Szoftverhiba okozhatta a Gripen-balesetet
Egymás után két baleset is történt a napokban a magyar Gripen vadászgépekkel.
2015. június 13. 09:17

Először egy csehországi gyakorlaton kellett katapultálnia a pilótáknak, mert túlfutottak a leszállópályán, majd Kecskeméten kellett kényszerleszállást végrehajtani, mert elakadt az egyik futómű. A részletek alapján az utóbbi esetben valószínűsíthető, hogy szoftverhiba okozhatta a bajt – árulta el lapunknak Hende Csaba honvédelmi miniszter. A tárcavezető kijelentette azt is: a Gripenek továbbra is készenlétben vannak, a második sérült gép pedig a szakemberek szerint javítható. A minisztertől megtudtuk: az elkövetkezendő négy évben összesen 58 százalékkal nő a repülő műszaki altiszti állomány illetménye, és ezzel reményeik szerint megszüntethetik az elvándorlás veszélyét. A pápai katonai repülőtér mellett a honvédség eszközparkját is fejlesztik, többek között új URH-rádiókat kapnak a katonák, modernizálják a BTR-eket és a Mistral rakétarendszert is.

– A kecskeméti repülőtéren kényszerleszállásra és katapultálásra kényszerült Kádár Sándor Gripen-pilóta. Jelenleg milyen állapotban van?
– Az őrnagy úr nyolc napon túl gyógyuló, súlyos sérülést szenvedett, de idegpályát nem érintett a sérülés. Konzervatív kezeléssel, vagyis rögzítéssel és hosszú rehabilitációval is meggyógyulhat. A gyógyulás gyorsabb, ha megoperálják, és fémrögzítést helyeznek el a csigolyánál, de ebben az esetben kisebb az esélye annak, hogy a későbbiekben repülhet. Ezért úgy döntött, az előbbi megoldást választja.

– Kádár Sándor egy tapasztalt vadászpilóta, századparancsnok-helyettes. Hogyan fordulhatott ez elő vele? Mi történt, mielőtt katapultálni kényszerült?
– Kádár Sándor őrnagy, századparancsnok-helyettes szerdán reggel, a felszállás után azt tapasztalta, hogy nem tudja behúzni az orrfutóművet. Ezt a Gripen vadászgépen komputer vezérli, a Gripennek ötven, egymástól független számítógépes rendszere van. Normális esetben egy gombnyomásra kinyílik a gép orrán egy ajtó, és ezen behúzódik a futómű, az ajtó pedig becsukódik. Most azonban nem ez történt. Az ajtó már korábban becsukódott, a futómű pedig elakadt ebben az ajtóban. Ezek után már nem lehetett a futóművel semmit csinálni, sem kiengedni, sem behúzni. Ebből arra lehet következtetni, hogy valamilyen szoftverhiba okozta a bajt, előfordult már hasonló eset a svéd légierőnél is, de persze nem előzhetjük meg a vizsgálat eredményét. Ezt követően a kecskeméti parancsnok és a repülés irányítói azonnal kapcsolatba léptek a magyar és a svéd műszaki szakemberekkel, hogy miként lehetne ezt a hibát elhárítani. Természetesen tájékoztattuk a miniszterelnök urat is.

– A gép tehát még a levegőben volt, így konzultáltak a gyártóval és a pilótával?
– Igen. A hiba azonnal a felszállás után kiderült, és ezt követően még kilencven percig a levegőben volt a vadászgép. Ezalatt különböző kísérleteket tett a pilóta a szakemberek javaslatára, hogy túlterheléssel vagy más manőverekkel kiszabadítsa a futóművet. Sajnos ez nem vezetett eredményre.

