Külhoni vándorútjára indul a Boldogasszony-kiállítás
A Kárpát-haza Galéria által életre hívott Boldogasszony-kiállítást elsőként Kárpátaljára viszik. A tárlat ötvenöt kortárs magyar művész Mária-ábrázolását mutatja be.
2015. június 9. 09:52

A május 9-től június 7-ig a budapesti Várkert Bazárban bemutatott kiállítás júniusban Ungváron, júliusban pedig Beregszászon lesz látható.

Kárpátalja után székelyföldi városok - Csíkszereda, Székelyudvarhely, Kézdivásárhely, Sepsiszentgyörgy és Gyergyószentmiklós - látják vendégül a tárlatot - ismertette Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) elnöke. Hozzátette: a kiállítás nagyjából havonta fog helyszínt változtatni, hogy "a külhoni magyarság minél nagyobb számban, minél több helyen gyönyörködhessen a különféle Boldogasszony-ábrázolásokban". A tárlat Erdély városai után Délvidékre, majd a Felvidékre utazik, a tervek szerint visszatér még Kárpátaljára is, de a nyugat-európai diaszpóra közösségeihez is el szeretnék juttatni.

Az útiterv egyelőre jövő tavaszig készült el, de "szándékaink szerint egészen 2018-ig vándorol majd a tárlat", melynek útvonalát "a megfogalmazódó igények szerint próbáljuk kijelölni" - fogalmazott Szász Jenő.

Az NSKI elnöke szólt arról, hogy a Kárpát-haza Galéria eddig külhoni magyar művészeknek biztosított Budapesten kiállítási lehetőséget. A Boldogasszony-kiállítás újdonsága, hogy "fordított irányú", elsősorban magyarországi művészek alkotásait szeretnék megmutatni külhonban. Az alkotók között természetesern szerepelnek határon túli művészek is.

A kiállításon 55 kortárs művész Boldogasszony-ábrázolása látható - mondta Szász Jenő, hozzátéve, hogy ez olyan összefogás, ami túlmutat a művészeti értékén. Ilyen nagyszámú alkotó ritkán állít ki közösen egyetlen témában - hangsúlyozta.

A kiállítás a jubileumi Mária-évhez kapcsolódik, amelyet Jakubinyi György gyulafehérvári érsek és a Csíksomlyói Ferences Kolostor hirdetett meg a 2014. szeptember 14. és 2015. szeptember 15. közötti időszakra abból az alkalomból, hogy ötszáz éves a csíksomlyói Szűz Mária-szobor.

A tárlaton mások mellett Gyulai Líviusz, Kossuth-díjas grafikus, Hager Ritta, Kossuth-díjas textilművész, Haris László, Balogh Rudolf-díjas fotóművész, Jankovics Marcell, Kossuth-díjas grafikus, filmrendező, Kárpáty Tamás, Munkácsy Mihály-díjas festőművész, Kő Pál, Kossuth-díjas szobrász, Kubinyi Anna, Kossuth-díjas textilművész, Kunkovács László, Kossuth-díjas fotóművész, néprajzkutató, Kusztos Endre, a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett grafikus, festőművész, Melocco Miklós, Kossuth-díjas szobrász, Móser Zoltán, Balogh Rudolf-díjas fotóművész, Petrás Mária, Magyar Örökség Díjjal kitüntetett keramikus és Somogyi Győző, Kossuth-díjas festőművész, grafikus alkotásai láthatók.

  • Rebrov nem "A Nagy Edző"
    Rebrov nem „A Nagy Edző”. Ezt a vereség utáni erőlködő nyilatkozatai is érzékeltették. Nem ő lesz az, aki magyar klubsikert emel a jövő Európájában. De talán most regenerálódik, talán csapatot formál a következő mérkőzésekre.
  • Lebegtetés a Fenyő-gyilkosság ügyében
    Nem zárható ki, hogy újabb száztizenegy év elteljen, és valaki valahol cikket írjon, így kezdve: „Százharmincegy év telt el a Margit körút és a Margit utca sarkán elkövetett Fenyő-gyilkosság óta…”
MTI Hírfelhasználó