Az idén mindössze húsz újmisés papot szentelnek fel
Idén júniusban a Magyar Katolikus Egyház 20 újmisés papot fog felszentelni. Miközben a világban nő a reverendát öltők száma, hazánkban ez történelmi mélypont. A papoknak egyre nehezebb körülmények között kell helytállniuk a hívek szolgálatában, ugyanakkor az egyház optimistán tekint a kihívásra. Szerdahelyi Csongort, a ferences rend sajtóközpontjának vezetőjét a szombati papszentelések kapcsán kérdezte a hirado.hu munkatársa. Interjú.
2015. június 20. 10:21

- Húsz új papot avat a ebben a hónapban a Magyar Katolikus Egyház. Sok vagy kevés ez a szám?
- Bizony, kevés. Jóval több pap hal meg, vagy válik meg a szolgálattól évente, mint ahány a helyükbe lép. A rendszerváltást követően, egészen a közelmúltig évente 40-50 katolikus papot szenteltek országszerte, mostanra ez a szám a felére csökkent. Talán mondhatjuk, hogy történelmi mélypontot él meg a Magyar Katolikus Egyház a papi hivatást választók tekintetében.

- Hogyan alakult az utóbbi évtizedekben a papság létszáma?
- Most körülbelül 1700-1800 pap teljesít szolgálatot Magyarországon. Az átlagéletkoruk 60 év fölött van, így várhatóan tovább csökken majd a számuk. A néhány napja közzé tett kimutatás szerint a 12 római katolikus egyházmegye közül háromban egy papot sem szentelnek idén. Köztük van a legnépesebb, az Esztergom-Budapesti Érsekség is, ahol ötven éve, vagyis 1965-ben hét papot szenteltek, 1975-ben hármat, 1985-ben és 1995-ben négyet-négyet, vagyis a visszaesés igen szembeötlő. De visszamehetünk az időben egészen a II. világháború utáni évekig, amikor a mai kevesebb mint kétezerrel szemben ötezer körül volt a világi és szerzetespapok száma.

- A Vatikán adatai szerint 2000-ben fordulat következett be, megállt a papok számának csökkenése a világban. A 2012-es statisztika is azt mutatja, hogy nőtt a lelki szolgálatot választók száma. Magyarországon miért nem?
- Ez egy összetett kérdés. Nemcsak Magyarországon probléma a papi hivatást választók alacsony száma, bajban van Nyugat-Európa is, bár igen eltérőek a számok, ha egyes országokat vizsgálunk. Ázsiában és Afrikában nő a katolikus papok száma olyan mértékben, hogy a világstatisztika tényleg növekedést mutat.

- Tartja magát az a vélekedés, hogy a papi nőtlenség miatt rettennek meg sokan a hivatástól. Az egyházon belül vannak azonban olyan közösségek, például egyes szerzetesrendek, hol szintén követendő a cölibátus, mégsem akkora probléma az utánpótlás.
- A cölibátus intézménye arról szól, hogy a pap azért nem vállal családot, hogy teljes mértékben Isten ügyét, illetve a hívek közösségét szolgálja. Ez a papságra vállalkozók többségének sikerül is, és szép, értékes, a hívek javát szolgáló életet eredményez. De nem szabad elfeledkeznünk a veszélyekről sem, amelyek ma a korábbiaknál jóval kiszolgáltatottabbakká teszik papjainkat. Ez pedig a társadalmi közeg közömbössége a túlhajszoltság és az elmagányosodás. A papi nőtlenség bizonyára sokakat visszatart e hivatás választásától, de nem hiszem, hogy ez a legfőbb oka annak, hogy Európában és így nálunk is egyre kevesebben teszik rá e nemes szolgálatra az életüket. Általánosságban elmondható, hogy egyre kevesebben mernek életre szóló döntéseket hozni, legyen szó akár házasságról, akár a papi hivatásról. Az is közrejátszik ebben, hogy egyre kisebb a gyermeklétszám egy-egy családban, és így bizony a szülők is sokszor ellene dolgoznak annak, hogy egy fiatal a papi vagy a szerzetesi utat válassza. Aki pedig mégis felvételüket kérik a papi szemináriumokba, azoknak is jelentős része időközben lemorzsolódik.

