Még maradnak a görögök az eurózónában, de a dráma folytatódik
Grexit elnapolva
Ha lesz is görög távozás az eurózónából, az nem a jövő héten következik be. A hirado.hu összeállítása a görögországi helyzettel kapcsolatos 48 óráról.
2015. június 28. 16:37

Annak ellenére, hogy pénteken már megállapodás közelinek gondolták a görög adósságról szóló tárgyalásokat, szombatra már biztosnak tűnt, hogy júliussal eljön a Grexit, azonban az EKB utolsó pillanatban meghozott döntése alapján úgy tűnik mégis, hogy ha lesz is görög távozás az eurózónából, az nem a jövő héten következik be.

A BBC vasárnapi értesülése ellenére az euróövezeti jegybank (EKB) úgy döntött, hogy tovább finanszírozza a görög bankok likviditási támogatását. Ez pedig azt jelentheti, hogy elmaradhat Görögországban a hétfőre tervezet banki szünnap, és lehet, hogy nem kell tőkekorlátozások bevezetéséről döntenie a vasárnap esti-éjszakai kormányülésen, amiről korábban Jánisz Varufakisz görög pénzügyminiszter a BBC Radio-nak nyilatkozott.

Az EKB közleményében azt hozzátette: "az igazgatótanács kész bármikor felülvizsgálni a döntését". A döntésről az európai jegybankkal közös közleményt adott ki Jánisz Szturnarasz, a görög jegybank elnöke, aki ebben kijelentette: "a görög nemzeti bank mint az euróövezet tagja, meg fog tenni minden szükséges intézkedést, hogy biztosíthassa a pénzügyi stabilitást a görög állampolgárok számára a jelenlegi nehéz körülmények között".

Népszavazás: igen, megegyezés: nem?

Szombaton a görög parlament a kormány előterjesztése alapján jóváhagyta 13 órán át tartó rendkívüli ülésén azt a népszavazást, amelyet Alekszisz Ciprasz kormányfő kezdeményezett az ország nemzetközi hitelprogramjáról szombat hajnali tévébeszédében. A július 5-re előirányzott referendumot, ami bosszankodást váltott ki Brüsszelben, a 300 tagú parlamentben 178 képviselő támogatta, 120 törvényhozó pedig ellene szavazott. A Radikális Baloldali Koalíció (Sziriza) és koalíciós partnere, a Független Görögök (ANEL) nevű jobboldali párt törvényhozói támogatták a referendumot, akárcsak a szélsőjobboldali Arany Hajnal képviselői. A népszavazás ellen voksoltak a legnagyobb ellenzéki párt, a konzervatív Új Demokrácia (Nea Dimokratia), valamint a Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK), a centrista To Potami (A Folyó) és a Görögországi Kommunista Párt (KKE) képviselői.

Ciprasz parlamentben elmondott beszédében arról beszélt, hogy szavai szerint Athén az utóbbi hónapokban a hitelezőkkel tárgyalva őszinte kísérletet tett arra, hogy kölcsönösen előnyös megállapodást kössenek, és ezért a lehető legmesszebb elment az engedmények terén. A görög javaslatok figyelembe vételének az elvetése a görög kormányfő szerint azt mutatja, hogy a hitelezők büntetni akarták azt, aki a többiekétől különböző hangot üt meg Európában. Sajnálatosnak nevezte, hogy a népszavazás bejelentése után "félelemkeltő propaganda indult meg, amely a referendum napján fog kicsúcsosodni". Leszögezte: a népszavazás nem kísérlet arra, hogy Görögország szakítson Európával, hanem arra irányul, hogy szakítson azzal a gyakorlattal, amely a megszégyenítése Európának.

De mi lesz az uniós segéllyel?

