Megkongatta a vészharangot Olaszország
Kemény kritikával illette Olaszország az Európai Uniót. A dél-európai államnak már tervei is vannak, hogyan tudná „megbüntetni” Európát.
2015. június 17. 09:20

A hatalmas migrá­ciós nyomás alatt álló ország miniszterelnöke.Matteo Renzi szerint a szervezet nem tesz eleget a bevándorlási probléma megoldásáért. A dél-európai államnak már tervei is vannak, hogyan tudná „megbüntetni” Európát.

Tegnap délelőtt Luxemburgban találkoztak az uniós belügyminiszterek, hogy a szolidaritási klauzula alapján mielőbb tehermentesítsék a válság sújtotta államokat. A találkozót Matteo Renzi olasz miniszterelnök fenyegetőzése árnyékolta be, hiszen a politikus egy B tervet helyezett kilátásba, ha a tagállamok nem osztoznak a válság terhein.

„Amennyiben Európa a szolidaritást választja, rendben. Ha nem, készen állunk egy B tervvel. De ez leginkább Európának okozna károkat” – nyilatkozta Renzi. A B terv tartalma egyelőre kérdéses, ugyanakkor olasz részről korábban már megfogalmazódott, hogy úgy engednék ki saját területükről a bevándorlókat, hogy a vízumkötelezettség alatt álló országokból érkezőket ellátnák a szükséges okmányokkal. Tavasszal Görögország hasonlóan fenyegetőzött, a mediterrán állam a pénzügyi támogatások felfüggesztése esetén migránsok töme­geit látta volna el az EU területére belépésre jogosító papírokkal.

Olaszország esetében semmiképp sem beszélhetünk üres szavakról, hiszen az államháztartást egyértelműen megterheli a bevándorlók áradata. Csak idén már 60 ezer migráns érkezett a Földközi-tengeren át az ország területére, akik a nyilvánvaló anyagi terheken túl az olasz társadalmat is megosztják. „A helyiek közül nagyon kevesen segítőkészek. Ha segélyszervezeten keresztül fogadsz be menekülteket, fejenként 30 eurót kapsz, de ez sem elég ösztönző” – nyilatkozta a Napi Gazdaságnak Marco Masiero, a dél-tiroli Bolzano lakosa.

Az olasz állam korábban már ígéretet tett arra, hogy a bevándorlókat befogadó olasz városokat felmentené a pénzügyi megszorítások alól, illetve anyagi támogatásban részesíti. A Renzi-kormány nagylelkű ajánlata ellenére a legtöbb olasz régió jelezte: nem hajlandó több menekültet elszállásolni.

A probléma tehát egyértelműen uniós megoldásra vár, azonban a tagállamok konszenzusa nélkül aligha sikerül a közeljövőben kezelni a válságot. Az EU még májusban hirdette meg áttelepítési programját, amelynek részeként negyvenezer eritreai és szí­riai bevándorlót osztanának el 25 tagállam között. A tehermentesítés alól kivételt jelent az Egyesült Királyság, Írország és Dánia, hiszen ezek az országok „opt outtal” rendelkeznek, így nem kötelesek az uniós bel- és igazságügyi döntéseket végrehajtani. A tervek alapján Olaszországból 24 ezer embert telepítenének át, ami Renzi miniszterelnök szerint annyira kis arány, hogy leginkább csak provokációként tudja értékelni.

Időközben az ENSZ emberi jogi biztosa, Zeid Raad al-Husszein is Olaszország mellé állt, és arra szólította fel az európai államokat, hogy fogadjanak be menekülteket. „Az Európai Uniónak bőven vannak erőforrásai arra, hogy évek alatt akár egymillió menekültet befogadhasson a válságövezetekből” – hangoztatta al-Husszein, utalva arra, hogy egyes országok, így Libanon már a lakossága 26 százalékának megfelelő számú menekültet fogadott be.

Az Európai Unió államai ennek ellenére megosztottak a kérdésben, a kvótarendszer egyértelmű támoga­tóiként egyedül Olaszország, Németország, Ausztria és Svédország említhetők. A tanácsi döntés meghozatalához a tagállamok minősített többségű szavazata szükséges, így szakértők szerint Kelet-Közép-Európa legnagyobb országa, Lengyelország játszhat kulcsszerepet a válság rendezésében. A végső megoldás feltehetőleg az Európai Tanács június 25–26-i csúcsán körvonalazódik.

Napi Gazdaság Online