– Ilyenkor nyilván az üzemanyaggal is kezdeni kell valamit, hiszen a landoláskor a gép kigyulladhat vagy felrobbanhat.
– Miután a pilóta feltöltött póttartállyal repült, el kellett fogyasztani az üzemanyagot, mert várható volt, hogy a géppel kényszerleszállást kell végrehajtani. Ezt pedig az ön által említett okból csak üres üzemanyagtartállyal lehet. Amíg az üzemanyag fogyott, és a gép repült, mindent megpróbáltunk megtenni, hogy a hibát orvosoljuk.

– Mi történt, amikor kiderült, hogy ez nem fog menni?
– Amikor láttuk, hogy kényszerleszállásra lesz szükség, az elöljárója két lehetőséget ajánlott fel Kádár Sándor őrnagynak. A századparancsnok-helyettes ezek közül szabad elhatározásából választhatott. Mindkettő megfelelt volna a szabályoknak, és mindkét döntés esetén helyesen járt volna el. Az egyik lehetőség az volt, hogy egy előzetesen kijelölt, lakatlan terület fölött leejti a gépet, és biztonságos magasságban katapultál. A másik lehetőség a kényszerleszállás volt, vagyis az, hogy hasra leteszi a gépet, amely jóval kockázatosabb, akár életveszélyes is lehet. Ő a másodikat választotta. Azért tüntettem ki a Hazáért Érdemjellel, mert ez hősi kiállás volt.

– Mindenképpen katapultálni kellett?
– A kényszerleszállás sikerült, de sajnos a gép egy pillanatban balra kitört. Ekkor nem tudhatta a pilóta biztosan, hogy nem lesz-e komolyabb baj, például nem fordul-e át a gép, ami akár halálos balesethez vezethetett volna. A pilóta ezért katapultált.

– A katapultálás sem sikerült megfelelően, mert az ülés nem vált le a pilótáról. A Magyar Nemzet szerint ezért le kellett állítani a repüléseket. Igaz ez?
– Nem. A katapultálás nem az ehhez szükséges körülmények között történt, ezért nem tudott a szék leválni a pilótáról. Amikor nagy sebességgel, egyenes irányban halad egy vadászgép a levegőben, akkor a menetszél is elősegíti a biztonságosabb gépelhagyást. Itt viszont egy földön, oldalirányba csúszva, kis sebességgel haladó gépből kellett ezt megoldani. Sajnos meg is lett a következménye. A többi Gripen azonban továbbra is teljes készültségben van.

– A szerdán megsérült gép mindezek ellenére javítható?
– A Gripent tegnap a saját lábán, egyben vontatták el a helyszínről. A szakemberek szerint vélhetően javítható állapotban.

– Mekkora lehet a javítás költsége, és ezt ki fizetheti?
– Ezzel meg kell várni a vizsgálatot. Ezt egy független hatóság, a Közlekedésbiztonsági Szervezet irányítja, de részt vesznek benne a Magyar Honvédség szakemberei és a svéd állam képviselői is, hiszen a gépeket a svéd államtól lízingeljük.

– Ki a felelős a karbantartásért? Ők hibázhattak?
– A gépek karbantartása, műszaki kiszolgálása a Gripen-szerződés értelmében megosztottan történik. Vannak karbantartási feladatok, amelyeket Magyarországon végeznek el. A svéd fél képviselői azonban folyamatosan jelen vannak a kecskeméti bázison, és részt is vesznek a munkában. A magyar műszaki személyzetet a svéd gyártó Svédországban készítette fel a Gripenek üzemeltetésére. Ezenfelül minden nyolcszáz és ezer repült órát követően a gépeket kivisszük Svédországba, ahol a gyártónál folytatnak le egy mélyebb időszakos szervizeljárást. Minden egyes repülés előtt a gyártó által megállapított protokoll szerint ellenőrzési eljárásokat kell elvégezni. Ez a repülőgép is átesett ezeken, és semmilyen hibát nem jeleztek. Közvetlenül a baleset előtt mintegy hat órát repült hiba nélkül.

