Mindszenty Kádár kettősségére akart rámutatni
Új, minden eddiginél terjedelmesebb kötetben jelent meg a XX. századi magyar egyháztörténet legnagyobb alakjának, Mindszenty József bíborosnak a visszaemlékezése. Az Emlékirataim című kötet már nemcsak a memoárt tartalmazza, hanem eddig nem ismert fotókkal és fontos dokumentumokkal is kiegészült.
2015. július 11. 12:48

A legtöbbet az 1945 és 1956 közötti időszakról ír Mindszenty és arról, kiket tart felelősnek, ha saját sorsa alakulására gondol. Sztálin, Rákosi, Kádár, és a sor folytatódik bírákkal és egyházi tisztségeket viselőkkel. A kötet 800 oldal, és az eddigi legpontosabb képet nyújtja magáról a szerzőről is – hangzott el a Kossuth Rádió Szombat reggel című műsorában.

Soós Viktor Attila történész, az Emlékirataim egyik szerkesztője elmondta: az 1973-ban lezárt szöveget úgy jelenítették meg, hogy szögletes zárójelben, félkövér betűtípusba szedve szerepelnek azok a részek, melyek az 1974-es kiadásban már nem voltak benne. Nem kell olyan összeesküvés-elméleteket szőnünk, miszerint valamit el akart volna titkolni Mindszenty atya, vagy a körülötte működő szerkesztőbizottság. Pusztán azt kell látni, hogy az 1974-es könyv Nyugat-Európának, Amerikának, Kanadának, Dél-Amerikának szólt – magyarázta.

A függelékben szerepelnek azok, akiket Mindszenty felelősnek tett saját sorsáért. Mindesznty életének legnagyobb traumája az 1945 és az 1956 közötti időszak, a bebörtönzése, a bírósági tárgyalás, a börtön, a házi őrizet.

1890-es születésétől a zalaegerszegi plébánosként töltött időszakig, a veszprémi püspöki kinevezés több mint 50 esztendő, ez mégis viszonylag kis mennyiség az emlékirataiban. Ugyanígy az 1956 után az Egyesült Államok nagykövetségén eltöltött évek, a római, a bécsi időszak is viszonylag kevés helyet foglal el az emlékiratokban. Ennek oka, hogy Mindszenty az 1945 és 1956 közötti időszak legkegyetlenebb Rákosi-diktatúráját és a saját, személyes sorsát próbálja a Nyugatnak elmondani – magyarázta a szerkesztő.

Beszélt arról is, hogy sok dokumentumot feldolgoztak, de még mindig találni újakat. Példaként említett egy levélváltást 1971-ből. Ekkor rákényszerítik Mindszenty Józsefet, hogy hagyja el az amerikai nagykövetséget, ő azonban Magyarországról is távozik, a Vatikánba megy. Amikor megtudja azt, hogy a háta mögött megpróbálják kegyelemben részesíteni, akkor ír egy levelet az igazságügy-miniszternek, melyben közli, hogy ő nem kér ebből. Ezt másfél hónapig fektetik, majd karácsony előtt átküldik Kádár Jánosnak, aki azt válaszolja: Mindszenty már megkapta ezt a kegyelmet, nem kell vele foglalkozni, tájékoztatni kell viszont Rómát.

Maga Kádár az, aki felügyeli Mindszenty elmozdítását. Távozásának egyik döntő momentuma, így lát arra esélyt, hogy megjelenjenek az emlékiratai. Akkora trauma volt számára, hogy a katolikus egyház püspökét, érsekét, hercegprímását bíróság elé lehet állítani koholt vádak alapján egy koncepciós perben, és meg lehet őt emberi mivoltában alázni. Ezt akarta megmutatni: lehet, hogy a kádári simulékonyság bizonyos területeken célt tud érni, de ugyanaz a Kádár János részese volt az 56-os forradalom vérbefojtásának és megtorlásának – mutatott rá.

hirado.hu - Kossuth Rádió
MTI Hírfelhasználó