Gyurcsány magyarázza 180 milliós osztalékát
Még mindig jól fut Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök szekere az üzleti életben – adta hírül a Blikk.
2015. június 17. 09:12

A tavalyi eredmény alapján a politikus idén rekordméretű, 180 millió forintos osztalékot vehet ki a cégéből, az Altus Zrt.-ből. Az összeggel Gyurcsány toronymagasan az első a parlamenti képviselők között.

A Demokratikus Koalíció (DK) elnöke ingatlaneladással magyarázta a rekorderedményt a bulvárlapnak. – Az Altus több ingatlant értékesített, és az ezen realizált nyereség egy részét vettük ki. Emiatt több a mostani osztalék a korábbi évekhez képest – mondta Gyurcsány. – Családtagok, rokonok támogatására, karitatív célokra és ház felújításra fordítom a pénzt, és mint tudják, tavaly 16 millió forinttal támogattam a DK-t is – árulta el a politikus, aki a Blikk kérdésére kifejtette, hogy miért nem fog látszani a felvett 180 millió forint a vagyonnyilatkozata megtakarításai között. – Mindig csak annyi pénzt veszünk ki a cégből, amennyi a személyes, családi céljaink megvalósításához kell. Személyes megtakarítás érdekében nem veszünk ki pénzt – szögezte le Gyurcsány.

Az egykori kormányfő 2010 januárja és 2014 decembere között több mint 512 millió forintot vett fel osztalékként a társaságtól, amelynek száz százalékban a tulajdonosa. A politikus 2010-ben – képviselői juttatásai mellett – több mint bruttó 107 millió forint osztalékhoz jutott. Gyurcsány Ferenc 2011-ben 69 575 353 forint, 2012-ben 88 067 504 forint, 2013-ban 78 976 000 forint, 2014-ben pedig 168 635 299 forint osztalékot zsebelhetett be.

Közben a Civil Összefogás Fórum   (CÖF) megkapta a választ Gyurcsány Ferenc cége, az Altus európai uniós megbízásának ügyében írt levelére. Ezt az Európai Bizottság elnökének nevében a testület főigazgatója, Walter Deffaa írta alá. Az uniós testülettől  érkezett iratot tegnap a CÖF elnöke, Csizmadia László a fővárosi Gellért szállóban ismertette. Mint mondta, a levél azon túl, hogy biztosítja a CÖF-öt, a bizottság nem politikai indíttatásból kötött szerződést Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök cégével, azt az érvet tartalmazza, hogy az Altus vezette konzorcium adta a „gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot”. A válasz utolsó, cinikus hangvételű fejezete szerint a testület nagyon aggasztónak találja a módot, ahogyan a szerződéssel kapcsolatos információkat a nyilvánosság elé tárták, ami zavart okozott, és valószínűleg kedvezőtlen képet festett Magyarországon a bizottságról. – Úgy tűnik, Jean-Claude Junckernek fontosabb a betyárbecsület, mint az igazság – fogalmazott a CÖF elnöke, aki szerint az Altus-ügyet nem lehet lezárni azzal, hogy Brüsszel megüzeni, minden rendben van. – Az unió vezetői ne nézzék kiskorúnak az őket foglalkoztató adófizetőket – tette hozzá Csizmadia, aki szerint elképzelhető, hogy az európai baloldal uniós pénzeket felhasználva kíván beavatkozni a tagállamok fejlesztési politikájába. Emlékeztetett: az Altus vezetője, az ultrabaloldali DK pártelnökének felesége „kommunista érzelmű nagyszülők és szülők neveltje”, Dobrev Klára.

Fricz Tamás politológus arra hívta fel a figyelmet: Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként egyszer már átverte a bizottságot.

Ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász azt hangsúlyozta, hogy a politikai összeférhetetlenség vonatkozásában maga a pályázó vall egy úgynevezett becsületbeli nyilatkozatban, amelyet aláírással hitelesítve kell benyújtani. – Ha valaki valamilyen dokumentumot az aláírásával ellát, és az valótlanságokat tartalmaz, arra Magyarországon van jogi tényállás – mondta Lomnici, hozzátéve: biztosat csak akkor lehetne tudni, ha megismerhetővé válna az Altus teljes pályázati dokumentációja.

A CÖF mögött álló Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány április 20-án fordult nyílt levélben Junckerhez, az Európai Bizottság elnökéhez, követelve, hogy zárják ki az Altust a Magyarországot érintő EU-támogatások ellenőrzéséből. Mint ismert: a Dobrev Klára vezette társaság egy konzorcium élén tavaly nyert el másfél milliárd forint keretösszegű tanácsadói megbízást az EU 2014 és 2020 közötti fejlesztési programjainak ellenőrzésére.

Napi Gazdaság Online
MTI Hírfelhasználó