A magyar gazdaság idén is erős évet zárhat
A Századvég Gazdaságkutató Zrt. a „Makrogazdasági monitor és konjunktúraelemzés” kiadványában a tavalyihoz hasonló mértékű, dinamikus gazdasági növekedést vetít előre.
2015. június 19. 11:28

Ennek alapja, hogy a magyar gazdaság teljesítménye az idei év első negyedévében fokozódott, szemben a növekedés lassulását váró általános vélekedéssel. A 3,5 százalékra gyorsuló éves növekedési ütem továbbra is az Európai Unió élmezőnyébe helyezi hazánkat. Az első háromhavi növekedést két év után ismételten a külkereskedelmi forgalom élénkülése vezérelte, ami önmagában 3 százalékponttal járult hozzá a GDP-bővüléshez.

A belföldi felhasználás csupán 0,6 százalékpontot magyaráz a teljes gazdasági növekedésből. Ilyen nagy különbségre a gazdaság belső és külső teljesítménye között a legutóbbi recesszió idején volt példa. A mérsékelt belföldi teljesítmény fő oka a beruházás és a közösségi fogyasztás visszaesése. Ebben meghatározó szerepe volt az előző év azonos időszakában kiemelkedő beruházási aktivitásnak. A termelési oldalon kiegyensúlyozottnak mondható a növekedés: két kivétellel az összes nemzetgazdasági ágban növekedett a bruttó hozzáadott érték.

Előre tekintve, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. prognózisa szerint a magyar gazdaság 2015-ben is megközelítheti az előző évi kiemelkedő gazdasági teljesítményét, amit jövőre egy mérsékeltebb év követhet. A belső és külső tényezők a teljes előrejelzési horizonton pozitívan járulnak hozzá a GDP-növekedéshez, melyet a fogyasztás és a nettó export közel azonos arányban vezérelhet. A kivitel növekedése 2015–2016-ban felülmúlja az importét, köszönhetően a legfőbb exportpartnereink élénkülő keresletének.

A fogyasztás dinamikus növekedését a rendelkezésre álló jövedelem emelkedése biztosítja, melyet piaci és gazdaságpolitikai intézkedések egyaránt segítenek. Utóbbiak közé tartozik a különböző életpálya modellek folytatása és bevezetése, a Start munkaprogram bővítése, a családi adókedvezmény fokozatos emelése, a személyi jövedelemadó kulcsának csökkentése, továbbá a banki elszámolás és forintosítás. Mindezek mellett idén az alacsony inflációs környezet, jövőre a negatív reálkamat emeli a háztartások fogyasztási hajlandóságát, melyet a munkaerő-piaci folyamatok javulása is hajt.

A foglalkoztatottság tartós emelkedése miatt a munkanélküliségi ráta 2016 végére 6 százalék alá csökken az előrejelzés szerint. A beruházások jelentősen mérséklődő növekedését idén a magas bázis magyarázza, jövőre a korábbi uniós tervezési időszak lezárása miatt a beruházások visszaesésére számítunk. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. megítélése szerint a GDP-növekedés 2015-ben elérheti a 3,4 százalékot, míg jövőre a 2,7 százalékot.

Az éves infláció 2015-ben még elmarad a maginflációtól, de jövőre már megközelíti azt. Ez a folyamat idén a közműdíjcsökkentések és az alacsonyabb olajárak egyedi sokkhatását tükrözi. A pénzromlási ütem fokozatos erősödést követően 2016 végére már megközelítheti az inflációs célsáv közepét. Ennek oka az emelkedő maginfláció mellett a költségsokkok bázisba kerülése és a maginfláción kívüli tételek (olaj és feldolgozatlan élelmiszer) áremelkedése.

A globális és a hazai nyomott inflációs környezet, az alacsony várakozások, a gazdaság ciklikus pozíciója és hazánk kedvező pénzpiaci megítélése a monetáris lazítás irányába mutatnak. Az MNB inflációs célkövetési rendszerének rugalmasabbá tétele szintén ezt erősíti. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. szerint az MNB az elkövetkező hónapokban több lépésben, akár 1,3 százalékra is csökkentheti az irányadó rátát.

A gazdasági növekedés pályája nem veszélyezteti Magyarország külső finanszírozási képességét, és bár a GDP-arányos mutató 2015-ben tetőzhet, továbbra is magas szinten marad. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. által számszerűsített idei évi költségvetési kockázatok mérlege enyhén pozitív, vagyis a költségvetési törvényben előirányzott 2,4 százalékos GDP-arányos deficitcél biztonsággal teljesíthető.

A főbb makrogazdasági változók várható alakulása:

 

2014

2015

2016

Bruttó hazai termék (volumenindex)*

3,6

3,4

2,7

A háztartások fogyasztási kiadása (volumenindex)*

1,7

3,3

3,0

Bruttó állóeszköz-felhalmozás (volumenindex)*

11,7

1,2

–1,6

Kivitel (nemzeti számlák alapján, volumenindex)*

8,7

8,0

7,9

Behozatal (nemzeti számlák alapján, volumenindex)*

10,0

7,0

6,8

A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege (milliárd euró)

6,4

7,5

9,1

Éves fogyasztóiár-index (%)*

–0,2

0,3

2,6

A jegybanki alapkamat az év végén (%)

2,10

1,30

1,75

Munkanélküliségi ráta éves átlagos szintje (%)*

7,7

6,9

6,0

A bruttó átlagkereset éves változása (%)*

3,0

2,9

3,2

A folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában

4,1

5,5

6,3

Külső finanszírozási képesség a GDP százalékában

8,3

9,2

8,2

Az államháztartás egyenlege a GDP százalékában

–2,6

–2,3

–1,8

GDP-alapon számított külső kereslet (volumenindex)*

1,6

1,9

2,4

* Szezonálisan kiigazított adatokból számítva.
Forrás: MNB, KSH, Századvég-számítás

Századvég Gazdaságkutató Zrt.
  • Gyurcsányi fordulat: igazat mondott
    A gyurcsányi cél ez volt: „visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól…” Mi fűtötte? Az, hogy „ történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok.”
  • Pluralizmus Ismét Működésben – PIM
    Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
  • A kormány a nemzeti össztermék, a GDP 18-20%-át csoportosítja át
    Tíz év megfeszített munkával egyenesbe jött a magyar gazdaság, de a koronavírus-járvány miatt most kezdhetjük elölről az építkezést, ami igazságtalan – mondta Orbán Viktor miniszterelnök, aki arról is beszélt hogy egyszerre kell megküzdenünk a járvánnyal és a gazdasági következményekkel is.
  • Áltudósok a Helsinki Bizottságban
    Manapság jogtudósoknak kiáltották ki magukat a Soros-hálózathoz tartozó „jogvédő” szervezetek.
  • Az ötpontos program már a jövőt építi
    Olyan helyzetben van az ország, hogy a válságkezelést nem hitelből kell finanszíroznia, szemben például Romániával, ahol a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) fordultak segítségért – mondta a Magyar Nemzetnek Novoszáth Péter közgazdász, aki értékelte a kormány ötpontos akciótervét.
MTI Hírfelhasználó