A földforgalmi törvény szabályozása stratégiai kérdés
Az agrárkamara kiáll a hazai földforgalmi szabályozás mellett, noha Győrffy Balázs elnök komoly vitát vár a földforgalmi törvény uniós vizsgálatának megállapításairól.
2015. május 21. 10:57

Ésszerű és életszerű, hogy a brüsszeli érveket ne egyértelműen befogadó állásponttal fogadja a kormány, hanem megpróbálják a magyar nemzeti érdekeket érvényesíteni. "Itt komoly vita várható, a jogászokra nagy szerep hárul" - mondta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke  a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) A birtokpolitikai mozgástérrel kapcsolatos bizonytalanságok hatásai az Európai Unió új tagállamainak szabályozására címmel rendezettkonferencián. A kamara, mint köztestület, ha kell, nemzetközi vagy hazai szinten is fellép a földtörvény védelmében.

A hatályos jogszabály ugyanakkor némi módosításra szorul majd akkor is, ha az Európai Unió egyetlen ponton sem kötelezi Magyarországot a változtatásra - tette hozzá Győrffy Balázs. Már korábban is tervben volt a kétharmados hozzájárulást igénylő jogszabály finomhangolása a mindennapi gyakorlat és észrevételek alapján. Szerinte az Európai Bizottság részéről érkezett megkeresés és a kötelezettségszegési eljárás előszobájában való ücsörgés arra késztette a kormányzatot, hogy ne nyúljon még a törvényhez, és várják meg a brüsszeli észrevételeket. Ezt követően lehet majd a változtatási szükségszerűségeket és az uniós kötelezettségeket "egy kalapban" átvezetni a jogszabályon - mondta.

Győrffy szerint a termőföld mint természeti erőforrás a teljes nemzeti vagyon egynegyede, más vagyonnal ellentétben nem lehet gyarapítani, a szabályozása stratégiai kérdés. Emlékeztetett, hogy a tavaly április végén lejárt moratórium és az ehhez kapcsolódó jogalkotási kényszer nagy vihart keltett. Szavai szerint a 2014 május elsejével hatályba lépett jogszabály célja volt, hogy a helyben élők és valóban mezőgazdasággal foglakozók kapjanak lehetőséget a termőföld birtoklására és használatára. A szabályozással a fő motiváció a belföldi és külföldi spekuláció elleni fellépés volt, a hatályos törvény csak belföldi magánszemély számára biztosít földvásárlási lehetőséget, a földvásárlásra jogosultak köre érdemben szűkült a korábbi szabályozáshoz képest.

A törvény fontos eleme a helyi földbizottságok megalakulása. Mivel azonban ezek nem alakultak meg, a NAK megyei igazgatóságai hagyják jóvá az adásvételeket a jogszabály előírásai alapján, ezek heti rendszerességgel üléseznek. A kamara igazgatóságai a települési agrárgazdasági bizottság véleményének figyelembevételével döntenek. Eddig 32 ezer adásvételi szerződés érkezett a NAK-hoz, a feladatot sikerrel ellátták, az adásvételek ideje nem hosszabbodott meg, minden esetben határidőn belül döntöttek.

Szilágyi Ákos, a Miskolci Egyetem docense szerint 2014 május elsejétől, a moratórium lejártával ki kellett alakítani az uniós jogrendnek megfelelő szabályozást. A legfontosabb jogi kereteket az unió elsődleges jogforrásai adják, ezek közül kiemelte a diszkrimináció tilalmát, a tőke szabad mozgását és a letelepedés szabadságát előíró irányelveket, ezeknek a tagállamoknak meg kell felelni. A tagállamok szabályozása sokféle, a jelenlegi magyar szabályozás alapvetően a mezőgazdasági földre koncentrál, a mezőgazdasági üzem kategória kidolgozása várat magára. A törvény a tulajdon használati kérdéseket rendezte, az öröklési kérdések nincsenek szabályozva - mondta.

Kurucz Mihály, az ELTE docense kitért arra, hogy Magyarország az EU tagjaként köteles betartani az uniós jogot, ennek megfelelően kell a saját belső szabályozását átalakítani. Ha ezt nem teszi, akkor a bizottság fellép a szerződésszegő állammal szemben, továbbá az állampolgárok is felvethetik az uniós jog sérelmét.

Korom Ágoston, az NKE tanársegédje szerint az európai birtokpolitika legnagyobb problémája az, hogy régebben csak a tőke szabad mozgásának kritériumait kellett alkalmazni, jelenleg viszont az összes gazdasági alapszabadság kritériumának kell megfelelni. Ez a tagállam szabályozási képességének drasztikus csökkenéséhez vezethet - fejtette ki. Az a baj, hogy nem tőke a föld - fogalmazott. Szerinte az európai gazdasági alkotmányosság az európai jogban elsőbbséget élvez a többi szerződéses rendelkezéssel szemben.

Napi Gazdaság Online
  • Pluralizmus Ismét Működésben – PIM
    Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
  • A Demokrácia Védvonal
    A mintegy 175 kilométer hosszú, 4 méter magasra tervezett létesítmény nem csupán műszaki jelentőségű.
MTI Hírfelhasználó