Önálló védőnői tagozat alakul
A szakmai kollégiumi rendszeren belül önálló védőnői tagozat jön létre, és a vállalkozásban dolgozó védőnők is mentesülhetnek az iparűzési adó megfizetése alól - mondta az egészségügyért felelős államtitkár szombaton a Parlamentben.
2015. június 13. 14:16

A védőnői szolgálat százéves fennállása alkalmából tartott rendezvényen Zombor Gábor kijelentette, az elmúlt időszakban olyan kapcsolatrendszer alakult ki a védőnői szervezetekkel, amely komoly reményre ad okot, és az alapellátási törvénytervezet egyik fontos célja, hogy a védőnői szolgálatot megerősítse.

Az államtitkár kifejtette, bízik abban, hogy olyan jogszabályrendszer tudnak létrehozni, amelyben a védőnők jobban érzik magukat, növelni tudják szakmai presztízsüket, és minden többletfeladatot plusz juttatásokkal tudnak majd finanszírozni. Jelezte azt is, hogy számítanak a védőnőkre a népegészségügyi szűrőprogramok lebonyolításában, amelyre 15 milliárd forintot tudnak a jövőben elkölteni. Zombor Gábor elmondta: az elkövetkező időszakban csak munkát tud ígérni és kérni.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere azt mondta, a védőnői szolgálat fennállásának száz éve alatt a védőnők bebizonyították, hogy sokkal többek eredeti vállalásuknál, hiszen egy személyben néha orvosok, pszichológusok, tanítók, lelki támaszt nyújtók a gondozott családoknak.

Megköszönve munkájukat úgy fogalmazott, mindent meg kell tenni azért, hogy a védőnők a hivatásukért égjenek, de ne égjenek ki, és meg kell becsülni azt a ma már hungarikumnak számító értéket, amelyet a védőnők képviselnek, hiszen ha a szolgálat elveszti értékét, akkor csökken az ellátás színvonala.

Balog Zoltán kitért arra is, hogy a védőnőknek fontos szerepük van az élet védelmében, és ez leginkább azokban a hátrányos helyzetű településeken mutatkozik meg, ahol sok minden más is "fenyegeti az életet, a megélhetést". A védőnők egyfajta civilizációs végpontok is - mondta a miniszter -, és ha a szolgálat munkatársai ott vannak a végeken, akkor nagyobb az esély arra, hogy ott vonzóbb élhetőbb lesz az élet.

Mint mondta, bízik abban, hogy olyan törvényt alkotnak majd, amely megegyezik a védőnők céljaival, mert bizalom nélkül nem lehet ezt a szakmát végezni.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke köszöntőjében úgy fogalmazott, jelképes történelmi adósságot rónak most le a védőnők felé, amikor a százéves védőnői szolgálatot köszöntik.

A védőnői szolgálat azon intézmények közé tartozik, amely a zaklatott történelmi korszakok és politikai rendszereken át folyamatosan végezte tevékenységét és fejlődött. A védőnői szolgálat ma alapintézmény, felbecsülhetetlen értékű emberi hálózat - emelte ki Kövér László, hozzátéve, szolgálatuk a személyes bizalmat jelenti azok számára, akik azt igénybe veszik.

Az ünnepségen az idén alapított Védőnői szolgálatért-díjat Dobos Lajos Józsefné védőnő vehette át, Batthyány-Strattmann László-díjban heten részesültek, köztük Csordás Ágnes, a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke. Pro Sanitate-díjban tizenkét védőnő részesült.

---------------------------------------------

Ünnepel a hungarikummá minősített védőnői szolgálat

Az utóbbi években összesen átlagosan legalább negyedével emelkedett az idén száz éves védőnői szolgálatok finanszírozása. A védőnők többségének fizetése és munkakörülményei azonban még messze nem ideálisak. A centenáriumi ünnepségeken az Európában egyedülálló, immár a hungarikumok közé tartozó szolgálat eredményein túl a fejlesztés fontosságára is fel kívánják hívni a figyelmet.

Több lépcsőben, összesen átlagosan 25-35 százalékkal nőtt a védőnői szolgálatok finanszírozása az elmúlt három évben – mondta a Napi Gazdaságnak Bábiné Szottfried Gabriella, aki 2013 májusától 2014 júniusáig volt a védőnői szolgálat megújításáért felelős miniszteri biztos, és aki most a centenáriumi programsorozat koordinátora. 2012 novemberétől átlagosan 13 százalékkal emelkedett a szolgálatok bevétele, majd egy évvel később újabb emelést kaptak a védőnők, akiknek a havi juttatása átlagosan több mint 13 ezer forinttal nőtt, januárig visszamenőleges hatállyal.

2014 februárjában, az év elejétől visszamenőleg újabb díjemelésről döntött a kormány. A többletfinanszírozás az iskolavédőnői szolgálatok bevételét átlagosan 10,4, a területi védőnőkét 9,6 százalékkal növelte. Ekkortól rögzítették jogszabályban, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (OEP) szerződött egészségügyi szolgáltatók a plusz támogatásokat kizárólag a védőnők juttatásainak emelésére fordíthatják, miután az országban számos helyről jelezték, hogy a védőnők nem vagy csak részben kapták meg ezeket a pénzeket.

