Retörki könyvek az aczéli kultúrpolitikáról
Az Aczél-korszak kultúrpolitikájából, köztük a Nemzeti Színházban 1981-ben lezajlott pártvizsgálat dokumentumaiból összeállított kiadványokat mutattak be a Retörkiben.
2015. május 27. 19:37

Halmy Kund, a Retörki történésze által készített "Beszéljenek az iratok - Szemelvények az MSZMP KB Kultúrpolitikai és Művelődéspolitikai Munkaközösségének iratanyagaiból (1976-1988)" című kötetet a Nemzeti Emlékezet Bizottsága adta ki, a "Cenzúra? - Az MSZMP KB Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztályának működése, 1982" című kötetet pedig a Retörki.

A Cenzúra? című kötet dokumentumok és magyarázó kommentárok segítségével mutatja be az osztály működését, vezetőit és munkatársait, valamint néhány korabeli témában készült iratait, így például a cigánykérdéssel, az egyetemi hallgatók hangulatával vagy a párttaggá neveléssel kapcsolatban.

A kötetben olvashatók a Nemzeti Színházban 1981-ben folytatott pártvizsgálat iratai is, melyekből kiderül többek között, hogy "a pártvezetőségnek mint testületnek nincs tekintélye, súlya. (...) A pártszervezet szervezeti élete gyenge. Két év alatt mindössze két taggyűlést tartottak."

Az iratokban szó esik arról az esetről, amikor 1982-ben Gobbi Hilda színésznő egy könyvet készített, ám egy részletét, mely Kádár Jánosról szólt, a felsőbb szerveknek is bemutatták. A dokumentumok között vannak a korabeli minősítés szerint szigorúan titkos iratok, így például az a levelezés, melyből kiderül: 1980-ban Jürgen Habermas, a korszak NSZK-ban élő jelentős baloldali filozófusa visszautasította, hogy a Magyar Tudományos Akadémia díszdoktorrá nevezze ki.

A Beszéljenek az iratok című kötetről szólva Csatári Bence történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának munkatársa elmondta: az 1971-ben létrejött kultúrpolitikai munkaközösség foglalkozott például a művészetkritika kérdéseivel, az amatőrművészeti mozgalmakkal, köztük a táncház mozgalommal, melyet a tűrt kategóriába sorolt a korabeli vezetés mondván, hogy inkább ott legyenek a fiatalok, mint a kocsmában vagy egy P. Mobil koncerten.

A pártállam hivatalos ideológiájának, a marxizmus-leninizmusnak az oktatása kapcsán a kötetből kiderül, hogy 56 felsőoktatási intézmény 94 tanszékén 832 főállású 196 félállású 177 óraadó és 39 tudományos munkatárs foglalkozott a területtel - mondta a szakember.

Csatári Bence megjegyezte: a dokumentumok nyelvezete, stílusa is sokatmondó. Az 1980-as évek elejének romló helyzetére például úgy utaltak a pártzsargonban: "a politikai és kulturális viszonyok összetettebbek lettek".

Bíró Zoltán, a Retörki főigazgatója a korszakról szólva elmondta: Aczél György olyannyira élvezte Kádár megbecsülését, hogy akkor is a kultúrpolitika meghatározója maradhatott, amikor éppen alacsonyabb pozíciókba került, ezen a területen "mellette senki nem rúghatott labdába".

Aczélnak volt egyfajta intelligenciája, minőségérzéke, a legnagyobb művészeket igyekezett maga mellé állítani, így Juhász Ferenc költőt, Varga Imre szobrászt, ám ha valakit nem tudott megnyerni, akkor elhallgattatta - tette hozzá.

A cenzúra úgy működött, hogy ne lehessen jogi értelemben tetten érni. Az intézmények élére olyanok kerültek, akik rendelkeztek bizonyos fokú tekintéllyel és biztos volt, hogy érvényt szereznek a párt utasításainak, érdekeinek - mondta Bíró Zoltán, aki elmesélte egy személyes élményét is. Mikor megpróbált közben járni azért, hogy az emigrációban élő magyar író, Cs. Szabó László hazatérése előtt kiadják Magyarországon műveit, Illés Endre a Szépirodalmi Könyvkiadó vezetője előbb megkínálta whiskyvel, majd nemet mondott.

Annak kapcsán, hogy a Kádár-rendszerben kik kaphattak kitüntetést, M. Kiss Sándor történész, a Retörki főigazgató-helyettese arra figyelmeztetett: nem bizonyos, hogy mindenki csak a párthűségért kapta az elismerést, volt olyan is, aki valóban jól végezte munkáját, nemzetéért dolgozott. Hozzátette: aki pedig erről elfeledkezik, az egy újabb hamis történelemkép megalkotásához járulhat hozzá. 

MTI
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
MTI Hírfelhasználó