Európa Jeruzsálemében járt Ferenc pápa
Ferenc pápa szombaton a béke előmozdítására szólította fel az ünneplő tömeget Szarajevóban.
2015. június 8. 10:59

Az egyházfő érkezésére több tízezer ember volt kíváncsi, hiszen II. János Pál pápa 1997-es látogatása óta ez az első alkalom, hogy a katolikus egyház feje Bosznia-Hercegovinába látogat. Az argentin származású egyházfő elődjéhez hasonlóan a szarajevói Kosevo stadionban tartott nyilvános misét, amely során a délszláv válság áldozataira emlékezett.

„Nem kell megfeledkeznetek a történtekről. De ne álljatok bosszút, hanem kössetek békét” – hangoztatta Ferenc pápa. Az egyházfő így utalt a kilencvenes évek elején történt első délszláv válságra, amely Európa egyik legvéresebb etnikai konfliktusaként vonult be a történelembe. A harcokban csak a boszniai háborúban több mint 250 ezer ember vesztette életét, és csaknem másfél millióan kényszerültek elhagyni az otthonukat. A háború lezárásaként született meg 1995-ben a daytoni békeszerződés, amely bár rendezte Bosznia-Hercegovina státusát, és egy etnikai paritáson alapuló államszervezetet hozott létre, az ország kormányozhatóságát a gyakorlatban nem valósította meg.

A bosnyákok, a szerbek és a horvátok által felépített országban mindhárom államalkotó nemzet azonos jogokkal rendelkezik, annak ellenére, hogy az etnikai arányok egyértelmű bosnyák többségről tanúskodnak. Az etnikai megosztottság felekezeti sokszínűséggel is párosul, hiszen a bosnyák népcsoport többsége az iszlám, míg a szerbek és horvátok a kereszténység tanait követik.

Bosznia-Hercegovina tehát maradt egy időzített bomba, amelynek működését máig a nemzetközi közösség felügyeli, és a mindenkori cél, hogy ne fordulhasson elő újabb etnikai-vallási alapú konfliktus. Ferenc pápa érkezése ezért is mondható mérföldkőnek, hiszen az egyházfő a nyilvánvaló megosztottság ellenére arra emlékeztette a tömeget, hogy ne adják fel az 1995-ös béke óta elért eredményeket.„Szarejevó Európa Jeruzsáleme. Nemzetek, kultúrák és vallások keresztútja, ami arra kötelezi az itt élőket, hogy építsenek új hidakat, a régieket pedig őrizzék meg” – prédikálta a pápa.

Az egyházfő érkezését hatalmas biztonsági előkészületek előzték meg, hiszen Ferenc pápa az egyházi főméltóságokon túl a politikai vezetőkkel is találkozott. A pápai konvoj útjának közelében minden mellékutcát lezártak, a misére való belépés feltétele pedig az előzetes biztonsági vizsgálat volt. Bosznia-Hercegovinában egyébként is magas a terrorkészültség, hiszen még áprilisban sikerült megakadályozni egy feltételezett terrortámadási kísérletet.

A Balkánt vette célba az Iszlám Állam

Egy, a hét végén nyilvánosságra hozott videóban elhangzik, hogy az Iszlám Állam a Balkánra terjesztené ki a terrorszervezet tevékenységét. A felvételen szereplő terroristák arra kérik a félszigeten élő mozlimokat, hogy csatlakozzanak a szervezethez, hiszen csak így lehet megtorolni a Koszovó, Albánia és Macedónia területén élő mozlimokat ért sérelmeket. A 21 perces videó a Tiszteletet a dzsihádnak címet viseli, és a terroristák azt vetítik előre benne, hogy robbanószerekkel érkeznek majd a félszigetre. A balkáni országoknak eddig is sok fejtörést okozott az Iszlám Állam, hiszen az iszlám kötelék nevében csak Koszovóból több százan csatlakoztak a szervezethez.

Judi Tamara  

Napi Gazdaság Online
MTI Hírfelhasználó