A helyszínre vezető csíkszeredai Szék utcán szombat reggel tömött sorokban haladtak a zarándokok a csíksomlyói kegytemplom felé, amely elől aztán felkapaszkodtak a hegynyeregbe. A keresztaljáknak nevezett, kereszt alatt vonuló csoportok élén tábla jelzi a település nevét, ahonnan a zarándokok érkeztek. Az egyházi zászlók mellett megannyi magyar és székely zászló is tarkította a képet.

A szentmise kezdése előtt a szervezők a Fülöp-szigetekről és Kongóból érkezett zarándokokat is bejelentettek. A zarándoklatra megérkezett Áder János köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita.

A szentmise ünnepi szónoklatát idén Jakubinyi György gyulafehérvári érsek mondta. Számára a lengyelországi Czestochowa pálos szerzetesei készítettek kimondottan erre az alkalomra egy miseruhát, amelynek melli részén a csíksomlyói Szűzanya képe, hátoldalán pedig a czestochowai Fekete Madonna képe található.

Az idei búcsú jelmondata, az „Oltalmad alá futunk” a jubileumi Mária-évhez kapcsolódik, amelyet a csíksomlyói Mária-kegyszobor készítésének 500. évfordulója alkalmából hirdettek.

"Legyünk hűek őseink szent hitéhez és erényeihez, vagyis katolikus keresztény szent hitünkhöz, legyünk hűek nemzetünkhöz és szülőföldünkhöz, és legyünk hűek anyanyelvünkhöz, anyanyelvi kultúránkhoz" - hangoztatta az erdélyi főegyházmegye vezetője a Kis- és Nagysomlyó hegy közötti nyeregben tartott szabadtéri szentmisén.

Jakubinyi György a hithez való hűség magyarázatában azt a 448 évvel ezelőtt vívott Tolvajos-tetői csatát említette, amelyben a székelyek római katolikus hitük védelmében vívtak meg a protestáns hittérítőkkel szemben. Elmondta: vannak, akik kétségbe vonják, hogy egyáltalán volt-e ilyen csata, de kellett valaminek történnie, mert különben a katolikus székelyek nem tettek volna olyan fogadalmat, hogy pünkösd szombatján minden évben összegyűlnek a csíksomlyói hegynyeregben. Az érsek szerint ugyanis az egyházi ünnep előtti nap az egyik legalkalmatlanabb a zarándoklatra.

A szülőföldhöz való hűség példázatára elmondta, a szent család is Egyiptomba menekült, de két év után visszatért szülőföldjére, és azután már soha nem hagyta el azt. Az anyanyelvhez való hűséget azzal példázta, hogy a keresztre feszített Jézus nem az egyháza hivatalos nyelvén, hanem édesanyja nyelvén, arámiul mondta el utolsó szavait: Istenem, istenem miért hagytál el engem.

Az érsek prédikációjában a Kánai menyegző bibliai történetét, Jézus első csodatételét idézte. Megemlítette, Mária azt tanácsolta a menyegzői bor elfogyta miatt hozzá fordulóknak, hogy tegyék meg mindazt, amit a fia mond; ezt követően változtatta Jézus borrá a vizet. Hozzátette, azóta is csak az isteni parancsolatok megtartásával, a felebaráti szeretettel lehet kifejezni az isten szeretetét.

"A gyermek is úgy fejezi ki a szülők iránti szeretetét, hogy szót fogad nekik" - magyarázta.
Az idei csíksomlyói búcsú zarándokai a teljes búcsúval járó, vagyis az ideigtartó büntetéstől, a "tisztítótűztől" megszabadító pápai áldásban is részesültek abból az alkalomból, hogy idén 500 éves a csíksomlyói Mária-kegyszobor és az idei zarándoklatra az - ebből az alkalomból meghirdetett - jubileumi Mária-évben kerül sor.