– Nem sokkal korábban Csehországban is történt egy Gripen-baleset. Van összefüggés bármilyen értelemben a két esemény között?
– Jelenleg semmilyen összefüggést nem tudok valószínűsíteni a két eset között. A legalapvetőbb különbség az, hogy a csehországi esetet a cseh, a magyar és a svéd fél együtt vizsgálja. A jövő héten Csehországban egy háromoldalú szakértői egyeztetés lesz. Erről egyelőre annyit tudok mondani, hogy várjuk a vizsgálat eredményét, ezt a szerződésünk és a chicagói légügyi egyezmény szerint legkésőbb egy éven belül le kell zárni.

– A cseh védelmi miniszter erről az esetről azt nyilatkozta, hogy szerinte nem műszaki hiba történt.
– Annyit tudunk, hogy a csehországi baleset előtt egy elfogást szimuláltak a pilóták, a mi Gripenünknek kellett eljátszani a „csalit”. A NATO-gyakorlat forgatókönyve alapján berepült a cseh légtérbe, és a cseh légierőnek kellett elfognia, és földre kényszerítenie a cáslavi repülőtéren. Amikor azonban leszállt, nem tudott megállni a kifutón. Ennek sok oka lehet, a légi irányítási hibától kezdve, a vizes pályán keresztül a pilóta hibájáig, de műszaki probléma is történhetett. A gépen mindenesetre a két legtapasztaltabb magyar pilóta ült, mindketten oktatók. A legtöbb repült órával rendelkeznek.

– Ha már a repült óráknál tartunk. Megelőzhetőek lettek volna ezek a balesetek, ha többet repülnek a vadászpilóták?
– A szocialisták utolsó teljes kormányzati évében 1850 repülési órát terveztek a Gripeneknek, ehhez képest 1182 órát repültek a pilóták, mert nem adtak elég pénzt az üzemanyagra. 2012-ben 1705, 2013-ban 1810, 2014-ben 1813 órát repültek a magyar vadászgépekkel. Az Orbán-kormány idejében ugrásszerűen nőtt meg a Gripen-pilóták által teljesített repült órák száma. Ehhez tudni kell, hogy évente 1600 órát vásárolunk, de a 2012-es szerződésmódosítás alapján a korábban felhalmozott tartalékot is kirepülhetik a gépekkel. A szocialisták idején lényegesen kevesebbet gyakorolhattak a hajózók szimulátorban is, 2009-ben mintegy 301 óra időt vásároltak a számukra, 2014-ben viszont már több mint 819 órát gyakorolhattak ilyen eszközzel.

– A pilóták és a kiszolgálószemélyzet megbecsülése is javult? Nem vándorolnak el ezek a szakemberek a jobban fizető munkahelyekre?
– A Svédországban sok pénzért kiképzett, 120 fős műszaki személyzet az utóbbi két évben óriási csábításnak van kitéve, mert Kecskemét környékén pörög a gazdaság. Két kézzel kapkodnak utánuk a környék csúcsüzemeiben, hihetetlen állásajánlatokkal. Nagyon sokan azonban hivatástudatból, elkötelezettségből és a repülés iránti szeretetből nálunk maradnak.

– Mégis, mennyi a pilóták és a műszaki személyzet illetménye? Nincs bérfeszültség a rendszerben?
– Jelenleg tagadhatatlanul nagy feszültségek vannak az illetmények rendszerében. A Gripen-pilóták átlagilletménye most 503 780 forint, ezenfelül 30 és 50 ezer forint közötti összegben jár nekik élelmiszer-utalvány és kapnak üdültetési juttatásokat is. A repülő műszaki állomány átlagilletménye jelenleg 409 592 forint, az altisztek esetében pedig 271 305 forint. Az utóbbi már nem feltétlenül versenyképes a pia­ci bérekkel. Ezt észleltük, és tavaly egy úgynevezett munkaerő-piaci pótlékot vezettünk be a földi kiszolgálást végző repülő műszaki szakállománynak. Ez 22 ezer forinttól 66 ezer forintig terjedő differenciált többletilletményt jelent.