A védőnői szolgálatok anyagi helyzetének javítása mellett, egy jogszabály-módosításnak köszönhetően 2011 májusától az önkormányzatok részmunkaidős iskolavédőnőt is alkalmazhatnak. Ez elsősorban a kistelepüléseken élők számára volt fontos előrelépés – mondta Bábiné, akinek a kezdeményezésére 2013-ban széles körű szakmai egyeztetés zajlott az Országos Védőnői Szolgálat létrehozásáról. Azt, hogy egy közös, állami fenntartóhoz kerüljenek a védőnők, maga a szakma kezdeményezte, azt remélve a lépéstől, hogy megszűnik a védőnői szolgálat szakmai széttagoltsága, az abban dolgozók anyagi kiszolgáltatottsága. Az Országos Védőnői Szolgálat létrehozásáról azonban ez idáig nem született döntés.

Pedig - a szolgálat finanszírozási helyzetének javítása ellenére - az országban működő védőnői szolgálatokat még ma is nagymértékű heterogenitás jellemzi – mondja Csordás Ágnes, a Magyar Védőnők Egyesületének (MAVE) elnöke. A munka jellegét, a munkakörülményeket, de még a bérezést is meghatározza, hogy ki hol, milyen munkavállalói jogviszonyban dolgozik. A kórházi védőnők, mint közalkalmazottak, az egészségügyi szakdolgozói bértábla szerinti bérezést kapnak, esetükben 161 ezer forint az induló bruttó bér. A területen, az iskolákban, dolgozó, önkormányzatoknál vagy gazdasági társaságoknál foglalkoztatott munkavállalók kezdő fizetése viszont mindössze bruttó 122 ezer forint, rájuk ugyanis nem vonatkozik a bértábla. Az ellátottak száma alapján ugyan még jár számukra plusz jövedelem, ám a védőnők nem maguk határozzák meg, mennyien tartoznak hozzájuk. Így lehet például egy lakótelepen, nagy létszámú iskolában dolgozó kollégának akár lényegesen magasabb a fizetése, mint annak, aki hátrányos helyzetű, szórványtelepülésen kerékpárral keresi fel télen-nyáron a hozzá tartozó családokat – jellemzi a helyzetet Csordás Ágnes.

Egy felmérés szerint a családok látogatásával, illetve a tanácsadással havonta összesen 189 órát töltenek a védőnők, miközben elvileg ő munkaidőkeretük is csak havi 174 óra, és náluk nincs túlmunkadíj. Ahogyan azok után sem kap mindenki többletjutatást, akiket helyettesítés keretében gondoznak, márpedig az egészségbiztosító csak 250 fős körzeteket finanszíroz, miközben az OEP 2015. márciusi adatai alapján van olyan település, ahol 892 főt kell ellátnia egyetlen védőnőhöz. Ez úgy lehetséges, hogy 282 védőnői körzetben több mint egy éve tartósan helyettesítéssel tudják csak megoldani az ellátást, ez év márciusában egészen pontosan 345 betöltetlen védőnői állást tartottak nyilván.

Eközben egyre nagyobb szakmai elvárás nehezedik a védőnőkre, az egészségpolitika még nagyobb közreműködést vár a szolgálatban dolgozóktól például a népbetegségek időbeni felismerésében, megelőzésében, vagy például a méhnyakrák-szűrésben. A szakmán belüli egyenlőtlen terhelés is oka annak - mondja Csordás Ágnes - hogy a fiatalok számára nem kellően vonzó a védőnői hivatás és akik elvégzik a főiskolát, azok közül is sok a pályalehagyó. A központi nyilvántartások szerint jelenleg 5290 védőnő dolgozik országszerte, de több mint tízezer ilyen végzettségű szakember van az országban, igaz, több mint 10 százalékuk 70 éven felüli. A védőnők átlagéletkora 41,8 év.

A MAVE elnöke szerint e kedvezőtlen hatások komolyan veszélyeztetik a védőnői ellátás biztonságát. Az elnök szerint a védőnői szolgálat megerősítéséhez rendszerszemléletű humánerőforrás stratéga szükséges, amely a pályára vonzza a fiatalokat, és megtartó erőként szolgál a végzett szakemberek számára is. Az egyesület emellett azt szeretné, ha a területi ellátás keretében ellátottak számát 170-200 főben maximálnák, az iskolákban pedig 600 tanuló felett már főállású védőnőt lehessen alkalmazni, akinek legfeljebb 900 gyerekért legyen felelős.

Csordás Ágnest arról is kérdeztük, mit tehetnek a védőnők az olyan, a közelmúltban jogos felháborodást keltett esetek ellen, amelyekben gyermekek elhanyagolása, bántalmazása miatt indított nyomozást a rendőrség. A szakember ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy tudomása szerint a hatóságok egyetlen ilyen esetben sem találtak vétkesnek védőnőt, akikkel jelenleg ráadásul nem is kötelező együttműködniük a családoknak. Ezen a téren azonban már a közeljövőben pozitív irányú változás történhet, a készülő alapellátási törvény ugyanis a családok számára együttműködési kötelezettséget ír elő a védőnőkkel.

hirado.hu - MTI / Napi Gazdaság Online
  • Amerikától Szlovákiáig bírálják Sorost
    Robert Fico, Recep Tayyip Erdoğan, Matteo Salvini és Jarosław Kaczyński – csak néhány politikus azok közül, akik a belügyeikbe való beavatkozással vagy az országuk választásának befolyásolásával vádolták meg Soros Györgyöt az elmúlt években. A magyar származású amerikai milliárdos nevét könnyedén fellelhetjük a külföldi sajtóban is.
  • Tudatos vásárlásra kéri a lakosságot Müller Cecília
    Tudatos vásárlásra kéri a lakosságot az országos tiszti főorvos az adventi időszak beköszöntével a koronavírus-járvány miatt.
  • Copy-paste forradalmak
    A forradalomexport azért veszélyes, mert a Majdan-klónok képesek önmagukat területileg átmásolni.
MTI Hírfelhasználó