampányról emlékezett meg. Felidézte, hogy a romániai forradalom eseményei alapvetően megváltoztatták a MDF kampányát, hiszen a kevés pénz és az akkori infrastruktúra hiányosságai ellenére a Fórum 1989-ben száznegyvenhat járműből álló segélykonvojt indított a forradalom napjaiban Romániába. Kamionok, teherautók és személygépkocsik sokasága vitte a gyorssegélyt. Hívott minket a nemzet, és mentünk - fogalmazott, szólva arról is: ellopták a történelmünket, miután az MDF nem dolgozta fel saját történetét.

Balsai István, aki ma alkotmánybíró, az Antall-kormány egykori igazságügyminisztere olyan történetet mesélt el, amit még nyilvánosság előtt nem mondott.

Mint az MDF fő jogásza - és akkoriban a jogászoknak igencsak sok dolguk volt - Dacia autójába rakta azt a táskát, amiben az MDF képviselő-jelöltjeinek összes dokumentuma szerepelt, hogy elvigye a választási bizottsághoz. De előtte a Markó utcában délelőtt még tárgyalása volt, s amikor az autójához lépett, döbbenten látta, hogy feltörték és a táska eltűnt. Idegesen telefonált  mindenhova - akkor még nem voltak mobiltelefonok -, és néhány óra múlva értesítették, hogy a táska a bíróság valamelyik folyosói ablakában van, ahova persze nem is tette. Így végül el tudta vinni a bizottsághoz és regisztrálhatták a Fórum jelöltjeit. Ez természetesen az akkori titkosszolgálat akciója volt, ilyen időket éltünk. Hozzátette, azóta is őrzi ezt a táskát.

Fekete Gyula arra emlékezett, hogy a fantasztikus újpesti kampánymunka eredményeként az első fordulóban szerzett mínusz hatszáz szavazatos lemaradását sikerült győzelemre fordítani.

Grezsa Ferenc azt mesélte el, hogy később nagy port kavart cikke, az Apák és fiúk először a vásárhelyi újságban jelent meg. Amikor Csurka István odalátogatott, rögtön észrevette és csodálkozott, miért csak egy helyi újságban olvasható. Aztán néhány nap múlva országos hírű lett. Megemlékezett még egy elfeledett vásárhelyi hősről, mondhatnánk mártírról, Tóth József taxisofőrről, aki segélyt vitt autójával, és Aradon és érte a nyílt utcán a halálos lövés.

Kószó Péter orvos felszólalásában azt emelte ki, hogy Hódmezővásárhelyen tartották - még a rezsim alatt - az első nem budapesti konferenciát a kommunizmusról, 56-ról a rendszerváltás szükségességéről. 

Markó István gyulai plakátélményeit osztotta meg. Történt, hogy a városban egy különös alak éjfél után rendszeresen megrongálta az MDF plakátjait. Kitalálták, hogy rajtakapják, egy söröző ablakából figyelték a fejleményeket. Jött is, tette a dolgát, mire odamentek, jól rápirítottak és elzavarták. Másnap döbbenten figyelték a televízióban, hogy az SZDSZ-es agitátor begipszelt kézzel, sápadtan nyilatkozik. Aztán kiderült, hogy a szocialisták verték meg, ugyanezért.

Orosz István Kossuth-díjas grafikusművész, a híres Tavariscsi Konyec-plakát alkotója a plakát történetére emlékezett, felidézve, hogy az MDF-elnökség akkori megosztott véleménye ellenére - Lezsáknak köszönhetően - hogy vált mégis a kampányban fő elemmé műve. Azt is elmesélte, hogy tízegynéhány év múlva, egy külföldi kiállításon, ahol a rendszerváltás plakátjait mutatták be nemzetközi mezőnyben, hatalmas megtiszteltetés érte. Egyetlenegy plakátot loptak el, az övét.  

Pánczél Gyula kecskeméti orvos, bizonyára a mai modern kampánytechinka egyik ösztönös előfutára volt. Elmondta, hogy praxisa révén agitált, és akit lehetett, meggyőzött. Mondták is aztán a paciensek, miért az MDF-re kell szavazni? Azért, mert a Pánczél doktor ezt mondta. Végül felmutatott egy akkori plakátot, mutatis mutandis, fő adu ászuk, Debreceni József volt rajta. 

Szőke László egykori pártigazgató, megannyi kampány főnöke Für Lajos-élményét osztotta meg a hallgatósággal. Az akkori köztársaságielnök-jelölttel protokolláris találkozóra voltak hivatalosak az MTI-nél. A hírügynökség elnöke a húsz perces találkozón csak áradozott vendégeiről, udvariaskodott, mosolygott, érdemi beszélgetés helyett. Fürt már az émelygés kerülgette, mire kiléptek az intézményből. Egy belvárosi alagsori városi borozóba mentek, ahol végre egyszerű, hétköznapi emberekkel lehetett beszélni.  Látod - mondta neki -, ez a lent őszintébb. Ezt a fentet kell megváltoztatni. 