– A jövő hónaptól azonban új illetményrendszer lép életbe a honvédségnél. Mennyiben változnak ezek a számok?
– Mivel főleg az altiszti állománynál jellemző a kiáramlás, az ő esetükben július elsejétől átlagosan több mint 38 százalékkal nő az illetmény. Ez azt jelenti, hogy a repülő műszaki személyzetnél átlagosan több mint százezer forinttal nő majd az altiszti fizetés. Ezenfelül a mostani fizetésükhöz képest további négyszer öt százalék emelést kapnak az elkövetkező években, egészen 2019-ig. Az altisztek esetében tehát mintegy 58 százalékkal növekszik a fizetés. Javaslatomra ugyanakkor a parlament és a kormány biztosította a munkaerő-piaci pótlék kifizetésének lehetőségét is, amely a mindenkori honvédelmi illetményalap több mint hatszorosa lehet havonta. Ez a pótlék a honvédségben kifejezetten hiányszakmákban feladatot ellátók illetményének további kiegészítésére szolgálhat, ezzel is erősítve a Magyar Honvédség megtartóképességét az adott szakmát illetően. Az emelésnek egy korlátja van: senkinek nem lehet magasabb az illetménye, mint a vezérkari főnöké. Már régebben elszántuk magunkat, hogy megtartsuk az értékes szakembereket.

– Megvan a megfelelő létszámú szakállomány a Gripenekhez?
– Igen, ezt szigorú előírások szabályozzák. Különben nem tudnánk ellátni a feladatainkat. Az illetményemelést az érdekképviseletekkel is egyeztettük, teljes konszenzus volt az ügyben.

– A nemzetközi feladataink ellátását sem befolyásolja, hogy elvesztettünk két gépet? A Gripeneknek szerepük van a Baltikumban, Szlovéniában és az EU-harc­csoportban is.
– Végre fogjuk hajtani ezeket a feladatokat. Hogy milyen intézkedések szükségesek ennek a biztosításához, annak megállapítása most van folyamatban. Semmi kétségem nincs afelől, hogy amennyiben ehhez pótlólagos erőforrásra van szükség, azt a kormány biztosítani fogja. A gépek nem a mi tulajdonunkban vannak, repülési órákat bérelünk. Ha kiesik egy gép, azt pótolni kell valamilyen formában, hogy ne legyen képességcsökkenés.

– Fejlődött ez a képesség az elmúlt években?
– Az elmúlt negyven évben a magyar vadászpilótáknak nem volt lehetőségük arra, amire most, hogy levegő−levegő éleslövészeten vegyenek részt. Az új szerződésünk alapján hatvan fő repülőműszaki-személyzetet is kiképeznek a svédek számunkra, hogy a kiáramlást tudjuk pótolni. Évente húsz pilótának harcászati szimulációkat biztosítanak, javult a gépek logisztikai ellátása, a rendelkezésre állás is elérte a kívánt szintet. 2014-től már két helyszínről is kiszolgálhatók a Gripenek, és megállapodást kötöttünk arról, hogy éjjellátó eszközökkel látjuk el a pilótasisakokat. A kormány 3,5 milliárd forintot biztosított a föld−levegő precíziós bombákra, megszereztük az úgynevezett JTAC-képességet is, ami azt jelenti, hogy földi célzással is irányítható a vadászgépek bombavetése. Utóbbi képessége senkinek sincs meg a térségben.

– A parlament megszavazta a kurdisztáni misszió költségvetését. Kitelepültek már a katonák teljes létszámmal az iraki misszióba?
– A teljes kontingens várhatóan a nyár végére települ ki, és egyidejűleg legfeljebb 150 fő lesz az Erbíl melletti bázison. Egy bizonyos létszámú kontingens pedig itthon áll majd készenlétben, hogy ha meg kell erősíteni a kint lévőket, azonnal csatlakozzanak.

