Schmidt Mária: 1989-90-ben jól vizsgázott a teljes magyar elit
A budapesti Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint 1989-90-ben a teljes magyar elit jól vizsgázott, amikor úgy döntött, hogy "nem akarunk vérontást többé".
2015. június 15. 13:57

Jól vizsgázott, amikor azt mondta: "nem akarunk polgárháborúban elfecsérelni emberi életeket, tehetségeket, nem kényszerítünk százezreket az ország elhagyására".

Schmidt Mária az Először szabadon című időszaki kiállítás hétfői megnyitóján azt mondta, negyedszázada a cél "egy békés, vértelenül lezajlott, de alapvető antikommunista forradalmi változás és nemzeti függetlenségi harc volt".

Az 1980-as évek végére a diktatúra, "bár szerkezetét és eszközrendszerét megőrizte, elaggott, elgyávult és mindenekelőtt elbizonytalanodott, de azért szabadságot nem adott" - jegyezte meg a főigazgató, hozzátéve, a régi rend 1989-ben "már nem mutatott többé életjeleket". Megjegyezte: a politikai döntés szabadságát így még ki kellett vívni a térség győztes forradalmi hullámának részeként; 1990-re tétje lett annak, kire bízzuk a választásokon magunk és az ország életét, és ezzel a lehetőséggel máig méltó módon élünk, ugyanakkor az is tudatosulhatott bennünk, hogy a szabad választás milyen felelősséggel jár.

Szájer József, az Európai Néppárt alelnöke az ünnepségen - amelyen mások mellett Antall József néhai miniszterelnök özvegye és a politikus helyére lépő Boross Péter is ott volt - arról beszélt, hogy az első szabad választás és a parlament megalakulása olyan esemény volt, amely "évszázadok múlva is bele fog férni, még a rövidített magyar történelemkönyvekbe is".

Ezért választotta történelmi korszakhatárnak az első szabadon választott országgyűlés megalakulását az alaptörvény, jelezve azt is, hogy "mindennek megalapozása az 1956-os forradalomban történt", amely a vele együtt politikai pályára lépők számára meghatározó pillanat volt.

Ez egy olyan újrakezdés volt, "amelynek jövendő sorsát akkor még nem lehetett látni, de rövid idő után elbukott nagyszerű forradalmaink és szabadságharcaink fényében félteni, biztatni, akarni és védeni igenis lehetett, kötelező volt".

A tárlat az ellenzéki mozgalmak 1980-as évek végi megerősödésétől az 1990-es választásokig ívelő folyamatot mutatja be. Fotók illusztrálják az egykori tüntetéseket, az ellenzékiek üldözését, megelevenedik az első szabad választás kampányának plakáterdeje, egy wurlitzer segítségével pedig bele lehet hallgatni a negyedszázaddal ezelőtti fősodorbeli és alternatív könnyűzenébe is.

MTI
  • A hungarofóbia mérlege
    Egyhetes konferencia is kevés lenne annak taglalására, hogyan ártott társadalmunknak a legvisszataszítóbb rasszizmus. Mégis fontos, hogy elkészüljön a hungarofóbia mérlege.
  • A futball a tartalomipar része
    A futball ugyanis több, mint sport, több, mint tartalomipar, hallatlanul fontos – lenne – egy-egy nemzeti közösség jövőformálásához.
  • Salvini: a Conte-kormány elárulta Olaszországot
    Giuseppe Conte miniszterelnök "eladta" Olaszország szuverenitását és gazdasági érdekeit, és ezért "Macron és Merkel vállveregetését" érdemelte ki. Conte azért nyitotta meg a kikötőket, mert "ezt ígérte az EU-nak, és ezért cserébe ismét kormányon maradhatott" - hangoztatta Salvini. Megjegyezte, hogy a Conte-kormány ezzel nem "Salvini, hanem 60 millió olasz ellen" cselekszik.
  • Kövér: Magyarország visszaszerezte jövőjét
    Az elmúlt kilenc évben a Kárpát-medencében 120 új templom épült és 3000 újult meg - mondta, hozzátéve, hogy a magyar egyházak életében "ilyen rövid idő alatt ilyen mértékű gyarapodásra és megújulásra az elmúlt száz esztendőben nem volt példa".
  • Török Ferencnek még fontos feladata van
MTI Hírfelhasználó