GMO-csatát nyert Magyarország
Az az érdekünk, hogy saját vetőmag-termelésünk legyen, és úgy állítsunk elő egészséges élelmiszereket, hogy ne szoruljunk másokra - mondta az agrárminiszter a Magyar Gazda című magazinban az M1-en.
2015. június 16. 10:04

Láttak már olyan kukoricát, amelyet nem támadnak meg a rovarok, vagy hibátlan, pirosan csillogó paradicsomot? Ez már sok esetben nem a természet, sokkal inkább az ember csodája. A genetikailag módosított organizmusok, más néven GMO-k olyan szervezetek, amelyben a DNS-t a géntechnológia molekuláris módszereivel mesterségesen változtatták meg. Az ilyen élelmiszerek ellen harcol szinte a megjelenésük óta hazánk. Az első fontos háborút most úgy tűnik, megnyertük: májusban olyan uniós irányelv született, hogy a tagállamok maguk dönthetnek GMO-mentességükről.

Európa akkor lehet eredményes a mezőgazdasági termelésben, ha tiszta, egészséges, GMO-mentes élelmiszert állítunk elő – mondja az agrárminiszter. Fazekas Sándor ezért is kezdeményezte, hogy az Európai Unió legyen GMO-mentes övezet, azok az országok, amelyek elkötelezettek a GMO-mentes termelés mellett, fogjanak össze, alkossanak szövetséget, és lehetőség szerint bírjanak csatlakozásra minél több tagállamot.

Agrárdiplomáciai siker

A tárcavezető szerint jelentős magyar agrárdiplomáciai siker született, hiszen Magyarország az elsők között tiltakozott, illetve támadt meg több GMO-s határozatot, és a magyar erőfeszítések eredménye az is, hogy a döntéshozatal tagállami hatáskörbe került. Ezt igazolja, hogy egyre több ország, például Svájc, Spanyolország, Ausztria dönt úgy, hogy jogszabályban is elrendeli a GMO-mentességet. Az egyik legszigorúbb ugyanakkor még mindig a magyar szabályozás, amely a zéró toleranciát, vagyis a teljes tiltást alkalmazza.

Hölvényi György EP-képviselő is úgy látja, egyre több európai országban keresik a megoldást a GMO-mentességre, de az is látszik, hogy a GMO nagyon sok északi ország számára egyszerűen mást jelent, hiszen olyan kultúrákat hoz létre a génmanipuláción keresztül, amely idáig nem létezett, ez pedig mindenképpen érdekütközést jelent az Európai Unión belül.

De nem csak az EU-belül belül vannak nézetkülönbségek a génmódosított szervezetek megítélésében – hívja fel a figyelmet már a Nébih elnökhelyettese. Más a szabályozás az Egyesült Államokban és más Magyarországon. Számunkra a GMO-mentesség az első, ezt a szabályozásban is rögzítettük, és tartalmazza még a magyar alaptörvény is – emlékeztet Lukács József.

A szennyeződés nem áll meg a határon, tehát mindenképp létre kell hozni azokat a biztonsági lehetőségeket, amelyekkel a GMO-mentes, GMO-mentes marad – hangsúlyozza ismét Hölvényi György. Ez nem egy egyszerű kérdés, hiszen meg kell határozni, mekkora sávokat, mekkora területeket kell GMO-mentesen megtartani. Fontos az is, hogy minél több ország, régió fogjon össze, és lehetőleg legyen egybefüggő a tiszta terület, amihez fontos lépés volt Fazekas Sándor európai GMO-mentességre való felhívása. A szomszédos Ausztriában, Horvátországban ugyanez a törekvés – teszi hozzá a politikus.

A GMO-mentesség megőrzése nemzeti érdek és ennek megítélése egységes a parlamentben is. A legfontosabb az emberek egészségének a védelme, de a mezőgazdasági termelés hagyományainak megtartása, a tiszta, biztonságos természeti környezet is az érvrendszerben szerepel – hangsúlyozza a szakminiszter. Az az érdekünk, hogy saját vetőmag-termelésünk legyen, és úgy tudjunk egészséges élelmiszereket előállítani, hogy ne szoruljunk másokra – teszi hozzá Fazekas Sándor. A törvény tehát megszületett, a küzdelem pedig folytatódik.

hirado.hu - M1
MTI Hírfelhasználó