- Miért?
- Sokan mást gondolnak bele a papi szolgálatba, mint amit aztán a valóságban megtapasztalnak. Egy plébániát vezető papnak elsősorban a hívek lelki szolgálatát kell végeznie, ugyanakkor sokszor olyan feladatokkal szembesül, amelyekre nem kapott korábban iránymutatást. Pályázatot írni, adóbevallást készíteni, az egyházi intézmények ügyes-bajos dolgait végezni. És arról se feledkezzünk meg, hogy a pap is ember, a lelki vezetés során ők is nagyon komoly pszichológiai terhelésen esnek át.

- Hogyan segíti papjait az egyház?
- Rendszeresek az egyházmegyében a továbbképzések, az úgynevezett papi rekollekciók, amikor püspökükkel és egymás közt között megbeszélhetik gondjaikat, elképzeléseiket, terveiket. Továbbá egyre nagyobb arányban vonódnak be világi hívők. Munkacsoportok segítik a papokat pályázatírásnál, vagy egy intézmény gondnoki feladatainak ellátásában. Ez tulajdonképpen jó, mert így él, fejlődik az adott közösség.

- Kik jelentkeznek manapság papnak?
- Komoly elvárásoknak kell megfelelnie egy papjelöltnek. Ne gondoljuk, hogy bárkit felvesznek a szemináriumokba vagy szerzetesnövendéknek, csak azért, mert fel kell tölteni valahogy a létszámot. A kötelező feltételek mellett - vallási hovatartozás, érettségi, megfelelő pszichikai állapot - azt is vizsgálják, hogy mennyire elhivatott valaki. Tendencia manapság, hogy nem rögtön érettségi után, 18-19 évesen döntenek a papi hivatás mellett, hanem más egyetemi, főiskolai tanulmányok, esetleg civil munka után gondolják sokan életpályájuknak a szolgálatot.

- Számít-e a családi háttér?
- Az lenne az ideális, ha harmonikus, vallását gyakorló családokból érkeznének növendékek. Azonban ma már a papképzésre jelentkezők jelentős része rendezetlen, sok esetben nem is vallásos családi háttérrel rendelkezik. Ők gyakran úgy tekintenek az egyházra, mint ami pótolja majd eddigi hiányosságaikat, de ebben néha csalódniuk kell, és ez töréshez vezet. Ez jobb esetben felszentelés előtt kiderül, rosszabb esetben már papként. Természetesen az elvált családok gyermekeiből remek papok válhatnak, és arra sincs garancia, hogy egy jó háttérrel rendelkező fiatalból mindenképpen jó pap lesz.

- Mi lesz a következménye, ha ilyen ütemben fogy a papság száma?
- Ma már nem ritka, hogy 8-10 településen kell helyt állnia egy papnak. Ha minden településen, minden templom körül kialakul, megszerveződik egy világiakból álló lelkes csapat, a közösségek hitélete a paphiány ellenére is eleven maradhat. Az bizonyos, azonban, hogy új megoldások kellenek a hitoktatás, a pap nélküli úgynevezett igeliturgiák megszervezésére, tartására.

- Ön szerint hogyan lehetne több fiatalt megnyerni a papi hivatásnak?
- A keresztelések száma tartja magát, ugyanakkor probléma, hogy sokan temetéseken "találkoznak" ismét pappal. A katolikus egyház igyekszik olyan helyi közösségeket építeni és fenntartani, amelyekben a gyermekek és fiatalok közvetlenül és rendszeresen megélhetik a keresztényi szellemiséget. A kisközösségi szint mellett Ferenc pápa révén fontos társadalmi kérdésekben is megnyilvánul az egyház. Úgy gondolom ennek is lesz pozitív hatása.

------------------------------------------

Az 1950-es években papbőség alakult ki. A kommunista hatalom három kivételével feloszlatta a férfi szerzetesrendeket, működésük ellehetetlenült. A körülbelül 11 ezer elbocsátott egyharmada volt férfi, akik nagy számban vállaltak szolgálatot kistelepüléseken, falvakban. A kádárizmus alatti egyházüldözés következtében a papi szolgálat és a vallás gyakorlása nehezebbé vált. A rendszerváltás után érzékelhetően nőtt a templomba járók száma, valamelyest többen jelentkeztek papi szemináriumokba, illetve szerzetesnövendéknek. Számos határon túli magyar érkezett a magyarországi papneveldékbe, ennek ellenére a papság száma fokozatosan csökken hazánkban.

hirado.hu - MTI
MTI Hírfelhasználó