Dijsselbloem, az Eurócsoport elnöke a pénzügyminiszterek szombati tanácskozása után kijelentette, hogy ha a görögök a jelenlegi úton mennek tovább, akkor a mentőprogram kedden véget fog érni. Athén ebben az esetben búcsút mondhat a kilátásba helyezett összesen 18 milliárd eurós segélynek, ugyanakkor kedden esedékessé válik 1,6 milliárd eurónyi görög adóssághányad törlesztése az IMF-nek. Az Európai Központi Bank (EKB) diplomáciai források szerint még vasárnap tanácskozni fog a fejleményekről. Ha az eurójegybank abbahagyja a görög bankok likviditásának finanszírozását, a helyzet még jobban ki fog éleződni.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója szerint a görög kormány által a hivatalos hitelezők javaslatairól kiírt népszavazásnak jogilag nincs értelme. Christine Lagarde a BBC televíziónak adott, vasárnap hajnalban sugárzott nyilatkozatában kifejtette: a Görögországnak összeállított európai pénzügyi segélyprogram június 30-án lejár, így a jövő hét végi referendum jogi értelemben olyan javaslatokról és pénzügyi mechanizmusokról szólna, amelyek akkor már nem lesznek érvényben. Lagarde kiemelte azt is, hogy kedden, washingtoni idő szerint 18 órakor esedékessé válik 1,6 milliárd eurónyi görög adóssághányad törlesztése is az IMF-nek. Ezzel a pénzzel Görögország a valutaalapon keresztül az egész nemzetközi közösségnek tartozik, beleértve olyan országokat, amelyeknek életszínvonala jóval elmarad Görögországétól - hangsúlyozta az IMF vezetője.

Nagyon reméli, hogy Athén teljesíti ezt a törlesztési kötelezettségét. Ha mégsem, Görögország ugyan továbbra is az IMF tagja marad, változatlanul képviselteti magát az igazgatótanácsban és jogosult lenne technikai jellegű segítségre, nem lesz azonban hozzáférése újabb IMF-finanszírozásokhoz mindaddig, amíg a szervezettel szembeni törlesztési hátralékát fel nem számolja - mondta a BBC-interjúban Christine Lagarde. Hangsúlyozta, hogy Görögországhoz hasonló fejlettségű gazdaságok még soha nem kerültek hátralékba IMF-tartozásaikkal.

Londoni pénzügyi elemzők korábban úgy vélekedtek, hogy gyakorlatilag kizárt, hogy Görögország eleget tud tenni a valutaalappal szemben kedden esedékessé váló adósságszolgálati kötelezettségének.

A City szerint akár bukhat is a Ciprasz-kormány

Az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport, a Barclays elemzőstábjának helyzetértékelése szerint a görög pénzügyi szektort terhelő bizalmi stresszhelyzetet jelzi, hogy az év eleje óta igen jelentősen, 44 százalékkal megugrott a készpénzhasználat a görög gazdaságban. A görög bankokból november vége és április vége között kivont 29 milliárd eurónyi betétállományból 13 milliárd eurónyi jelent meg a görög gazdaságban közvetlenül cirkuláló papírpénz formájában - állt a Barclays londoni elemzésében.

A ház szerint a végletekig feszített görög közfinanszírozási rendszer forrásai nem tűnnek elégségesnek ahhoz, hogy Görögország a kedden esedékessé váló 1,6 milliárd eurós adóssághányadot törleszteni tudja a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF). Ráadásul a kamatfizetési kötelezettségek nélkül számolt elsődleges államháztartási egyenleg várhatóan egyre mélyebb mínuszba fordul, és ha Görögország nem fér hozzá az EKB likviditási forrásaihoz, akkor a kormány fizetési ígérvények kibocsátására kényszerülhet a hazai fizetési kötelezettségek teljesítésére. Az, hogy e módszer gyakorlatilag párhuzamos valuta meghonosításához és Görögország euróövezeti tagságának megszűnéséhez vezet-e, nagyban függ a következő időszak politikai fejleményeitől, például attól, hogy kiírnak-e előre hozott választásokat, és ha igen, ennek eredményeként milyen új görög kormány alakul - állt a Barclays helyzetértékelésében.

Az IMF vezérigazgatója, Christine Lagarde a BBC televíziónak vasárnap kijelentette: nagyon reméli, hogy Athén teljesíti a valutaalappal szemben kedden lejáró törlesztési kötelezettségét. Ha mégsem, Görögország ugyan továbbra is az IMF tagja marad, változatlanul képviselteti magát az igazgatótanácsban és jogosult lenne technikai jellegű segítségre, nem lesz azonban hozzáférése újabb IMF-finanszírozásokhoz mindaddig, amíg a szervezettel szembeni törlesztési hátralékát fel nem számolja - tette hozzá. Az IMF vezetője szerint Görögországhoz hasonló fejlettségű gazdaságok még soha nem kerültek hátralékba IMF-tartozásaikkal.