– Mekkora összeget lehet erre felhasználni az idén, és ez mire lesz elég?
– Összesen 16 milliárd forintot használhatunk fel erre ebben az évben. Ez részben a katonák felszerelésére, járművek beszerzésére, illetve bérlésére, szállítási ellátási, logisztikai feladatokra megy el.

– Mi lesz a misszió alapfeladata?
– A nemzetközi közösség kiképzőkkel szeretné támogatni az Iszlám Állam elleni harcban a kurd autonóm haderőt. A feladat a kiképzők támogatása, a biztonságuk garantálása. Felhatalmazásunk kiterjed arra is, hogy a bázison kívül támogassuk a kiképzést.

– Hogyan veszünk részt az európai uniós harccsoportban?
– Az unióban hat hónaponként váltják egymást a különböző harccsoportok, amelyek felkészített, felszerelt és összekovácsolt katonai erőt jelentenek. Mindenki a saját hazájában készül arra, hogy nagyon magas készenléttel, igen rövid idő alatt bevethető legyen bármely katonai akcióban, amelyet az EU indít. Ilyen például a Bosznia-hercegovinai Althea művelet. A visegrádi négyek vállaltak egy közös harccsoportot, ebben létszámban és képességben is a másodikak vagyunk a lengyelek mögött. 2017-ben pedig az olaszokkal és a szlovénekkel veszünk részt egy ilyen harccsoportban.

– Számos hadgyakorlat van Magyarországon az orosz−ukrán konfliktus kirobbanása óta. Készülünk a háborúra?
– Az tagadhatatlan, hogy ez összefüggésben van a határainknál dúló konfliktussal. A keleti tagállamok megerősítése és az új helyzethez való alkalmazkodás jegyében mentünk gyakorlatozni a Baltikumba. Az első NATO-tagállam voltunk, amely tartósan, két hónapig csapatokat állomásoztatott ebben a térségben. Azóta is számos hadgyakorlat volt hazánkban, illetve mi is mentünk külföldre. Jelenleg több mint harminc nemzet részvételével folyik logisztikai hadgyakorlat Magyarországon. Megnövekedtek a kihívások, de megnövekedett a költségvetésünk is.

– A költségvetés 50 milliárd forinttal nőtt a tavalyihoz képest. Milyen fejlesztéseket hajtanak végre ebből?
– Ebből fejlesztjük a pápai katonai repülőgépbázist, de harcászati URH-rádiókat szerzünk be 2,6 milliárd forintért, 2,5 milliárd forintot költünk a gépjármű- és BTR-programra, tábori hiradótechnikai komplexumokat szerzünk be 882 millió forintért, távirányítású robbanószerkezeteket zavaró berendezésekre 568 millió forintot fordítunk, 600 millió forintért szerzünk be radiológiai eszközöket a Honvédkórháznak, 1,7 milliárd forintba kerül a már említett JTAC-képesség, mintegy 1,4 milliárdot költünk Mistral rakétatechnikai eszközök modernizálására. A kormány azt ígérte, hogy 2016-ig szinten tartja költségvetésünket, de már eddig is túlteljesítette az ígéretét, mert mindig több forrást kaptunk ennél. Ezen túlmenően 2016-tól azt is vállalta a kabinet, hogy évente a nemzeti össztermék 0,1 százalékával megemeli a költségvetésünket. Mivel a vártnál jobban alakul a magyar gazdaság teljesítménye, ez a tervezettnél nagyobb összeg. A kormány tehát maradéktalanul teljesíti azt, amit vállalt a honvédség megerősítése érdekében.

