Magyar vetőmaggal védekezhetünk a GMO ellen
Csak a magyarországi előállítás lehet a záloga annak, hogy a hazai földekbe kerülő vetőmag valóban mentes a génmódosított anyagoktól. A külföldről hazánkba érkező import vetőmagtételeknél ugyanis a fokozott ellenőrzések ellenére fennáll a veszélye annak, hogy GMO-mag kerül a szállítmányba.
2015. május 23. 16:34

Csak az idei első négy hónapban közel 660 import vetőmagszállítmánynál ellenőrizte a génmódosított szervezetek (GMO) jelenlétét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A vizsgált tételek közül 26 nem ment át a szigorú rostán. A Nébih hatósági eljárást indít az érintett vállalkozással szemben, a szennyezett vetőmagot pedig megsemmisítették.

Takács Géza, a Vetőmag Szövetség elnöke lapunknak elmondta: csak az import vetőmagok esetében fordulhat elő, hogy génmódosított anyaggal szennyezett mintát találnak. Bár minden vetőmaghoz szükséges a küldő országban kiállított GMO-mentességi nyilatkozat, a dokumentum birtokában sem lehetünk biztosak abban, hogy valóban „tiszta” a szállítmány. Számos olyan eset volt az elmúlt időszakban, amikor a beérkezett, tanúsító nyilatkozattal rendelkező vetőmagról derült ki, hogy GMO-szennyezett. Takács Géza szerint, ha már csak a nyomát megtalálják a génmódosított anyagnak, mindegy, hogy pár tíz kilós, vagy több tonnás nagyságrendről van szó, az egész tételt meg kell semmisítani. – Nincs olyan, hogy valami kicsit szennyezett. Magyarország álláspontja egyértelmű, semmilyen mértékű szennyezettséget nem tolerál a rendszer – hívta fel a figyelmet.

Elmondása szerint az import vetőmagok esetében gyakorlatilag lehetetlen garantálni, hogy egy tétel GMO-mentes. A vizsgálat során ugyanis egy több tonnás szállítmányból csak egy kis mintát vesznek, s ha abban a pár szemben van GMO-s, akkor a tételt szennyezettnek nyilvánítják. Viszont, ha a mintába nem került ilyen mag, az még nem jelenti azt, hogy a teljes szállítmány nem tartalmaz ilyet. – A pollent nem lehet megfogni. Ha egy dél-amerikai országban egymás mellett termesztenek GMO-s és nem GMO-s növényeket, akkor az előbbi könnyen „megfertőzheti” az utóbbit – mondta.

A Vetőmag Szövetség elnöke jelezte: a génmódosított anyaggal szennyezett vetőmagok ellen csak úgy tudunk védekezni, ha minden, hazánkban felhasznált vetőmagot itthon termelünk meg. Magyarország ugyanis garantálni tudja a GMO-mentességet. Hazánk teljes területe GMO-mentes, és a környező országokban – Románia kivételével – sem termesztenek ilyen növényeket. – Magyarországnak rendkívül kedvező adottságai vannak, a termelőknek pedig arra kell törekedniük, hogy az ország vetőmagigényét hazai forrásból biztosítsák – jegyezte meg. Meglátása szerint az, hogy a hatóságok időről-időre találnak kifogásolható tételeket a vetőmagszállítmányokban, azt jelzi, hogy a hazai ellenőrzési rendszer nagyon jól működik. Ezért nagyon kicsi az esélye annak, hogy bármilyen GMO-val szennyezett vetőmag kerüljön be a talajba.

A Nébih tájékoztatása szerint egyébként az elmúlt években nem történt kiugró változás a GMO-szennyezettségben, a vizsgálatok során évről évre hozzávetőlegesen ugyanannyi tételt semmisítenek meg. Ez egyrészt a fokozott hatósági ellenőrzéseknek, másrészt a vetőmag-forgalmazó cégek jogkövető magatartásának köszönhető. Az importtal is foglalkozó magyar és multinacionális cégek óvatosabbak lettek a nagy tételű vetőmag behozatalával és előzetes mintát kérnek be, amit bevizsgáltatnak a Nébih laboratóriumában – közölték.

Magyarország komolyan veszi a GMO-mentességet. Ezt jelzi az is, hogy a magyar kormány elsőként ülteti át a hazai jogrendbe a genetikailag módosított szervezetek köztermesztésének tagállami tiltását lehetővé tévő, új európai uniós szabályokat. Az erről szóló előterjesztést a földművelésügyi miniszter a napokban nyújtotta be az Országgyűlésnek. A törvénytervezet lehetővé teszi, hogy a GMO-k uniós engedélyezési eljárás során hazánk az Európai Bizottságon keresztül kérje, hogy az uniós engedély az ország területére ne terjedjen ki. Ha a kérelmező ettől függetlenül Magyarországon is forgalomba szeretné hozni a terméket, akkor Magyarország saját hatáskörben megtilthatja az adott növény termesztését.

Napi Gazdaság Online
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
  • Orbán: elkötelezettek vagyunk a jogállamiság mellett
    Az Országgyűlés elnökének, Kövér Lászlónak címzett részletes levélben számolt be Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Tanács júliusi ülésére kapott ötpontos parlamenti mandátum teljesítéséről.
  • Ellenzék, vagy amit akartok
    Némi mazochizmustól áthatva elolvastam az ÉS című libsi tébolyda cikkét, melyet „A rendszerkritikai alapállás stratégiája” címmel Magyar Bálint és valami Kozák nevezetű szociológus jegyez. Borzasztó élmény volt.
  • Két baloldali lista lehet a Momentum és a DK között dúló harc eredménye
    A tagságnak, a balliberális médiaelitnek és a külföldi megrendelőiknek eljátsszák az összefogást, mint ez történt októberben is, aztán amikor posztokról, miniszterelnök-jelöltről van szó, akkor keményen gyomrozzák egymást – mondta a Magyar Nemzetnek Kiszelly Zoltán a DK és a Momentum közötti versengésről. A politológus szerint most Göd ürügyén játsszák le azt, amit Botka László is próbált annak idején: nem közösködni Gyurcsány Ferenccel.
MTI Hírfelhasználó