Olasz és francia miniszterek a tárgyalások felújítását szorgalmazzák

A francia miniszterelnök és az olasz gazdasági miniszter szombaton azt szorgalmazta, hogy folytatódjanak az egyeztetések Athén és hitelezői között. Manuel Valls francia miniszterelnök vasárnap felszólította Athént arra, hogy "térjen vissza a tárgyalóasztalhoz". Hozzátette: amennyiben a jövő hét végi népszavazáson a hitelezőkkel kötendő megállapodást elutasítók kerülnek többségbe Görögországban, "akkor reálissá válik az ország távozása az euróövezetből".

A francia kormányfő úgy vélte továbbá, hogy Görögország kilépése az euróövezetből "elsősorban a görögöknek fog fájni, ez a francia gazdaságot nem érinti". Manuel Valls egyben reményét fejezte ki, hogy az Európai Központi Bank (EKB) vasárnapi rendkívüli ülésén a görög bankrendszer pénzügyi támogatásának a fenntartása mellett döntenek.

Ezzel kapcsolatban a görög pénzügyminiszter azt mondta vasárnap, hogy a görög kormány várakozása szerint az EKB folytatja a görög bankrendszer rendkívüli likviditási támogatását kedd után is, miután hivatalosan is kifut a Görögországnak szóló nemzetközi támogatási program. Azonban Lorenzo Bini Smaghi, az EKB igazgatótanácsának egykori tagja szerint az euróövezeti jegybanknak le kell állítania a görög bankok támogatását azután, hogy megszakadtak a tárgyalások Athén és hitelezői között. Lorenzo szerint "nehéz hét elé néznek a görögök. Sokan akarják majd kivenni pénzüket a bankokból, de nagy valószínűséggel nem fogják tudni."Pier Carlo Padoan olasz gazdasági miniszter vasárnap azt mondta, hogy az olasz kormány az egyeztetés újraindulását szeretné Athén és hitelezői között. A miniszter - nyugtatva a piacokat - úgy vélte, hogy a görög ügy rövid ideig bizonytalanságot okozhat a pénzpiacokon, de ez nem lesz tartós, az EKB rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyek révén elkerülhető a komolyabb megrázkódtatás.

Jörg Schelling osztrák pénzügyminiszter szerint Athén kilépése az euróövezetből "jelen pillanatban elkerülhetetlennek látszik". Technikailag erre azonban csak úgy kerülhet sor, ha Görögország először az Európai Unióból történő kilépését kéri, és ehhez megkapja a jóváhagyást a tagországoktól - tette hozzá. Az osztrák pénzügyminiszter megjegyezte: Az esetleges kilépés Görögországnak jobban fog fájni, mint a többi euróövezeti országnak.

Ciprasz Merkelnek és Hollande-nak üzent: Görögország életben marad

Az euróövezeti pénzügyminisztereknek a hitelprogram sorsával kapcsolatos döntésétől függetlenül Görögország életben marad - közölte szombaton Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök Angela Merkel német kancellárral és Francois Hollande francia elnökkel. Alekszisz Ciprasz hangsúlyozta, hogy bármilyen döntésre is jut az Eurócsoport, a görögök számára kesz elég oxigén az életben maradásra - közölte a görög kormány egyik illetékese. A kormányfő állítólag telefonon hívta fel a német kancellárt és a francia államfőt, és közölte azt is, hogy a július 5-re kiírt referendumot mindenképp megtartják.

Jánisz Varufakisz görög pénzügyminiszter szerint az athéni kormánynak nincs felhatalmazása se elfogadni, se visszautasítani a hitelezők javaslatát, ezért folyamodott a népszavazás eszközéhez. "Nincs felhatalmazásunk aláírni egy fenntarthatatlan és életképtelen javaslatot" - jelentette ki Varufakisz, hozzátéve: "de visszautasítani sincs felhatalmazásunk az emberek megkérdezése nélkül. Ők lesznek a legvégső döntőbírók, hogy elfogadjuk-e". Varufakisz, miután az Eurócsoport szombati tanácskozása nélküle folytatódott, elmondta: a következő napokban még lehetett volna javítani a javaslaton, amiről a görögök döntenének, és akkor a görög kormány javasolhatná azt a választóknak, hogy támogassák.