-----------------------------------------

Gripen-balesetek

Szerdán a magyar légierő egyik JAS−39 Gripen típusú vadászgépe kényszerleszállást hajtott végre. Idén ez volt a harmadik alkalom, amikor baleset, illetve jelentős műszaki probléma történt a Gripenekkel. Március 20-án a honvédség egyik, Svédországból Magyarországra tartó vadászgépe biztonsági okokból a kassai repülőtéren szállt le, miután a pilóták egyike a műszerkijelzőn eltérést érzékelt.
A Honvédség szintén Gripen típusú vadászgépe május 19-én Csehországban túlfutott a cáslavi reptér leszállópályáján, a pilóták katapultáltak. A nemzetközi gyakorlaton történt baleset okát továbbra is vizsgálják a cseh, a magyar és a svéd illetékesek.
Mint arról már korábban is írtunk, a szerdai baleset során egy magyar felségjelű Gripen típusú vadászrepülőgép pilótája csigolyarepedést és törést szenvedett. Kádár Sándor őrnagy kiképzési repülésre szállt fel, amikor nem sokkal később deklarált vészhelyzetet jelentett, mivel többszöri próbálkozásra sem sikerült behúznia a gép orrfutóját, amely így félállásban maradt. A pilóta és a földi személyzet svéd szakemberek bevonásával minden körülményt és tapasztalatot mérlegelt, még a levegőben megkísérelték elhárítani a műszaki hibát. Mivel ez több mint egy órán át sem sikerült, a pilóta úgy döntött, hogy az üzemanyag kifogyásáig a levegőben tartja a gépet, majd úgynevezett hasraszállást hajt végre a kecskeméti kifutópályán. Mivel a manőver során a gép balra kitört a betonon, a pilóta a protokollnak megfelelően katapultált. Az előzetes vizsgálatok alapján a vadászgép javítható.

A Magyar Repülő Szövetség repülőbiztonsági szakértője szerint a Magyar Honvédség szerda délelőtt meghibásodott Gripenjének pilótája helyesen döntött, amikor kényszerleszállást hajtott végre, majd katapultált. Siklósi Zoltán volt vadászpilóta kifejtette, hogy a kényszerleszállás végső szakaszában a pilóta már életveszélyben volt, ezért nagyon rövid idő alatt kellett cselekednie. Orosz Zoltán altábornagy, vezérkarifőnök-helyettes szerint nincs összefüggés a szerdai és a májusi, csehországi baleset között, a meghibásodás jellege nem olyan, hogy a típust le kellene tiltani.

Kádár Sándornak csütörtökön a budapesti Honvéd Kórházban Hende Csaba, honvédelmi miniszter a legmagasabb katonai kitüntetést, a Hazáért Érdemjelet adományozta hősies helytállásáért.

Szerdán a Jobbik, az MSZP és az Együtt is megszólalt az ügyben. Az ellenzéki pártok a baleset kivizsgálását és a gépek átvizsgálását sürgették. Erre reagálva a honvédelmi tárca közleményben utasította vissza, hogy az eseményeket pártpolitikai célokra használják fel.

Napi Gazdaság Online
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Ha lejönnek a havasokból
    Bizalmi kérdés, szavahihetőnek tartjuk-e a történészt, amikor azt állítja: igyekszik sokoldalúan bemutatni a különféle élethelyzeteket. Ablonczy Balázst különösen foglalkoztatja, mi mindent fed el Trianon. Traumákról, tévhitekről, illúziókról is olvashatunk a napokban megjelent Ismeretlen Trianon című könyvében.
  • A Magyarország elleni propagandaháború újabb fejezete
    A nyugati média szemében egyfajta kulturális eretnekségnek minősül, hogy a magyar kormány nem hajlandó alávetni magát az Európai Uniót vezető személyiségek tekintélyének, sem a hollywoodi ultraprogresszív konszenzusnak.
  • Az 1938-as Eucharisztikus Kongresszus történészi szemmel
    Mérföldkő - kiszabadították a katolikus világtalálkozó emlékezetét a tévhitek és a marxista történelemértelmezés fogságából.
MTI Hírfelhasználó