Talpassy Zsombor rövid történelmi elemzése és diagnosztikája komolyabb politológusi munka alapvetése lehet. És megemlékezett  elhunyt társáról, Poros Ferenc operatőrről, mindenesről.

Váli Miklós fotós beszédének egy mondata váltotta ki a legnagyobb derültséget, amikor elmesélte, hogy a hónapok óta tartó esti és éjszakai munkák után a felesége azzal várta, ezt az egészet csak azért találtátok ki, hogy soha ne legyél itthon. Íme, a történelem és a hétköznapok találkozása. És megemlítette Dobos Krisztina nevét, aki szintén fáradhatatlanul dolgozott ebben a kampányban.

Veszely Géza arra emlékezett, hogy mint a kampánycsapat médiáért felelős tagja, micsoda viták és harcok kereszttüzében volt az SZDSZ-es potentátokkal, például Harasztival, amikor a médiafelületek elosztásáról volt szó, azaz melyik párt mikor és mennyit szerepelhet a kampányban a televízióban és a rádiókban.

W-Nemessuri Zoltán arról beszélt, hogy akkoriban még mindenki rutintalan volt a politikai marketing területén, mégis az akkori kampánycsapat egységesen és profin működött, amit országos szinten is elismertek. Volt a tábornoki kar, az elnökség és volt eg hadvezér, a Sándor - mondta. És mi voltunk a Lezsák-fiúk.

Bakó Lajos győri képviselő különös epizódott elevenített fel. Mint az új parlament képviselője, a folyosón beszélgetett gróf Bethlen Istvánnal. Sajnálkozott, hogy a Rába cég elég kilátástalan helyzetbe került, mire a gróf - aki a németországi gyáriparosok elnökségének tagja is volt még akkoriban - a fejéhez kapott, épp most hallottam, hogy az Audi külföldi gyártóhelyet keres, megpróbálok beszélni az illetékesekkel. Nem tudom - mondta Bakó -, minek köszönhető az Audi győri sikerszériája, de hogy ez a beszélgetés így zajlott, azt higgyétek el. Elhisszük.  

Kásler Miklós orvosprofesszor, az Ontológiai Intézet főigazgatója egészen más aspektusból szólalt fel. Akkor még németországi ösztöndíjas volt, csábították is horribilis fizetéssel az ottmaradásra, de ő hazajött. Mint mondta, egész életében a legszabadabbnak 90 és 94 között érezte magát. Később megkérdeztem tőle, akkor is ilyen otromba volt a német sajtó hazánkkal szemben? Dehogy - felelte -, akkoriban kedvencek voltunk a határnyitás miatt, sőt sokan úgy gondolták, hogy a német egyesítés egyik fő inspirálója Magyarország volt. Ma már más a világ, más a politika és más a sajtó is -mondta.

A rendezvény véget ért, de az alkalmi büfében még folytatódott.

Balogh László még elmesélte, hogy a segélykonvoj idején egy marosvásárhelyi parkolóban megjelent egy autó és a felnyitott hátsó csomagtér előtt egyre többen álltak sorba. Kártyanaptárokat osztogattak, melynek első oldalán az SZDSZ logója volt. Hiába a rengeteg teherautó meg kocsi az MDF által gyűjtött élelmiszerekkel és csomagokkal, a helyiek azt hiszik, hogy azokat is a szabaddemokraták küldték. Ilyen az élet.

Hazafelé ballagva újra azon az egy mondaton gondolkoztam. Kevesen voltunk, de sokan maradtunk. Igaz ez mindenre, élethelyzetekre, történelmi, sőt világtörténelmi pillanatokra és szituációkra, de erre, pláne a mai est után talán nem. 

Mert akkor is sokan voltunk és még ma is vagyunk, nem is kevesen, hála az égnek. Magyarok és demokraták.

sz.á.

gondola
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • Új lendület az európai jobboldalnak
    A neomarxista, globalista hullám és politikai erők olyan támadás alá vették az Isten, haza, család hármas egységét a nyugati civilizációban, hogy annak egységes válaszreakciót kell szülnie a jobboldal részéről – szögezte le Szánthó Miklós.
  • Őcsény lovasa nyerte a 15. Nemzeti Vágtát
    Németh János, Őcsény lovasa nyerte Galaxy nevű lovával a 15. Nemzeti Vágta döntőjét vasárnap a budapesti Hősök terén.
  • Megújult a Bakáts téri templom Budapesten
    Felújították a Bakáts téri Assisi Szent Ferenc-főplébániatemplomot Budapest IX. kerületében. Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek vasárnap szentmise keretében áldotta meg az épületet és szentelte fel a templom új oltárát.
MTI Hírfelhasználó