A görög pénzügyminiszter elmondta: a kormány megválasztása óta arra törekedett, hogy közös nevezőre hozza a hitelezőkkel megkötött, érvényes megállapodást és a saját céljait, de a hitelezők álláspontja szerinte az volt, hogy Athén bármit javasolhat, amíg az az, amit ők szeretnének. "Az elutasítás árt az Eurócsoport hitelességének egyenlő partnerek demokratikus intézményeként, és tartok attól, hogy ez a kár tartós lesz" - közölte Varufakisz, aki szerint az emberek többsége ráadásul nem hallgat majd a kormányra, és a javaslat támogatása mellett foglal majd állást.

A miniszter szerint a javaslattal az volt a baj, hogy a hitelezők által elvárt intézkedések recessziót okoztak volna, és azok válláról, akiknek vállalniuk kellene a terheket, és képesek is erre, azok vállára tette volna át, akiknek nem kellene további áldozatokat viselniük, és nem is képesek már erre. Varufakisz úgy vélte, hogy a hitelezők javaslatában a számok sem stimmeltek. Fájlalta a görög miniszter azt is, hogy a javaslat semmilyen tervet nem tartalmazott, amely reményt adhatott volna az ország befektetőinek, hogy a konszolidáció és a kilábalás időszaka következik, semmi sem garantálta volna, hogy a javasolt öthónapos hosszabbítás után nem tartanak majd a felek ugyanott, mint most. Varufakisz azt is elmondta, hogy az uniós szerződés nem rendelkezik az euróövezetből való kilépésről, csak az unió egészének elhagyásáról, ezért, ha Görögországot kikényszerítik a valutaunióból, az szerinte az alapszerződés megsértésével ér fel.

Elnöki nyilatkozat

Az Eurócsoport még szombaton elutasította azt a görög kérést, hogy a július 5-ére tervezett népszavazásra tekintettel néhány nappal hosszabbítsák meg a görög pénzügyi mentőprogram június 30-án lejáró időbeli hatályát - közölte Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az euróövezet pénzügyminisztereiből álló testület elnöke, a görög adósságválságról szombaton tartott brüsszeli rendkívüli ülés utáni sajtótájékoztatóján. Elmondta, hogy a görög fél elutasította a nemzetközi intézmények azon javaslatait, amelyek Görögország által megvalósítandó hiteles és fenntartható szerkezeti reformokra irányultak. A görög kormány népszavazásra viszi a kérdést, mégpedig azzal, hogy a nemzetközi intézmények javaslatának az elutasítását indítványozza a görög lakosságnak - tette hozzá az Eurócsoport elnöke. Közölte, hogy a testület szombati ülésének közös megállapításaival a görög pénzügyminiszter nem értett egyet. Az eurózóna Görögországon kívüli 18 országának pénzügyminiszterei ezután folytatják a tanácskozást. Sportszerűtlennek nevezte Athén eljárását a holland elnök: "Az Eurócsoport sajnálja, hogy nincs lehetőség a további tárgyalásokra. A görög fél megszakította a folyamatot" - hangsúlyozta Dijsselbloem, ismertetve a 18-ak közös nyilatkozatát. Az Eurócsoport holland elnöke szerint "sportszerűtlen" Athén eljárása, a népszavazás kiírásával. "Ha egy kormány ennyire negatív módon beszél egy segélycsomagról, akkor csekély annak a hitelessége, hogy azt hajlandó lenne megvalósítani, amennyiben (a népszavazáson) mégis az igenek kerülnének többségbe" - mondta Dijsselbloem. Arra a kérdésre, hogy a frankfurti székhelyű Európai Központi Bank (EKB) most meddig finanszírozhatja tovább a görög bankok likviditását, Dijsselbloem elhárította a választ, mondván, "az EKB független" intézmény. Görögországnak azonban - tette hozzá - teljesítenie kell adósságtörlesztési kötelezettségeit.

hirado.hu
  • Pluralizmus Ismét Működésben – PIM
    Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
  • A Demokrácia Védvonal
    A mintegy 175 kilométer hosszú, 4 méter magasra tervezett létesítmény nem csupán műszaki jelentőségű.
MTI Hírfelhasználó