Elnéptelenednek a kárpátaljai falvak
Tömegével menekülnek Magyarországra és más európai uniós országokba a katonai behívók elől a kárpátaljai magyar férfiak, mert nem akarnak a számukra értelmetlen kelet-ukrajnai háborúban meghalni. A magyar települések utcáin alig-alig látni fiatal vagy középkorú férfit – tapasztaltuk a helyszínen.
2015. július 10. 08:56

Emiatt ideiglenesen vagy végleg sok esetben rengeteg magyar család szakad szét, mert amíg a férjek hónapokra, vagy akár hosszabb időre is külföldön tartózkodnak, addig a feleségek otthon maradnak a gyermekekkel. Lapunknak többen arról beszéltek, hogy a férfiak egy része külföldön új kapcsolatot létesít, és már nem is tér haza. Mint ahogy az is gyakran előfordul, hogy egész családok költöznek el, jellemzően Magyarországra. A helyükre pedig ukránok jönnek a háború sújtotta Doneck és Luhanszk megyéből, akik az ország nyugati végében próbálnak új otthonra lelni.

Az alapján, amit egy magyar származású volt katona nyilatkozott az ukrán hadseregben uralkodó állapotokról, nem is csoda, ha a magyar férfiak menekülnek a behívó elől. Farkas Ernő, aki a beregszászi hadkiegészítő parancsnokságon szolgált tartalékosként több mint egy évet, azt mondta, hogy az „újoncoknak” sok esetben maguknak kell egyenruhát, sisakot és golyóálló mellényt vásárolniuk. – A katonák a kiképzéseken sokszor egész nap csak fekszenek a fűben, még enni sem kapnak. A környékbeli falvak lakossága szánja meg őket, és visz nekik enni. Ruhát sem adnak nekik, hetekig úgy vannak, ahogyan megérkeztek a kiképzésre. Én is magamnak vettem meg az egyenruhát, a bakancsot és a „tökfödőt” – tette hozzá Farkas Ernő.

A helyiek körében ellentmondó információk keringenek a kelet-ukrajnai háború magyar halottainak számáról. Kárpátalja kormányzója a közelmúltban azt ismerte el, hogy eddig a régió 68 katonája esett el a harcokban. A magyar származású áldozatok száma hivatalosan legfeljebb hat lehet. Kárpátalján azonban az a hír terjed, hogy a magyar áldozatok száma  a százat is elérheti. Erről beszélt lapunknak egy polgármester és egy civil szervezet vezetője is. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség volt elnöke lapunknak azonban jelezte: kizárt, hogy ekkora eltérés van a bevallott és a valós veszteségek között. Ennek ellentmond a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung februári cikke. A lap német hírszerző és titkosszolgálatok által összesített adatokra hivatkozva akkor azt közölte, hogy a kelet-ukrajnai polgárháborúban összesen ötvenezer katona és polgári személy vesztette életét. Ez a szám is csaknem tízszer volt magasabb, mint a hivatalos adat. Lapunk holnapi számában részletesen beszámolunk arról is, miért gondolják úgy sokan Kárpátalján, hogy Ukrajnában ősszel újabb társadalmi robbanás várható.

Borsodi Attila  

Napi Gazdaság Online
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Áder: A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is
    A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is - mondta Áder János államfő a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján, az Országgyűlés emlékülésén, csütörtökön.
  • Szerencsés Károly: A revízió a magyarság számára erkölcsi kötelesség
    Szerencsés Károly a történelemtudomány kandidátusa, habilitált egyetemi docens, az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola alapítója és tanára. Rendszeresen publikál jobboldali napi- és hetilapokban. A békediktátum századik évfordulója alkalmából kérdeztük a Monarchia hamis gyámságáról, a dualizmus bénító erejéről, a revízió és a „magyar igazság” kapcsolatáról, valamint a paradoxonról, a feloldhatatlannak tűnő ellentétről, ami Trianonban rejlik. Kérdéseinkre válaszolva elmondta, hogy a revízió valójában azért bukott el, mert a „győztesek” a nemzetiszocializmus és a fasizmus „szekeréhez kötötték”. Így került szembe a magyarok igazsága egy másik, sokkal dominánsabb igazsággal. Ezek után már nem volt kérdés, hogy melyik érvényesülhetett. A tanulság pedig az, hogy a magyarok számára „erkölcsi kötelesség” bejuttatni a saját igazságukat a regnáló, uralkodó igazság keretei közé. Ettől függ a múltunk és a jövőnk létjogosultsága is.
  • Trianon 100 - Gulyás: a magyar nemzet életben maradt
    A magyar nemzet az egyetlen, amely képes volt véghezvinni azt a csodát, hogy egy sikeres és befejezett gyilkossági kísérlet után és ellenére is életben maradt - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki online kormányinfón, a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján.
MTI Hírfelhasználó