Öt év alatt felzárkózhat az élelmiszeripar
Elfogadta a kormány az élelmiszeripar 2020-ig tartó fejlesztési stratégiáját – jelentette be tegnap Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter.
2015. június 12. 08:59

A tárcavezető szavai szerint a tervezet meghatározza a következő években azokat az irányokat, amelyek alapján szétosztják az ágazat fejlesztését szolgáló európai uniós támogatásokat. A Vidékfejlesztési program keretein belül az élelmiszer-ipari beruházásokat 200 milliárd forint segíti. Ebből a mikro- és kisvállalkozások elsődleges feldolgozási tevékenységét lehet támogatni. A programban előnyt élveznek a vágópontok, kis vágóhidak és húsfeldolgozó üzemek, tejfeldolgozók, valamint zöldség- és gyümölcshűtő házak és feldolgozóüzemek. A gazdaságfejlesztési programból finanszírozott pályázatokra összesen 100 milliárd forint jut a következő öt évben. Ezekre a felhívásokra a közepes cégek jelentkezhetnek.

A következő időszakban megjelenő pályázatokon az új vállalkozások létrehozására és a jelenlegi kapacitások fejlesztésére is lehet majd pénzt szerezni.

A fejlesztési stratégiával a kormány arra törekszik, hogy az elkövetkező öt évben 40 százalékkal, a jelenlegi mintegy 2500 milliárdról 3500 milliárd forintra emelkedjen az élelmiszeripar éves teljesítménye – jegyezte meg a miniszter. Majd emlékeztetett arra, hogy a kormány 2010 óta stratégiai ágazatként kezeli az élelmiszeripart.

Zsigó Róbert, a tárca élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára hangsúlyozta: az élelmiszeripar fejlesztése nemzeti érdek. A cél az, hogy minden család asztalára egészséges, biztonságos hazai étel kerüljön. Emelkedjen a hozzáadott érték, az export ne alapanyagokra koncentráljon, hanem minél magasabb feldolgozottságú élelmiszerek kerüljenek a külpiacokra – jegyezte meg. Az államtitkár felhívta a figyelmet: a kormányzatnak sikerült elérnie, hogy az európai bürokraták megértsék, szükség van a hazai élelmiszeripar felzárkóztatására, erre a célra pedig fel kell használnia uniós forrást az országnak. Szavai szerint a következő öt évben megvalósuló fejlesztéseknek köszönhetően az ágazat jövedelmezősége a jelenlegi nulla százalékos szintről 4-5 százalékra emelkedhet, a belföldi értékesítés 7-10, a kivitel pedig 30-40 százalékkal bővülhet 2020-ig. A beruházásokkal 10-15 ezerrel nőhet az ágazatban foglalkoztatottak száma. Közvetett módon pedig – a növekvő alapanyag-felhasználásnak köszönhe­tően – a mezőgazdaságban is új munkahelyek jöhetnek létre.

Napi Gazdaság Online
  • „Befolyásolási művelet” az októberi választáson
    Földi László: Az antagonizmusban lévő ellenzéki pártok a koncon való veszekedés miatt szétmarcangolnák egymást, de a külső erőtér ennek az elkerülésére elképesztő pénzt öl a 2022-es projektbe.
  • A migránsokat hajtja a közelgő tél
    Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke azt kérte a svéd Ylva Johansson leendő uniós belügyi biztostól, hogy ismét kezdje el a tárgyalásokat az intézményekkel és a tagállamokkal az új menekültügyi rendszer kidolgozása érdekében. Ennek több elemét az Európai Parlament már elfogadta a leköszönő Európai Bizottság előterjesztése alapján, azonban a tagállami szintű tárgyalások megrekedtek.
  • Tetemre hívás
    A tanácskommün összeomlását követően a román hadsereg a bolsevizmus elleni harc jelszavával nemcsak a Duna-Tisza közét, hanem Budapestet és a Dunántúl keleti részét is megszállta. A Nagy Háború és a forradalmi téboly által tönkretett és kirabolt országgal az antant mielőbb békét akart kötni, ezért a Nemzeti Hadsereg fővezérét, Horthy Miklós altengernagyot támogatta a konszolidálásban és a rendcsinálásban. Száz éve, 1919. november 16-án vonult be a fővezér Budapestre,és egy új korszak vette kezdetét.
MTI Hírfelhasználó