Visszatér a görög drachma?
Az euróövezetből való kilépés és a drachma bevezetése óriási kihívást jelentene Görögországnak, ráadásul mindennek nincsenek meg a gazdasági, illetve technikai feltételei - mondta az InfoRádiónak a portfolio.hu elemzője. Madár István hozzátette: tovább nehezíti a helyzetet, hogy korábban az euró bevezetését egy tucatnyi ország erős politikai és gazdasági támogatása övezte, most pedig egy nemzet partizánakciójáról lenne szó.
2015. június 29. 15:50

"Abban az esetben, ha már az Európai Központi Bank sem tolja be az eurólikviditást a bankrendszerbe, akkor elfogyhat az euró Görögországból és ebben az esetben szükség lehet egy olyan fizetőeszközre, amely mégis rendelkezésre áll. Ezt pedig egy nemzeti hatóság, a görög jegybank tudná biztosítani azzal, hogy egy új vagy régi saját fizetőeszközt vezetne be akár párhuzamosan az euróval, vagy esetleg az eurót teljesen felváltva" - vázolta a lehetőségeket az InfoRádiónak a portfolio.hu elemzője.

"Ennek a technikai megvalósítási módja formálisan az, amit láttunk az euró bevezetésekor is: nevezetesen, hogy a készpénzt megpróbálják egy óriási logisztikai kihívással lecserélni a megfelelő új pénznemre, az egyéb pénzeket pedig, amelyek a számlákon vannak, automatikusan leváltanák az új pénznemre. Innentől kezdve pedig a görög bankrendszert ebben az új pénznemben finanszírozná a görög jegybank" - mondta el az elemző.

"Egy ilyen gyors átállásnak azonban rengeteg technikai akadálya lenne" - mutatott rá Madár István.

Az egyik nehézség szerinte az óriási logisztikai kihívás, hogy ha ezt készpénzben szeretné bevezetni a görög állam, azt hogyan tenné meg.

"Szokták mondani ugyan, hogy az eurót annak idején három nap alatt sikerült bevezetni, csak nem szabad elfelejteni két dolgot: az egyik az, hogy az euró bevezetésekor gyakorlatilag már két éve létezett számlapénzként, ez a két év pedig hatalmas felkészülési időszak volt, ami most nem áll rendelkezésre. A másik pedig, hogy az elszámolási egységként való új bevezetés is komoly technikai problémákba ütközhet, hiszen az eurónak létezett elődje is elszámolási egységként, illetve akkor már régen nagyon rögzített árfolyamrendszerben működtek az egyes nemzetek valutái, úgyhogy tulajdonképpen akkor az már egy fizetőeszköznek számított" - mondta az elemző.

"Ezek a feltételek most nem feltétlenül állnak fenn ugyanilyen módon. Ráadásul azt a bevezetési folyamatot egy tucatnyi ország erős politikai és gazdasági támogatása övezte, most pedig egy nemzet partizánakciójáról lenne szó. Ezek mindenképpen nagyon fontos technikai nehézséget jelentenének túl azon, hogy egyébként az eurózónából való kilépésnek eleve nincsenek meg a jogi intézményi hátterei, feltételei, tehát már itt is óriási nehézségekbe ütközne a dolog" - hangsúlyozta Madár István.

InfoRádió
  • A Demokrácia Védvonal
    A mintegy 175 kilométer hosszú, 4 méter magasra tervezett létesítmény nem csupán műszaki jelentőségű.
  • Mikulássapkás hazugság
    Amerikában kezdték el ezt a hazugsághadjáratot évtizedekkel ezelőtt. Egy svéd reklámgrafikus egy híres üdítőitalhoz rajzolta le Santa Claus-t. Az ő Szent Kolozsuk eleve reklámfigura. Egy üdítőitalt ünnepelnek Szent Miklós helyett.
  • Trianon-ügyben fellángolt a kultúrharc
    Úgy tűnik, Trianon-ügyben fellángolt a kultúrharc, amit még az elején jó lenne szolid mederbe terelni. Tekintettel arra, hogy az idén lesz a trianoni békediktátum centenáriuma.
  • Felbecsülhetetlen erő rejlik a diaszpóra magyarságában
    Ma már a diaszpóra magyarsága is a nemzetünk része, és az anyaország is úgy tekint rájuk, ahogy az őket megilleti – jelentette ki lapunknak a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa. Szilágyi Péter szerint a diaszpórában élők támogatására létrehozott programok megerősítették a világban elszórtan élő honfitársainkat, helyi közösségei­ket.
  • A magyar közvélemény elfogadhatatlannak tartotta a trianoni békeszerződést
    Magyarország kisállammá vált az Osztrák–Magyar Monarchia első világháborús veresége és összeomlása következtében. A trianoni döntés értelmében korábbi hatalmi pozíciója mellett elvesztette lakosságának egyharmadát és területének kétharmadát. A trianoni határokat az ország közvéleménye egyöntetűen igazságtalannak, elfogadhatatlannak és ideiglenesnek tartotta.
MTI Hírfelhasználó