Újabb brutális benzinár-csökkenés jöhet?
Szaúd-Arábia óriási összegekkel támogatja az alternatív olajkitermelő technológiák fejlesztését, amelyek segítségével újra hatalmas olajlelőhelyekhez férhetne hozzá. Ezzel tovább növekedhet a világ olajkínálata, amely a benzinárak csökkenésének legfőbb oka.
2015. május 31. 15:25

Nagyon egyszerű receptet kell követnie annak, akik energiaüzletekkel akarja halálra keresni magát. Olyan új technológiát kell szereznie, amellyel kibányászhatók az ismert, de a meglévő módszerekkel elérhetetlen olaj- és gáztartalékok. Az olajpala-kitermelés felfutása az Egyesült Államokban a legjobb példája ennek. A másik nagy újítás a tengerfenéken lévő metán-hidrát kitermelése lehet, amellyel az energiagondokkal küszködő Japánban próbálkoznak.

Szaúd-Arábia ugyan a világ legnagyobb olajtermelője, ám nyilván szeretne az is maradni. Ehhez hozzá kellene férnie azokhoz a gigantikus nagyságú olaj- és gázkészleteihez, amelyeket egyelőre, a jelenlegi módszerekkel nem tud elérni. Az ország vezetősége ezért óriási összegeket költ az új technológiákkal kapcsolatos kutatások támogatására, és egy nemrégiben végzett próbafúrás azt mutatja, hogy nem hiába - derült ki a CNBC cikkéből. Egy lépéssel közelebb kerültek ahhoz, hogy belépjenek az úgynevezett rétegrepesztéses kitermelési technológiát alkalmazó országok sorába.

Sokat mondó becslések

A világon számos helyen ismertek olyan lelőhelyek, amelyek olaj- és gázkincse ezzel a technológiával kitermelhető. Hogy pontosabbak legyünk "ilyen" módszerekről van szó, ugyanis a rétegrepesztésnek többféle kipróbált és kísérleti stádiumban lévő fajtája létezik. Becslések szerint világ olajtartalékának 60, gázkészletének 40 százaléka található olyan kőzetekben, amelyekből így lehet kinyerni az energiahordozót. Ezeknek a lelőhelyeknek az olaj esetén 70, a gáz esetén 90 százaléka található a Közel-Keleten - derül ki a Schlumberger olajipari multi adataiból.

A hidraulikus rétegrepesztés elterjedt megoldásai ma úgy működnek, hogy nagy nyomással vizet és vegyi anyagokat juttatnak a kőzetek közé, ami felszabadítja és kipréseli belőlük energiahordozó-tartalmukat. Az így keletkező olajkutat úgy kell elképzelni mint egy a fa gyökérzetét, amelyen keresztül a gáz és az olaj összegyűlik a "főgyökérbe", azaz az olajkútba. Ez vezeti a felszínre az értékes kincset.

Új technológia

Ennek az eljárásnak azonban számos gyenge pontja van: előfordulhat, hogy a nagy nyomású keverék nem jó helyre kerül, vagy hogy ki sem jut a kőzetbe. Ezekre a problémákra keres megoldást a norvég Fishbones start-up cég, amelyet Rune Freyer, a Schlumberger egyik volt vezetője alapított. Freyert zseninek tartják az olajkitermelési iparágban, aki számos új megoldással gazdagította az ágazatot. Ha minden jól megy, azaz a Fishbone technológiája beválik, akkor Szaúd-Arábia lehet az egyik legnagyobb vevőjük.

A norvég cég két szempontból kínál megoldást a szaúdiak gondjára. Az egyik, hogy 95 százalékkal kevesebb vizet használ, mint a más rétegrepesztéses technológiák, ami rendkívül fontos a sivatagos országban. A másik, hogy a segítségével elérhetővé válhatnak a szaúdi palagázkészletek. A Baker Hughes olajipari szolgáltató szerint a sivatagi királyság rendelkezik a világ ötödik legnagyobb földgázkészletével, csak valahogy hozzá kellene férnie ehhez.

A szaúdiaknak nagyon kellene a gáz - magyarázza Emma Richards olajipari elemző. Az a tervük, hogy átállva gázra csökkentik a gazdaságuk olajfüggőségét, hogy így a mainál is több fekete aranyat exportálhassanak. A gondjuk az, hogy a kitermelés drága lenne, miközben a szállítást olcsón megoldhatnák. Ha a Fishbone technológiája beválik, akkor megoldják az előbbi problémát, és övék a világ.

A halcsontváz nagyban

A Fishbone - amely Norvégiában és az USA Texas államában is végez kísérleteket - a nevének (halcsontváz) megfelelő megoldást talált ki. A cég olyan csöveket használ, amelyek hosszú tűket tartalmaznak. A kifúrt olajkútban a csövek egymáshoz csatlakoznak, és amikor víz-vegyszer keveréket beléjük pumpálják a tűk négy irányban beszúródnak a kőzetbe. Így 12 méter hosszú leágazásokat, úgynevezett mellékjáratokat alakítanak ki. Az egész végül úgy néz ki, mintha ezek lennének a szálkák egy halcsontváz gerincén, ami nem más, mint az olaj- vagy gázkút.

Szakértők szerint a mellékágak létrehozása gyökeresen új megközelítése a rétegrepesztésnek. Így egyszerűbb hozzáférni a kőzetekben rejtőzködő energiahordozókhoz, és egyben jóval precízebb is az elérésük - a kútfúró jobban ellenőrzi a folyamatot. Bár még kérdés, hogy beválik-e az újítás - a nyolc éve alapított cég csak most kezdi értékesíteni módszerét -, sokan nagy reményeket fűznek hozzá.

Kalapács helyett csavarhúzó

Szerintük a ma használatos technológiák olyanok, mintha egy nagy kalapáccsal ütlegelnék a kőzetet azért, hogy eleressze kincsét - aztán vagy sikerül ez vagy sem. Sokkal több vizet és vegyi anyagot használnak, mint amennyire feltétlenül szükség van és rengeteg követ kell megmozgatniuk a kúttól jó nagy távolságban is, hogy elérjék a céljukat. Ehhez képest a Fishbone módszere sebészi precizitású beavatkozásnak számít. Olyan lelőhelyeken is alkalmazhatónak látszik, amelyek nem reagálnak a durva megoldásokra.

Hiába kínál nagy esélyeket azonban az újítás, az olajipar nehezen mozdul, előnyben részesíti az ismert módszereket. Az innováció lassan nyer teret és sok kiváló újdonság egyszerűen veszít a kielégítő megoldásokkal folytatott versenyében. Az is igaz ugyanakkor, hogy az olajipar születése óta nagy a szerencsejátékosok játéktere. A kockázatkedvelő befektetők, újítók sokszor éveket várnak arra, hogy üzleti ötleteik hozzák a várt sikert vagy végleg elbukjanak. A szakértők szerint a Fishbone szinte biztosan talál magának piacot, az a kérdés, hogy mekkora lesz ez a piac.

napi.hu
  • A gyurcsányi „semmi”
    „A Világgazdaság korábban megírta, Gyurcsány Ferenc az elmúlt négy évben összesen kétmilliárdnyi osztalékot vett fel céges érdekeltségeiből. 2016-ban 1.179 millió forintot, 2017-ben 228 millió forintot, 2018-ban 298 millió forintot, 2019-ben pedig 238 millió forintot” – adta tudtul a média az idén februárban. És ez „csak” az osztalék.
MTI Hírfelhasználó